Megnyílt Kolozsváron a Bánffy Miklós Operastúdió

Kató Béla: legyen ez a ház mindannyiunk ajándéka

Megnyílt Kolozsváron a Bánffy Miklós Operastúdió
Az első kolozsvári magyar opera bemutatójának kétszázadik évfordulójához kapcsolódva avatták fel a Bánffy Miklós Operastúdiót a Rózsa/Samuil Micu utca 12. szám alatti ingatlanban, amelyet az erdélyi református püspökség vásárolt meg és újíttatott fel, majd átadta a Kolozsvári Magyar Operának. A megnyitón elhangzott, Szép Gyula operaigazgató csodának tartja, hogy az ingatlant az opera rendelkezésére bocsátotta az erdélyi református püspökség, Kató Béla református püspök szerint pedig Erdélyben a közösséget érintő dolgok mindannyiunkat kell hogy érdekeljenek. Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője kifejtette: a Kolozsvári Magyar Opera egyediségét megőrizni feladat és nemes kötelesség, Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke pedig elismeréssel adózott azoknak, akik ebben a nagy ügyben vállalták a rájuk háruló feladatokat. A megnyitóbeszédeket követően Gaal György helytörténész ismertette az épület történetét.

Kolozsvár kulturális életének számos képviselője jelen volt a Bánffy Miklós Operastúdió megnyitóünnepélyén szerda este a Rózsa/Samuil Micu utca 12. szám alatti ingatlanban. Kolozsvár 19. századi zenei életének fontosabb eseményeit, köztük az első magyar opera – Ruzitska József Béla futása című művének – kolozsvári bemutatását felelevenítve Szép Gyula operaigazgató elmondta: az általa vezetett intézmény infra­struktúrája áldatlan helyzetben van, ezért csodának tartja, hogy ezt az ingatlant most az opera rendelkezésére és használatára bocsátotta az erdélyi református püspökség. Megtudtuk: az épület helyreállítását a magyar, míg a berendezést a román kormány által nyújtott támogatásból fedezték. Szép Gyula köszönetet mondott a tervezőknek és a kivitelezőknek, akik nemcsak a szakmai tudásukat, hanem a lelküket is hozzáadták ehhez a felújított épülethez.

„Erdélyben sajátos kisebbségi létünkből kifolyólag nem mondhattuk sohasem, hogy valami, ami a közösséget érinti, nem érdekel bennünket. A művészet, az opera is fontos, és szerves része az életünknek. Valóságos csoda, hogy Erdélyben megmaradt a Kolozsvári Magyar Opera és túlélte a történelem viszontagságait. Iskolánkban is nagy hangsúlyt fektettünk az énekes kultúra terjesztésére: több énekes van már, akik a Kolozsvári Református Kollégiumban kapták meg az indítást tehetségük ilyen irányú kibontakoztatására” – fogalmazott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. „Felvállaltuk, hogy az anyaországtól kérünk támogatást stúdióépület létrehozására, a második terv pedig az ezer négyzetméteres raktárépület felépítése, amely tavasszal szintén átadható lesz ingyen és bérmentve az opera munkaközösségének. Legyen ez a ház a termékeny gondolat és cselekedet otthona. Ugyanakkor nem véletlen, hogy az operastúdió Bánffy Miklós egyházkerületi főgondnokunk nevét viseli: az ő művészetpártoló és művészetalakító munkássága hozzátartozik erdélyi múltunkhoz, kultúránkhoz. Mindig legyen itt élet és folytatása annak, amit közösen megálmodtunk. Legyen ez a ház mindannyiunk ajándéka, különösen az operatársulat minden művészéé” – tette hozzá Kató Béla.

A megnyitón Kató Béla átadta Szép Gyulának az épület jelképes kulcsát

„A Kolozsvári Magyar Opera a világ egyetlen kisebbségi nyelven előadó operaháza, ezt az egyediséget megőrizni feladat és nemes kötelesség. Immár többfunkciós ház szolgálja a kolozsvári magyar dalszínházat, ez az operastúdió az erdélyi magyar zene háza is lehet” – jegyezte meg Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője.

A folytatásban Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a megvalósítás közös öröme mellett a legfontosabb elismeréssel kell adózni, megerősíteni elkötelezettségükben azokat, akik ebben a nagy ügyben vállalták a rájuk háruló feladatokat.

Végezetül Gaal György helytörténész, a ház egykori tulajdonosainak, a Gyergyai családnak a leszármazottja ismertette: a házat a 14. századi várfal mellé építették fel az 1790-es évek elején. A 19. században több tulajdonosa volt, míg 1918-ban Gyergyai Árpád orvosprofesszor, Gaal György nagyapja megvásárolta. Az épületet tízéves pereskedés után kapták vissza a Gyergyai-leszármazottak, akik most örülnek, hogy a ház a művészet szentélye lesz. A megnyitóünnepségen közreműködött Fülöp-Gergely Tímea (szoprán) és Bardon Tony (tenor), akiket Horváth Zoltán zongoraművész kísért.

Borítókép: a Bánffy Miklós Operastúdiónak a Rózsa/Samuil Micu utca 12. szám alatti ingatlan ad otthont. Fotók: Rohonyi D. Iván. A megnyitón készült fotóriport ide kattintva tekinthető meg.