A Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján résztvevő Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, ugyanakkor kiemelte: Magyarország jóval régebben segíti különféle módokon Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat.” Felszólalásában rámutatott, hogy a magyar kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására, Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú megállapodás alapján. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte Szijjártó Péter. „Miért? Mert már egyszer megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan a héten be is mutatják.
Szijjártó Péter említést tett arról is, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog. „Meg kell értenünk, hogy a szankciós válaszintézkedések alapvetően kudarcot vallottak. Az európai gazdaság szenved és az is világos, hogy ebből a helyzetből ki profitál” – mondta a tárcavezető.
Leszögezte: a kormány nem fogja hagyni, hogy a magyarokkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát. Álláspontja szerint az egyetlen megoldást a béke jelenti, amelyről azonban sajnos kevesen beszélnek.
A miniszter végezetül kiemelte: Magyarország kettős nyomás alatt áll, ugyanis már egymillió menekültet fogadott Ukrajna felől, és a maradni kívánóknak ellátást biztosít, így nagyjából 1300 iskolában és óvodában kezdték meg a tanévet ukrán gyermekek. Eközben viszont a déli országhatár „minden túlzás nélkül ostrom alatt áll”; ott csak idén mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok – tudatta.
SZÁZADVÉG: A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY NEM EGYEZIK A BRÜSSZELI ELKÉPZELÉSEKKEL
A Századvég Alapítvány novemberben, ezer felnőtt magyar megkérdezésével felmérést készített, azt térképezve fel, hogy a magyar lakosság mit gondol az Ukrajnát érintő pénzügyi és katonai segítségnyújtás formáiról. A századvég.hu oldalon közzétett kutatási adatok alapján a közvélemény elvárásai nem találkoznak a brüsszeli vezetők elképzeléseivel az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtéséről. A felmérés szerint a magyarok 53 százaléka ellenzi, hogy az EU és tagországai finanszírozzák Ukrajna helyreállítását. A megkérdezettek 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az EU finanszírozza a háború alatt az ukrán nyugdíjakat és szociális ellátást, több mint háromnegyedük nem támogatja, hogy a fegyveres konfliktus tartama alatt az ukrán fizetéseket európai pénzekből fedezzék. A válaszadók 78 százaléka ellenzi az ukrán haderő európai uniós kiképzését, és 81 százalékuk nem támogatja, hogy az EU és tagjai fegyvert vásároljanak Ukrajnának.
Borítókép: Facebook
