Lényeges változások lehetnek az idei roncsprogramban
ÖSSZEFOGLALÓ
Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára felkerült adatok szerint Romániában tavaly 151 105 új autót adtak el, 5,6 százalékkal többet, mint 2023-ban. A dízeles autók eladása 14,8 százalékkal, 18 443-ra nőtt, míg a benzineseké 5,4 százalékkal, 49 ezerre csökkent. A BEV-autók eladása 32,2 százalékkal 9795-re csökkent, a HEV-autóké viszont 34,7 százalékkal 58 470-re bővült. További mintegy 15 ezer új autó egyéb üzemanyaggal működik, pl. GPL, gáz-, etanolüzemű.
A felsorolás két fontos számadatra mutat rá: egyrészt, hogy drasztikusan csökkent a tisztán elektromos autók piaci részesedése, másrészt, hogy immár a hibrid-elektromos autók (HEV) a legkeresettebbek, megelőzve a benzines és a dízelüzemű, azaz hagyományos égésű autók kategóriáját.
Az ACEA másik idei összesítése arra mutat rá, a 2023. év végi adatokat feldolgozva, hogy az Európai Unió „átlagos” személygépkocsija 12,5 éves, illetve, hogy 1000 főre 563 személygépkocsi jut az EU-ban. E tekintetben Románia 15,4 éves átlagkorú autóival a mezőny hátsó felében kullog, de például Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet (15 év). Ugyanez a helyzet „gépkocsisűrűség” szempontjából is: Romániában 1000 személyre csak 425 autó jut, Magyarországon 434.
A gépkocsipark egyébként Görögországban volt a legöregebb (17,5 év) és Luxemburgban a legfiatalabb (8 év), míg az 1000 főre jutó autók számát illetően Olaszország áll a legjobban 694 autóval, miközben a lista másik végén csupán Lettország (381) előzi meg Romániát.
A következtetést tehát könnyű levonni: az elmúlt három-négy évben hiába mutatott folyamatos növekedést az eladott új autók száma Romániában, a hazai gépkocsipark kora, valamint a motorizációs ráta tekintetében még mindig az utolsók közé tartozunk EU-s szinten. Ezzel párhuzamosan azt is érdemes kiemelni, hogy míg Európában a hagyományos üzemű személyautók aránya már „csak” 89,5%, addig Romániában még mindig 96,6%. Nem nagy túlzás tehát azt mondani, hogy továbbra is Európa roncstelepe vagyunk, főleg, ha egy másik adatot is figyelembe veszünk: tavaly az eladott új autók számához képest több mint kétszer annyi külföldről – főleg Németországból – importált használt autót írattak forgalomba Romániában: 344 ezret.
A hatóságok adatai szerint a romániai gépkocsipark mintegy 40%-a (4 millió) 20 évesnél régebbi járművet jelent; a hazai utakon nagyjából 3 millió a 20 évesnél öregebb személygépkocsi. A szintén öregnek számító, 16 és 20 év közötti „korosztály” 3 millió járművet – ebből 2,5 millió autót – számlál, a 11–15 éves járművek száma 1,5 millió, a 6–10 éveseké 1,25 millió. Az 5 évesnél fiatalabb járművek száma pedig el sem éri az 1 milliót…
A DRPIV adatai szerint a legöregebb autók toplistáját Buzău, Teleorman, Caraș-Severin és Mehedinți megye vezeti. A másik oldalon a főváros után Ilfov, Kolozs és Argeş megye következik. A jelenség persze nem arról szól, hogy a romániaiak nem szeretnének új autót, hanem arról, hogy nincs pénzük rá. A pénzügyi elemzők szerint ráadásul nemcsak a fizetések alacsonyak Romániában, hanem ezzel párhuzamosan nagyon drágák az autóhitelek – az egyik legnagyobb kamatláb nálunk van az ilyen jellegű kölcsönök esetében az EU-ban.
Meghajtás szempontjából a teljesen elektromos járművek száma még mindig igen alacsony, alig 55 ezer, ezekből a személygépkocsik száma 49 594. Hibrid személygépkocsikból 267 ezer fut az utakon, miközben a benzines autók száma 3,7 millió, a dízelüzeműeké 4,2 millió. Miközben az EU-ban az elektromos járművek aránya 0,5%, addig nálunk csak 0,1% – a prímet ebben a kategóriában egyébként Norvégia viszi, ahol az autók 12%-a elektromos.
Az EU-ban is nőtt tavaly az eladott új autók száma
Az ACEA adatai szerint az Európai Unióban éves összevetésben 0,8 százalékkal, mintegy 10,6 millióra nőtt az eladott új autók száma tavaly.
Az EU négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások, egyben pedig nőttek. Spanyolországban 7,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel 2024-ben, míg Franciaországban 3,2 százalékkal, Németországban 1 százalékkal, Olaszországban pedig 0,5 százalékkal csökkent az új autók értékesítése.
A kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése tavaly 13,6 százalékra mérséklődött a 2023. évi 14,6 százalékról. A dízeles autók aránya 11,9 százalékra csökkent tavaly az előző évi 13,6 százalékról.
A benzines autók 33,3 százalékos piaci részesedéssel megőrizték vezető helyüket, de részarányuk csökkent a 2023. évi 35,3 százalékról.
Tavaly a második legnagyobb szeletet az autópiacon a hibrid-elektromos autók szerezték meg, 30,9 százalékos piaci részesedéssel, ami nagyobb az egy évvel korábbi 25,8 százaléknál. A hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autók piaci részesedése ugyanakkor 7,7 százalékról 7,1 százalékra csökkent.
