Ha rossz is a hírük, inkább szakembert hív az egyre igényesebb lakosság
Pista már tíz évvel ezelőtt sem volt szívbajos. Amit a mester felépített nappal, azt este számonkérő magyarázat kíséretében, tárgyilagos blazírtsággal felszedette vele, mert nem futottak össze a csempe és a járólap vonalai. Ezzel a dupla munkával az a mester alighanem megtanulta a leckét, és ha ettől az élménytől sutba nem dobta a kőműveskanalát, akkor onnan kezdve jó előre minden részletre kiterjedően egyeztetett az ügyféllel annak igényeiről. Netán ráébredt, hogy jobban megéri, ha a tájainkon túl elterjedt „hagyd csak, jó az úgy is” hozzáállás helyett iparkodik tisztességes, minőségi munkát végezni, esetleg ennek megfelelően még árat is emelt.
Ilyen „igényes” Pistákból nem sok futkározott mifelénk tizenévvel ezelőtt, mára viszont az akármilyen lassan, de mégiscsak folyton emelkedő életszínvonallal párhuzamosan egyre igényesebbé vált a hazai lakosság. Már nem elégszik meg a tessék-lássék elvégzett munkával, és cserébe hajlandó akár többet is fizetni ezért.
Ti kértek fényképes ajánlást a vízszerelőtől?
Aki ücsörgött már tehetetlenül a festékfoltos nejlonzacskók borította lakásának visszhangos falai között karácsony előtt egy héttel, az többé nem bízza a véletlenre háza felújítását. De még a mosógépszerelőnek, hűtőjavító mesternek is a körmére néz, és alaposan tájékozódik mielőtt szakembert választ. Míg korábban tízből nyolc megrendelő megbízott az ismerőse által ajánlott szakemberben, ma már tízből hat megrendelő egyenesen ajánlásokat kér a szaki korábbi munkáiról, hogy kiszűrhesse a gyenge minőséget. A többség (62%) az ismerősök ajánlásaira támaszkodik, tízből hárman-négyen az interneten keresnek szakembert, és 6% reklámokból, a szakboltokban elérhető információkból inspirálódik. (Az adatok a Frames stratégiai és fejlesztési tanácsadó által az Arabesque működtette Mathaus építőanyag- és barkácsáruházlánc rendelésére március elején végzett felmérésből származnak, ahol 15 megyében 3500 személyt – 52%-ban férfiakat, 48%-ban nőket – kérdeztek, a minta átlagéletkora 48 év.)
A legtöbben akkor is igyekeznek több információhoz jutni a szakemberről, ha a komájuk vagy barátjuk ajánlotta. Fényképeket, videókat, igazoló iratokat sem restellnek kérni a mestertől korábbi projektjeiről. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen rossz híre kelt a pancser munkának, a csapnivaló mesternek. Tízből hét megrendelő aggódik amiatt, hogy az elvégzendő munkálat kudarcba fullad. Ami elég kellemetlen forgatókönyv, mert többnyire nem apróságokról van szó: a legtöbb ügyfél (42%) ház/lakás festésére, vakolására, szigetelésére keres szakembert, villanyszerelési munkálatokra (37%), bútorkészítésre (31%), egyéni lakóépületek felépítésére (18%), háztartási és informatikai gépek, berendezések beszerelésére (16%) és egyebekre (11%).
A jól képzett mesterekre mindig nagy szükség lesz (illusztráció/Református Kollégium)A felmérésben megkérdezettek 82%-a elégedett volt a szakemberek munkájával, 96%-uk ajánlani fogja. Az ügyfelek 68%-a értékelte a munkálatok minőségét, 53%-a a beszerzésekkel kapcsolatos tanácsaikat (építőanyagok, berendezések stb.), 38% a munkadíjjal volt elégedett és 22% a teljesítési határidővel. A felmérés eredményei arról árulkodnak, hogy az a jó mester, aki felbecsüli a munkálatot és azonosít az ügyfél számára minden tételt a szükséges anyagoktól a munkaidőig és a munkadíjig. A költségvetés közlése, a pontosság, komolyság és a munka minősége a legfontosabb kritériumok, amelyek mentén az ügyfelek válogatnak a kínálatból.
Lassacskán felvirágzó szakiskolai rendszer
Az utóbbi években tapasztalt hatalmas ingatlanfejlesztés, a rendszerváltás előtt épült tömbházak egyre erőteljesebb amortizálódása és a lakosság fogyasztási szokásainak gyökeres megváltozása óriási keresletet generált a lakberendezési, építkezési szolgáltatások piacán. A becsületes és hozzáértő szakember mára valódi kincs. Olyannyira, hogy hiány is van belőlük, pláne, hogy a jó szerencse reményében a hozzáértőbbek, vakmerőbbek tömegesen elhúztak külföldre. A mesterek rossz hírének öregbítéséhez hozzájárult egyes szakemberek olykor gyorsított üzemmódban beszerzett – hiányos – képzettsége, amit ráadásul nem tanfolyamokon, hanem munkahelyen kaptak.
Mesterekre mindig szükségünk lesz, annál is inkább, hogy egyre többen vannak azok, akik nem saját kezűleg végeznek el mindent a lakásban. Egyértelműen várható az igényesség fokozódása is, amihez megfelelően képzett mesterekre lenne szükség. A szakoktatási rendszer azonban a rendszerváltás után drasztikusan leépült, a jobb jövő reményében mindenki inkább líceumba iratkozott, érettségi oklevélre vágyott, ami később megnyithatja az utat az egyetemi képzések felé. Mára elég nyilvánvaló lett, hogy a jobb jövőt akár éppen egy mesterség alapos kitanulása hozhatja el. Ezt az intézményvezetők is felismerték, így az utóbbi években egyfajta reneszánszát éli a szakoktatás. Kolozsváron például a Református Kollégium indított ilyen képzést, az idén női-férfi fodrászat, manikűr-pedikűr, szakács, asztalos, elektromos műszerész, villanyszerelő, víz-gázszerelő szakon.
