Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt pártja végrehajtó bizottságának hétfői ülése után kérdezték újságírók az erdélyi magyar pártvezetők aznapi közös nyilatkozatáról. Dragnea minden további nélkül az alaptörvénybe ütközőnek nevezte a magyar közösség intézményes autonómiaigényét, és kijelentette, hogy nem lehet alku tárgya.
Arra a kérdésre, hogy miként befolyásolhatja az autonómia ügyében fennálló véleménykülönbség a PSD és az RMDSZ közötti parlamenti együttműködést, a pártvezér azt mondta: ez az együttműködés csak bizonyos konkrét törvénytervezetekre terjed ki.
Határozottan elutasította az erdélyi magyar pártok által megismételt autonómiakövetelést az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban is, aki szerint a kezdeményezés gyakorlatba ültetése „teljességgel esélytelen.” A pártvezér a Romániát „egységes és oszthatatlan” nemzetállamként meghatározó alaptörvény kapcsán azt mondta, bizonyos alkotmányos előírásokat „nem is lehet módosítani.” A helyi autonómia elvét tartalmazza ugyan az alkotmány, de azt nem lehet etnikai feltételekhez kötni, ami pedig a területi autonómiát illeti, Ludovic Orban szerint „ez a fogalom nem létezik a demokráciákban”. A PNL elnöke úgy vélte, Románia élen jár a kisebbségeknek nyújtott jogok terén, a „túlzás pedig nem tenne jót senkinek.”
Răzvan Rotaru, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Botoşani megyei képviselő kedden nyílt levélben szólította fel Klaus Johannis államfőt, szervezzen népszavazást az autonómiáról. „Úgy vélem, ideje intézményes formában reagálnunk, és egyszer és mindenkorra lezárnunk az autonómia kérdését, amelyet évről évre követelnek azok, akik azt állítják, hogy a romániai magyarokat képviselik” – írta közleményében Rotaru. Mint kifejtette, időszerű lenne elindítani az autonómiáról szóló népszavazás előkészületeit, amelyen egész Romániából, illetve külföldről is szavazhatnának a román állampolgárok, nemcsak bizonyos megyékből, „ahogyan azt egyes politikusok akarják.”
A PSD-s képviselő szerint a népszavazáson az alábbi kérdéseket kellene feltenni: „Egyetért-e a Romániában élő, magyar etnikumú állampolgárok területi, helyi és kulturális autonómiájával?”, illetve „Egyetért-e az országos szinten érvényes 5 százalékos parlamenti küszöb eltörlésével, és egy olyan 5 százalékos küszöb bevezetésével, amelyet minden pártnak meg kellene lépnie az ország minden megyéjében, ahhoz, hogy bejuthasson a parlamentbe?” Rotaru szerint így elejét lehetne venni annak, hogy egy regionális párt váljon a mérleg nyelvévé és „a nemzeti érdekekkel ellentétes döntésekre kényszerítse” a kormánytöbbséget.
A keddi román lapok többsége Dragnea és Orban elutasító nyilatkozatait idézte. Eugen Tomac képviselő, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártjának (PMP) ügyvezető elnöke „felesleges feszültséget szító, durva provokációnak” nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát. Tomac szerint a román állam mindig megértéssel fordult a kisebbségek felé, a magyar vezetők azonban „kihívóan viselkednek és a románok béketűrését tesztelik” a Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumának évében.
Adrian Oros, a PNL Kolozs megyei képviselője a Cotidianul Transilvan-ban az RMDSZ parlamenti támogatását élvező szociálliberális kormánykoalíciót bírálta, amiért az belső hatalmi vitái miatt „nem ér rá” a centenáriummal foglalkozni, amelyet az RMDSZ „lábbal tipor.”
A PsNews.ro hírportálnak nyilatkozó Cosmin Guşă politikai elemző, a Realitatea hírtelevízió tulajdonosa úgy vélekedett: a magyar pártok tudatosan szítanak társadalmi feszültséget a centenárium évében, akcióikat pedig a budapesti kormány hangolja össze. Guşă úgy vélekedett: az eltérő politikai érdekeket követő, egymással szemben személyes ellenszenvet is tápláló erdélyi magyar pártvezetők sosem adtak volna ki közös állásfoglalást, ha azt nem Budapest írta volna elő számukra, beavatkozva ezáltal a román belpolitikába.
Pîrvulescu: az 1923-alkotmány ellehetetlenítette az 1918-as ígéreteket
A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pîrvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem „kommunista örökség” – érvelt a politológus.
Pîrvulescu kifejtette: az RMDSZ tisztában van azzal, hogy szavazatai nélkül a szociálliberális kormánykoalíció a szenátusban már nem tud elfogadni sarkalatos törvényeket, ezért a 2018-as év amúgy is feszült belpolitikai légkörét a maximális engedmények kicsikarására akarja felhasználni, ha pedig teljes elutasításba ütközik, akkor legalább az Európai Néppárt kedvére tehet, amely nyilvános rosszallást fogalmazott meg amiatt, hogy az RMDSZ szavazataival segíti a szociálliberális kormányt.
Elégedett az SZNT
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tegnapi közleményében leszögezi: megelégedéssel vették tudomásul az RMDSZ, az MPP és az EMNT közös állásfoglalását az autonómia-elképzelések összehangolására vonatkozóan. Fontosnak tartják, hogy mindhárom párt elfogadja az SZNT öt kritériumát, amely Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozik. „Meggyőződésünk, ez a közös nyilatkozat az együttműködés alapja lehet a harmadszor beterjesztett autonómia statútum hazai és nemzetközi fenntartásában, olyan lépések megszervezésében, amelyek a párbeszédet mozdítják elő a romániai magyar nemzeti közösség és a többség között. Székelyföld Autonómia Statútumának harmadik beterjesztése megnyithatja ilyen körülmények között az értelmes közvitát a román törvényhozás fórumán” – szögezik le.
Szilágyi Zsolt: a parlamenti pártok nem tagadhatják meg a román-magyar párbeszédetA parlamenti pártok nem tagadhatják meg a román-magyar párbeszédet - jelentette ki egy mai nagyváradi sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.Szilágyi Zsolt arra reagált, hogy valamennyi román párt, mely véleményt nyilvánított a magyar pártoknak az autonómiaelképzelések összehangolásáról hétfőn aláírt állásfoglalásáról, elutasította a párbeszédet. A politikus elmondta: megdöbbentette a pártok negatív és párbeszédet megtagadó hozzáállása, hiszen a RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP megállapodása nem a román nép ellen irányul.
"Demokráciában egy parlamenti párt vagy a kormány nem tagadhatja meg a párbeszédet, még akkor sem, ha az olyan érzékeny témákról szólna, mint az autonómia vagy az önrendelkezés. A párbeszéd tagadása a demokrácia tagadása" - hangsúlyozta Szilágyi Zsolt. "Úgy véljük, egy új, nemzetek közötti társadalmi szerződés alapja lehet egy olyan Romániának, amely tudomásul veszi, hogy mi államalkotó tényezők vagyunk. Másrészt nemcsak a formális jogegyenlőséget kell biztosítani, de a tényleges esélyegyenlőséget is" - idézte az EMNP elnökét a párt közleménye.Szilágyi Zsolt arra kérte a román pártokat, hogy változtassák meg eddigi hozzáállásukat, és kezdődjön érdemi párbeszéd az erdélyi magyar közösség szándékáról a parlamenti pártok, a három magyar párt, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között.
