Román nyelven vívták meg az Egri csillagok és A Pál utcai fiúk népszerűségi online-párbaját
A román olvasók két kategóriában „vívtak”: a bukarestiek a Bajor Andor – Karinthy Frigyes témakörben állítottak össze pódiumműsort, a két szerző írásaiból olyanformán olvasva fel, hogy a nézőknek kellett kiderítenie, hogy ki a szerző. Az Adriana Măcşut, Florina Anghelescu si Dan Bălăşoiu által létrehozott Fehér Holló Román-Magyar Röpszínház olyan szinten adta elő a két humorista írásait, hogy valójában csak a történetekben előforduló pénznemek (korona illetve lej) nyújtottak támpontot a digitális környezetben berendezett “online-vívóteremben”.
A román nyelvre fordított A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok (Băieții din strada Pál, Stelele din Eger) ”népszerűségi vitája” eleinte az Egri csillagok javára látszott eldőlni, nem utolsó sorban Ancuța-Lăcrămioara Chiș helytörténész (a Clujul de ieri și azi/Cluj then and now társszerzője) azon meglátása nyomán, miszerint az Egri csillagoknak modern menedzsmenti vonzatai vannak, különös tekintettel a minőségre (maroknyi de minőségi várvédő, jól menedzselt vezetőségválasztás illetve kinevezés, élelemtárolás, fegyverfelhozatal, elosztás, munkamegosztás, tömeglélektani sziporkázás).
Az Egri csillagok „ellenében” felszólaló nagyváradi gyógyszerész, Alina Abrudan-Nica a Pál utcai fiúk lélektani hatásáról (valóságos kisugárzásról) beszélt, arról a pillanatról, amikor úgy érezte el kell mennie Budapestre, megnézni a Pál utcát és a „fiúk” szoborcsoportját. – A villamosból próbáltuk azonosítani a helyet – mesélte Alina Abrudan-Nica –, de nehezen ment. Román beszédünkre felfigyelt viszont egy utas, akiről kiderült később, hogy a „fiúk” iskolájában tanít. Ő segített a szoborcsoport mögé állni... Katartikus élmény volt. Mosolyogtam is magamban, hiszen egykoron, gyerekfejjel, nem értettem miért halt meg hűlésben Nemecsek, miért nem kapott Piramidon lázcsillapítót...
Andrei Poștoacă, Kovászna megyei hegyimentő ugyancsak a Pál utcai fiúk mellett voksolt, hiszen – mint mesélte – megadatott neki Budapesten megnézni a színdarabot. Mivel jól tud magyarul, hamar megértette azt, hogy mennyire más a „kisugárzása” magyar nyelven, eredetiben a darabnak, mint a román fordítás által.
Interliterális párbaj és kötelező diáktéma
Az „interliterális párbaj” ragadósnak bizonyult, ugyanis a magyarországi (románlakta) Battonyán illetve Gyulán végzett Andrei-Sebastian Csiplo kolozsvári egyetemista Kosztolányit egyszerűen „kötelező diáktémának” tekintette (jónéhány dolgozatot írt belőle a magyarországi román iskolák padjaiban), mire a Máramarosszigeti Városi Múzeum munkatársa, Mihail-Gerald Manole felmutatta az Aranysárkány román fordítását (Zmeul de aur), lándzsát törve Kosztolányi univerzalitása mellett.
A román nyelvű népszerűségi online-párbaj „segédei” Lőrinczi Edit és Szente B. Levente, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár munkatársai voltak, akik felkértek mindenkit, hogy a román nyelv és irodalom keretében használatos kötelező olvasmányok (Ion, Baltagul, Ultima noapte...) magyar fordításait gyűjtsék össze a Fehér Holló Médiaklub szimpatizánsai, és juttassák el a könyvtár címére.