Az igazán profi szakember képzése azonban korántsem ér véget a diploma megszerzésével. Néhány évvel ezelőtt elbűvölten hallgattam régi cimboránkat, aki éppen fürdőszobát újított fel nálunk, amint ékes magyarsággal sorolta a legkülönfélébb alkatrészek és szerelvények magyar megnevezéseit. Mint elmesélte, fűtésirendszer- és vízvezeték-szerelőként folyamatosan képezi magát, keresi-kutatja a sorra megjelenő legkorszerűbb technológiákat, megoldásokat, anyagokat, így került tisztába a magyar szókinccsel is például. Joginak aranykeze van – ezt azóta több ismerősöm is megerősítette, akiket (hozzám hasonlóan) szintén kisegített vészhelyzetekben –, a jobb haszon érdekében mégsem vette nyakába a világot. Családja közelében maradt, és állítja, hogy kitartó munkával szakemberként is tisztességes egzisztenciát lehet teremteni itthon.
Hogy járunk jobban?
A járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások ideje alatt hatalmas mértékben megnőtt a ház körüli „projektek” száma. Ha folyton a házban voltunk, jobban észre is vettük a hiányosságokat és a korábbinál több időnk is akadt azok korrigálására, na meg ugyebár legalább volt valami, amivel lefoglalhattuk magunkat a bezártságban. Na meg így még olcsóbb is lesz, mintha szakembert hívnánk. Ezzel párhuzamosan a félresikerült munkák és az ezzel járó bosszúság láttán sokan aztán rájöttek, hogy végső soron nem is olyan drága mulatság megfizetni a szakikat. Úgy mindenki azzal foglalkozhat, amivel szeretne, amihez ért, és az eredmény is jó lesz, meg a bosszúságot is megspórolhatjuk. Sokszor még csak a zsebünk sem feltétlenül bánja, hiszen például egy matektanár talán még több pénzt is kereshet a magánórákkal, mint amennyit a villanyszerelőnek fizet ugyanannyi időt felölelő munkáért. Plusz a villanyszerelő is jól járt, mert akadt egy kis keresete. Persze vannak azért ezermesterek, akik sok mindenhez értenek, számukra szórakoztató az alapfoglalkozásukon kívül valami mással foglalkozni. Ha ennek az eredményeként nem sorakoznak az udvaron-raktárban tucatjával a félkész projektek, akkor érdemes belevágni, már csak a kedvező pszichológiai hatás kedvéért is.
Milyen munkálatokra keresünk profi szakembert?Ezzel együtt a felmérésben megkérdezettek 71%-a hajlandó inkább jó szakembert hívni még ha drágább is, ha az biztosan megoldja a felmerült problémát. Már csak 23% szeretne saját szakállára szembeszállni a kihívásokkal.
„Az improvizációk és egyéni próbálkozások ideje ezen a téren lejárt. Ahogy halad társadalmunk a felnőtté válás útján, ahogy nő az életszínvonal, az ilyen támogató szolgáltatások egyre mérvadóbbak lesznek, és a minőség tesz majd különbséget a piaci kínálatban” – állapítják meg a felmérés készítői.
Rosszul keltél, rossz a napod…
„SOS, mosogatógép-szerelőt keresek! Legyen megbízható, magyar – hogy egyáltalán el tudjuk neki magyarázni, mi a baj, s meg is értsük, mit magyaráz”. „Sürgősen kell normális, tisztességes szerelő, aki nem ver át!” – ehhez hasonló üzenetekkel gyakran összefuthatunk a közösségi oldalakon. És ajánlanak is sokszor profikat, akik rövid időn belül házhoz jönnek – vagy éppen eltántorítanak azoktól, akikre egy évet kellett várni, míg megjavították a mosógépet.
A hűtőmágnesek rendkívül fontos adatokat őriznek nálunk. Ott van a hirtelen szükséghelyzetben internetről becserkészett kalotaszegi fagyasztójavító neve és telefonszáma, aki nemcsak megjavította a gépet, hanem meg is magyarázta, mit miért csinál, és hogyan vigyázhatunk jobban a fagyasztóra. Ott fityeg a hidegszamosi mokányé, aki elsőosztályú tűzifát hozott jó árban és akkor, amikorra ígérte, az egeresi autószerelőé, aki autómentőként sem utolsó, a mindig jókedvű hunyadi cigányé, aki pont olyan ablakokat-ajtókat gyártott, amilyeneket kértünk, pedig még csavar is volt a dologban. Alighanem családi örökség fontos részét alkotják az ehhez hasonló házi adatbázisok, hiszen már ellenőrzött, „kipróbált” szakemberek elérhetőségeit őrzik. Akikről tudjuk, hogy tisztességesek, nem vernek át, szavahihetőek, pontosak, méltányos áron dolgoznak, jó munkát végeznek. Ha ezenfelül még egészséges humorérzékkel is bírnak, az csak hab a tortán. De legalábbis egy próbát megér az alábbihoz hasonló facebookos reklámversike szerelőszerzője: „Rosszul keltél, rossz a napod, elromlott a fürdőcsapod. / Kérdezősködsz erre-arra, Szerelőre hol találsz ma? / De hogy Neked könnyebb legyen, telefonon hívj fel engem. / Eljövök és megjavítom, rossz napodat felvidítom.”
(Borítókép: illusztráció/Kolozsvári Református Kollégium)
