Szakemberek szerint a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő a váltással jobban egybeesik a természetes világosság idejével, így kevesebbet kell világítani. Becsléseik szerint évente egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető. A kisebb fogyasztás a káros anyagok kibocsátását is mérsékli, a rendszer ezért a környezet védelmét is támogatja.
A csillagászatilag megfelelő időszámításhoz ilyenkor térünk vissza. A téli időszámítás 2018. március 25-ig tart. Eredetileg azért vezették be az óraátállítást, hogy a nappalokat hozzá igazítság a lakosság napi menetrendjéhez. Az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először, ugyanis az indoklás nem volt más, mint az, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Ma már rendelet szabályozza az időszámítást az Unióban, melyet a tagállamokhoz igazítottak.
(Borítókép: www.eduline.hu)
Mivel napjainkra az energiafelhasználás nagymértékben megváltozott, ezért a mai számítások szerint ezzel a módszerrel már nem lehet energiát megspórolni.
