Most már bronzplakett is hirdeti a példás restaurálás sikerét

„Egész Európa számára inspiráló a Szent Mihály-templom felújítása”

Fotó: Rohonyi D. Iván
Két évvel a tetőtől-talpig felújított kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom átadása után újra a restaurálás sikerét ünnepelte szombaton a helyi közösség: a Kolozsvár egyik jelké­pének tekintett istenháza felújításának kutatói, tervezői és kivitelezői csapata a szakszerű helyreállításáért május 30-án megkapta az európai műemlékvédelem legrangosabb elismerését, az Europa Nostra Európai Örökség díjat. Az európai szakmai zsűri kitüntetésének emléket állító bronzplakettet ünnepélyes keretek között leplezték le a plébániatemplom nyugati bejárata melletti falon. Az ünnepségen tartott beszédében Graham Bell, az Europa Nostra igazgatótanácsának tagja hangsúlyozta: a templom egyedülálló érték, felújítása pedig egész Európára nézve inspiráló. A szakembercsapat nevében Maksay Ádám és Makay Dorottya tartószerkezet-tervezőmérnökök, műemlékvédelmi szakértők mondtak köszönetet az elismerésért, és rámutattak az összetett felújítási munka legnagyobb kihívásaira.

Az Europa Nostra díj megítélését ünneplő rendezvényen László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa köszöntötte házigazdaként az egybegyűlteket. Beszédében úgy fogalmazott: a Kolozsvár főterén álló templom „minden múlandósága ellenére egyre inkább emlékeztet a Mindenhatóra.” Kiemelte, hogy az európai műemlékvédelem legrangosabb elismerésének köszönhetően a templomot már „Európa térképén is jegyzik.” Elmondta: a felújított istenházát csak július–augusztus folyamán több mint hetvenezren látogatták meg, ami igazolja, hogy „a kemény, becsületes munkának volt értelme.”

Oláh Emese alpolgármester úgy fogalmazott: a Szent Mihály-plébániatemplom „ma is élő szimbólum Kolozsvár identitásában, iránytű, hiszen 76 méteres tornya a szellemi és a lelki irányt is mutatja.” Nyomatékosította: Erdély második legnagyobb templomát példaértékű összefogás eredményeként újították fel, és a közösségnek az a jövőbeni feladata, hogy továbbra is belakja. Hozzátette: a kitüntetés „egész Erdélynek szól”, hiszen a Szent Mihály-templom nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély jelképe is.

kep
A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar színvonalas koncerttel koronázta meg az ünnepséget (Fotó: Rohonyi D. Iván)

„Ez a felújítás egyetemes, időtlen értékek megőrzéséről szól”

Az Europa Nostra bizottságot Graham Bell, a szervezet igazgatótanácsának tagja képviselte az ünnepségen, aki kijelentette: a Kolozsvár Főterén álló templom egyedülálló, és felújítása egész Európában inspiráló. Hangsúlyozta: a díj negyven ország elismerése egy olyan helyreállítási projektért, amely egyetemes, határokon átnyúló, időtlen értékek megőrzéséről szól, és amelynek célja megjeleníteni a történelmi és a mai Európa közötti kapcsolatot.

Mint fogalmazott, a Szent Mihály-plébániatemplom épülete „tanúságtétel”, számos nemzedék „keze nyoma van rajta”, a díj pedig „a részek összességét” ismeri el, mert a felújítás meggyógyította a templom „testét”, „új életet lehelt belé, ami európai viszonylatban példaértékű.” Emlékeztetett, hogy a Szeben megyei Szászalmádi evangélikus templomának a helyreállítását is díjazta idén az Europa Nostra szakmai zsűrije.

Korszerű technológia, hagyományos módszerek

A Szent Mihály-plébániatemplom felújítása rendkívül összetett és kihívásokkal teli feladat volt, amelyet a templom több évszázados történelmére, építészeti értékeire és szakrális szerepére való tekintettel teljesítettek. A tartószerkezetek helyreállítási munkálatait két olyan műemlékvédelemre szakosodott tervezőmérnök – Makay Dorottya és Maksay Ádám – koordinálta, akik több mint másfél évtizede dolgoznak a legnagyobb szakszerűséggel Erdély műemlék épületeinek felújításán, megmentésén. A két szakember a templom felújításában részt vevő kutatói, tervezői és kivitelezői csapat nevében mondott köszönetet az Europa Nostra szervezet általi elismerésért.

Maksay Ádám beszédében kiemelte, a templom szerkezeti megerősítése és felújítása, a torony és a belső terek korszerűsítése, a műszaki állapotfelmérések és diagnosztikai vizsgálatok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a templom ma értékeit és titkait feltárva régi fényében tündökölhessen.

Hozzátette: a projekt során különös figyelmet fordítottak arra, hogy a legkorszerűbb technológiákat a hagyományos építőipari módszerekkel ötvözzék. A templom digitális felmérése és 3D modellezése lehetővé tette, hogy pontosan beazonosíthassák a szerkezeti problémákat, mint például azt, hogy az északi oldalhajó fala több mint 25 centiméterrel megsüllyedt a neogótikus torony utólagos építését követően. 

Makay Dorottya tervezőmérnök elmondta: a helyreállítás teljes folyamata során részletes dokumentáció zajlott, amely lehetővé tette, hogy a legmegfelelőbb megoldásokat alkalmazzák a templom szerkezeti biztonságának helyreállítása során. Példaként említette a romániai kutatási-helyreállítási gyakorlatban még csak ritkán használt dendrokronológiai vizsgálatokat, amelynek segítségével nem csak azt lehetett bizonyítani, hogy a mintegy 23,5 méteres fesztávot áthidaló, barokk jellegű fedélszerkezet 1771–1774 között kivágott fából készült, de azt is, hogy 1831-ben meg is erősítették. „Ez az eljárás tanúságot tesz a mérnöki tudományok kialakulása előtti intuitív, empirikus gondolkodásmód hatékonyságáról és időtállóságáról” – hangsúlyozta a tervezőmérnök. 