Magyarországon 2024-ben 121 ezer 611 új autót adtak el, 12,9 százalékkal többet a 2023-asnál. A dízeles autók eladása 12,5 százalékkal, 14 674-re nőtt, míg a benzineseké 3,9 százalékkal, 36 280-ra csökkent. A BEV-autók eladása 47,7 százalékkal 8565-re emelkedett, a PHEV-autóké 2,8 százalékkal 5695-re nőtt, a HEV-autóké pedig 24,5 százalékkal 56 34-re bővült.
Változások az idei roncsprogramban?
Visszatérve a hazai tájakra, mifelénk az új autók vásárlását az évek során érzékenyen befolyásolták a roncsprogramok, amelyek révén a régi autókat autóbontóba leadó gépkocsi-tulajdonosok értékjegyet kaptak új autó vásárlásához.
Minden jel szerint a környezetvédelmi minisztérium idén is meg fogja hirdetni a roncsprogramot, amelyben a híresztelések szerint több változás is várható. Az egyik legfontosabb, hogy az értékjegyekkel nem lehet többet dízelüzemű személygépkocsit vásárolni. Ugyanakkor várhatóan nagyobb lesz a bónusz értéke elektromos autó vásárlásához – tavaly csak 5000 eurót adtak erre a korábbi 10 ezerrel szemben –, és egységesítik a programot, azaz nem lesz külön klasszikus roncsautó-, illetve roncsautó plusz program. Mircea Fechet miniszter korábbi nyilatkozata szerint az sem kizárt, hogy a jelentkezés módja is változik, így nem az autószalonokban, illetve a forgalmazóknál kell majd jelentkezniük a leendő kedvezményezetteknek, hanem egyenesen a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap platformján kell majd igényelniük az értékjegyet.
Másfelől ide kívánkozik, hogy a Gépjárműgyártók- és Importőrök Egyesülete (APIA) beadvánnyal fordult az illetékes állami hatóságokhoz, amelyben azt javasolja, hogy a teljesen elektromos autók vásárlását idén 8500 eurós, jövőre 7500 eurós értékjeggyel támogassa a roncsprogram – ami, mint fogalmaznak, alapvető fontosságú lenne a fogyasztók elektromobilitásba vetett bizalmának visszaszerzése érdekében. Úgy vélik, ez alaposan megingott amiatt, hogy 2023-hoz képest tavaly felére csökkent az elektromos és a hibrid autók vásárlásához nyújtott bónusz értéke, ez pedig oda vezetett, hogy 2024-ben éves viszonylatban az Európai Unió szintjén Romániában csökkent a legnagyobb mértékben (32%-kal) az eladott elektromos autók száma.
Az elektromos autók vásárlásához nyújtott támogatás növelése a hazai személygépkocsi-gyártásra is pozitív hatással lehet, ugyanis premierként idén már Romániában is legurulhatnak a futószalagokról az első elektromos autók: Krajován a Ford, Mioveni-ben a Dacia kezdi el elektromos modell gyártását – a népszerű Dacia Spring Kínában készül…
Visszatérve a roncsprogram esetleges változásaihoz, ez azért is valószínűsíthető, mert a Romániai Autógyártók Egyesületének (ACAROM) titkára is azt nyilatkozta a napokban, hogy már a tavalyi roncsprogram zárulta előtt tárgyalóasztalhoz ültek a minisztérium és az AFM illetékeseivel, hogy az új programot „megrajzolják”. Mint mondta, többéves – és nem minden évben változó – programban gondolkoznak, mert az a gyártók számára biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtana.
De ne ugorjunk évekre előre, maradjunk az idei kilátásoknál. Az APIA szerint az autópiac 2025-ös alakulása éppúgy függ majd a gazdasági tényezőktől és a fogyasztói kereslettől, mint a politikai döntésektől, amelyek felgyorsíthatják vagy lelassíthatják az elektromobilitásra való átállást. „Kiegészítő jogalkotási intézkedéseket sürgetünk a töltőállomások infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint konkrét, tervezett lépéseket a hazai fenntartható mobilitás felé” – nyilatkozta a napokban Dan Vardie, az APIA elnöke. Az általa vezetett egyesület becslései szerint idén – 2024-hez képest – az új gépjárművek piaca, miután három éve folyamatosan növekszik, enyhe, mintegy 0,4%-os csökkenést fog mutatni Romániában. Az elektromos autók piacán ugyanakkor 35%-os növekedést jósolnak, de ezt a tendenciát közvetlenül befolyásolni fogják a roncsprogram támogatási feltételei.
Európában a Volkswagen, nálunk a Dacia – Az ACEA adatai szerint a tavaly Európában gazdára talált új autók listáját a Volkswagen-csoport modelljei vezetik, több mint 2,8 millió eladott autóval, ami 26,7 százalékos piaci részesedést jelent. A második helyen a Stellantis csoport autói (Opel, Peugeot, Fiat stb.) állnak 1 742 073 autóval (16,4%), majd következik a Renault-csoport majdnem 1,2 millió (11,0 százalék), a Toyota-csoport 856 ezer (8,1 százalék) és a Hyundai-Kia 834 ezer (7,8 százalék) eladott személygépkocsival. Romániában a helyzet kicsit más: az autómárkák szerinti toplistát toronymagasan vezeti a Dacia, több mint 44 ezer darabbal, második a Toyota közel 13 ezerrel, harmadik pedig a Škoda 10,6 ezerrel. Az ötös toplistába a Hyundai és a Renault fért még be, szinte egyformán 10,2 ezerrel, míg a Volkswagen csak hatodik 9623 eladott autóval.
