Az RMDSZ színeiben immár harmadik megyei tanácselnöki mandátumáért száll versenybe Péter Ferenc, aki korábban Szováta polgármestereként szerzett elévülhetetlen érdemeket azzal, hogy az ő mandátumai alatt sikerült felújítani a Maros megyei fürdővárost európai uniós pénzekből. A fejlődés annyira látványos volt, hogy Péter Ferenc 2016-ban immár az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjeként tudott győzni először. Akkor visszahódította a tanácselnöki posztot a 2012-ben diadalmaskodó liberális Ciprian Dobrétól.
Most összesen nyolcan szálltak versenybe, így Péter Ferencnek hét kihívója van. A választások előtt félő volt, hogy a román pártok összefognak a magyar jelöltek ellen, de ez végül nem történt meg sem Maros, sem Szatmár megyében, hiszen mindkét megyében és mindkét városban összesen hat-nzolc jelölt mérettetik meg. Sok a versenyző, de azért a szavazatok mégis tömörülhetnek egy-két, legtöbb három esélyes jelölt neve mellett, ezért nem ülhet senki karba tett kézzel.
Maros megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyaránt erős, jelöltjeik és pártlistái rendszerint masszívan kapnak szavazatot a román lakosságtól. Az idén a két kormánypárt az EP-választáson indított országos közös lista ellenére helyi szinten nem fogott össze, hiszen a PSD Dumitrița Gligát küldte versenybe, míg a PNL Mara Togănel prefektussal szeretné elnyerni a megyei tanácselnöki posztot. A két román jelölt közül nagy valószínűség szerint Mara Togănel lesz Péter Ferenc fő kihívója, hiszen a prefektus ismertebb. Rajtuk kívül a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Daniel Răzvan Birot küldte versenybe, míg az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) az USR-s Adrian Girugiut. E két utóbbi nem tartozik az esélyes jelöltek közé, kérdés, hány román szavazatot visznek el, és mennyire növelik Péter Ferenc győzelmi esélyeit, hiszen Maros megyében a magyarság számaránya 35 százalék körül van. Harcba szállt még a Marosvásárhelyről nagy reménnyel indult Szabad Emberek Pártja (POL) nevű regionális politikai alakulat színeiben Dan Mașca vállalkozó. Pártja népszerűsége megrekedt, és nem váltotta be az induláskor ébresztett reményeket. A Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben Axente Ciprian Degan neve is szerepel a szavazócédulán, akárcsak a függetlenként az utolsó pillanatban felbukkant Máthé Zsolt Péteré, aki korábban Marosludason indult a liberális párt színeiben. Ő a politikában alig ismert, ennek ellenére össze tudta gyűjteni a támogató aláírásokat, amelyeket az RMDSZ megóvott, de sikertelenül. A legesélyesebbnek Péter Ferenc tűnik, de egyáltalán nem lesz sétagalopp, hiszen a román szavazatok is az ismertebb jelöltek neve mellett fognak tömörülni.
Marosvásárhelyen sajátos helyzet állt elő, hiszen az idei választások a független jelöltek versenye. Soós Zoltán 2020-ban függetlenként nyert, de előtte Dorin Florea is hivatalos párttámogatás nélkül diadalmaskodott. Ezért most még több jelölt próbálja függetlenként feltüntetni magát. Tény, hogy Soós Zoltán elsősorban az RMDSZ támogatását élvezi, ő tagja is a szövetségnek, de a kisebb magyar pártok is támogatják, így Marosvásárhelyen valóban csak egy magyar jelölt száll versenybe a polgármesteri székért. Soós legfőbb kihívója az a Dorin Florea, aki húsz éven át vezette a várost, négy évvel ezelőtt megpályázta a megyei tanácselnöki tisztséget, sikertelenül. Most a polgármesteri székbe akar visszatérni, hiszen Soósnak nem sikerült még látványos eredményeket felmutatnia, ami érthető is, hiszen négy év alatt a nagyszabású beruházásokat Romániában nem lehet kivitelezni a hatalmas bürokrácia miatt. Soós mentségére szól az is, hogy későn iktatták be, a választást is előrehozták, így alig három és fél éves mandátum alatt nem tudott csodákat tenni, főleg hogy Florea egy adósságban heverő tetszhalott várost hagyott maga után. Soósnak az esélyeit rontja, hogy a terelőutak, a parkolók még mindig csak a tervezési szakaszban vannak, illetve mandátumát beárnyékolta az a szemétmizéria, amit Florea rendezetlen viszonyai miatt örökölt, s amely az ő mandátuma alatt robbant. De sikerült sínre tennie a szemétügyet is, és a tömegközlekedésben is érezhető a javulás, a korszerűsítés.
A harmadik legesélyesebb jelöltnek tűnik Horațiu Suciu szívebész, aki a választások előtt lépett ki a liberális pártból és indult függetlenként, de azelőtt liberális városi tanácsos volt, és a kampányban folyamatosan a liberális politikusok körében jelent meg. Ő azért indult függetlenként, mert elsőként jelentette be indulását azt remélve, hogy sikerül megteremteni egy román összefogást Soós ellenében, de ez nem jött be neki. A futottak között van még a Népi Mozgalom Párt (PMP) részéről Radu Pescar, az emblematikus épületnek számító Aranykakast megvásárló és felújító, független Cosmin Pop üzletember, a szintén független Rodica Baciu vállalkozó, az AUR-os Cristian Vântu és a POL színeiben induló Radu Bălaș.
Szatmár megyében a szintén harmadik mandátumra pályázó Pataki Csaba RMDSZ-es tanácselnöknek öt kihívója lesz, közöttük a PSD-s Mircea Vasile Govor, aki korábban kétszer volt a megyei tanács alelnöke. Az igazságszolgáltatással is meggyűlt a baja egy politikai zsarolási perben, de 2021-ben felmentették. Pataki legfőbb kihívójának tűnik a liberális Adrian Cozma, akit az AUR is támogat. Ez nem véletlen, hiszen Cozma rendszerint nacioalista szólamokkal hívta fel magára a figyelmet, és politikusként mindig a nacionalizmusra alapozta fő üzenetét. Indul még az ADU színeiben a PMP-s Liviu Pop, a Diana Șoșoacă által alapított SOS Románia párt színeiben Vasile Deac, valamint a Ludovic Orban által alapított Új Jobboldal (FD) színeiben Csordaș Ștefan.
Szatmárnémetiben a harmadik mandátumra pályázó Kereskényi Gábornak hat kihívója lesz. Közöttük van a PSD-s Radu Roca, az AUR-os Lucian Tișea, az FD-es Adelin Ghiarfaș, az ADU színeiben induló USR-s Radu Panait, a Patrióták Pártja jelöltjeként versenybe szálló Dan Băbuț, valamint az SOS Románia képviseletében „pástra lépő” Vasile Palincaș. Három kihívó tehát a román nacionalista oldalról érkezik.
A Szatmár és a Maros megyei jelöltek közül legnyugodtabb Kereskényi Gábor lehet, hiszen eddigi két mandátumában annyira látványosan fejlődött a város, hogy igazából ő számít a nagy esélyesnek, senki nem feltételezi azt, hogy bárki is reálisan veszélyeztetni tudja az újrázási esélyeit. Mindezek ellenére csak azok a jelöltek lehetnek biztosak a győzelmükben, akiket választóik meg is szavaznak az urnáknál.