„A legdrámaibb feladat a szemnek láthatatlan” 

A templom tartószerkezeti megerősítései és a homlokzati felújítások mellett hasonló odafigyeléssel kezelték a belső térben végzett restaurálási munkálatokat is, amelyek során előkerültek a templom építésének különböző fázisait jelző építészeti elemek, mint például a Schleynig-kápolna eredeti járószintje vagy a 14. századi oltárasztal az északi mellékszentélyben. Maksay Ádám külön kiemelte a kőrestaurátori munkák jelentőségét, amelyek révén orvosolták az évszázadok során felhalmozódott károsodásokat, helyreállították a homlokzati kőelemeket, díszítményeket, kapuzatokat, a belső térben az oszlopokat, a karzatot és a boltozatokat. 

A felújítás során „a legdrámaibb feladatokat a 18. századi földrengés okozta károk orvoslása jelentette, mely a tartószerkezeti és kőrestaurátor csapatok közös munkájaként valósulhatott meg, és ami mára láthatatlan a szemnek, hiába keresnénk az északnyugati sarok tartóívein, csak szakmai vezetéssel láthatjuk meg a megerősítés finom nyomait” – hívta fel a figyelmet Makay Dorottya. Hozzátette: a szakmai zsűri értékelte a tetőtérben elhelyezett, acél térrácsostartókat, amely a gádorfalak, de általánosan az épület földrengési biztonságát hivatottak növelni. 

Építészek, mérnökök, szakrestaurátorok, régészek, művészettörténészek és számos más szakág képviselői, a beruházó-tulajdonos, különféle intézmények képviselői dolgoztak együtt, hogy a Szent Mihály- templom felújítása ne csak műszakilag, esztétikailag, hanem történeti és kulturális üzenetében is a legmagasabb színvonalat képviselje – emelte ki Maksay Ádám, hozzátéve: ez a díj nemcsak a szakemberek munkáját ismeri el, hanem mindazokét, akik hisznek abban, hogy a kulturális örökség megóvása közös felelősség. 

„Ugyanakkor voltak, akik nemcsak közvetlenül, hanem tanításuk vagy szakmai véleményezésük által indirekt módon is részt vettek ebben a több mint tízéves folyamatban, köztük azok is, akik ma már nincsenek közöttünk” – folytatta Makay Dorottya, megemlékezve Szabó Bálint tartószerkezet-tervező mérnökről és Benczédi Sándor építészről, akik idén hunytak el, és akiknek „mintegy 35 éves rendszerteremtő munkája nélkül az erdélyi műemlékvédelem messze nem lehetne az, amilyennek ma ismerjük.”

Az európai szakmai zsűri kitüntetésének emléket állító plakett (Fotó: Rohonyi D. Iván)

Hat díj Kolozsváron és környékén

Makay Dorottya összegzésként rámutatott: az Europa Nostra bizottság mindeddig 24 díjjal értékelte a romániai kulturális örökségvédelmi tevékenységet; a Szent Mihály-plébániatemplom helyreállítása által a szűkebb régiónkhoz, Kolozsvárhoz és környékéhez köthető díjak száma immár hatra emelkedett: a Kolozsmonostori templom 1998-ban, Torockó népi építészete 1999-ben, a bonchidai műemlékvédelmi képzési központ 2008-ban, a Vallásszabadság Háza alig két éve, 2022-ben, illetve a néhai Kallós Zoltán néprajzkutató életpályájáért 2017-ben részesült Europa Nostra elismerésben. „2017 az az év volt, amikor a balázsfalvi Kulturális Palota adaptív újrahasznosítása meggyőzőbbnek bizonyult az akkor versenybe lépő széki és Farkas utcai református templomok helyreállításánál, egy nagyon erős nemzetközi mezőnyben” – tette hozzá a tervezőmérnök.

Az Europa Nostra bizottság romániai képviselője, Eugen Vaida azt emelte ki beszédében, hogy az épületet, a közösséget és a szakembercsapatot is díjazták. Utóbbit külön megdícsérte, emlékeztetve arra, hogy Romániában mai napig számos nehézséggel küzd a műemlékvédelem, a Szent Mihály-plébániatemplom felújítási projektje pedig azt tanúsítja, hogy lehet kiemelkedő munkát végezi.

Nyomatékosította: a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom felújítása idején az építőtelep „restaurálási iskola” is volt, ahol megannyi hallgató tanulta a szakmát. Emlékeztetett továbbá, hogy az Európa Nostra díjak hivatalos átadóünnepségét a Klaus Johannis államelnök fővédnöksége alatt zajló Európai Kulturális Örökség 2024 elnevezésű csúcstalálkozó kiemelt programjaként tartják október 7-én Bukarestben. A gálaünnepségen kihirdetik az Europa Nostra díj idei nyertesei közül kiválasztott közönségdíjast is. Ilyenképpen, mindenkit arra ösztönöznek, szeptember 22-ig szavazzon online (https://vote.europanostra.org/), mivel voksukkal eldönthetik, melyik projekt nyeri el a 2024-es közönségdíjat – a közönségszavazás módjáról a Szent Mihály-templom bejáratánál is lehet további részleteket olvasni.

Az ünnepség zárásaként leleplezték a templom külső falára felerősített emlékplakettet, majd a számos nemzetközi elismeréssel rendelkező Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar színvonalas koncertjét hallgatták meg a templomot megtöltő résztvevők.