Eredményez-e törvénymódosítást a kérdőíves felmérés?
A szaktárca a november folyamán szervezett, a házi feladatokra vonatkozó online kérdőíves közvitát követően, jelentésben foglalta össze a válaszok feldolgozásának következtetéseit. Ebből kiderül: a válaszadók döntő többsége jónak és hasznosnak tartja az otthoni házi feladatokat. A többség egyetértett azzal is, hogy a nehéz, egyhangú, ismétlésen alapuló házi feladat helyett jobb lenne differenciált, kihívást jelentő, kreatív feladatokat oldani, sőt, sokan támogatják a csoportosan megoldható házi feladatokat is. A pedagógusok több mint fele úgy nyilatkozott, vakációra nem adnak házi feladatot tanítványaiknak. A felmérésre válaszoló tanulók és szülők 75-80 százaléka szerint a házi feladat túl fárasztó, túl sok és felemészti a szabadidő jó részét. A szülők 70,7 százaléka, illetve a gyerekek 67,8 százaléka vallotta azt, hogy a házi feladat megoldása nyugtalanítja, aggasztja vagy egyenesen stresszforrásnak minősül. A szülők 80 százaléka szerint a gyerekeknek segítségre van szükségük a házi feladat megoldásakor.
A pedagógusok egymásnak ellentmondó véleménye megoszlik arra nézve, hogy szükség van-e olyan törvényre, amely szabályozná a házi feladatokat: némelyikük szerint szükség lenne egy ezt világosan rögzítő törvényre, mert így elkerülhető lenne a házi feladatok felhalmozódása, a túl sok és túl nehéz házi feladat. Mások viszont úgy vélik, a házi feladatok kérdésének megoldását a pedagógusokra kellene hagyni, mert egy erre vonatkozó jogszabály csak a pedagógusok szabad cselekvését korlátozná.
Általában a házi feladat pozitív hatásait támogató diákok körében magasabb a lányok aránya a fiúkénál.
A válaszadók arra is kitértek, hogy a házi feladatok kapcsán nemcsak az egyéni tanulási technikákra kellene figyelni, hanem a csapatmunkára is, mert a csapatmunka az a fajta tevékenység, amely fejleszti a kommunikációs, tárgyalási és időbeosztási készségeket. Ezért jónak ítélik a csoportosan megoldható feladatokat.
Más javaslatok szerint a házi feladatok esetében erősíteni kell az interdiszciplináris jelleget, a hagyományos házi feladatok mellett a gyakorlati jellegű feladatokra kellene helyezni a hangsúlyt (projektek, makettek készítése), illetve egy-egy házi feladatot nem egyik napról a másikra kellene elkészíteni, hanem hosszabb megoldási időt kellene hagyni rá (heti, kétheti, havi vagy félévi megoldási időt), mert ez fejlesztené a gyerekek időbeosztási képességét és felelősségérzetét. A házi feladatok nyomon követése érdekében osztályfüzetet, naplót vagy grafikont kellene használni, amelyet minden, az illető osztályban tanító pedagógus számára elérhetővé kell tenni.
A tanulmány és kivonata letölthető a http://www.ise.ro/temele-pentru-acasa-raport-de-consultare-nationala linkre kattintva.
Megkeresésünkre az oktatási minisztérium kisebbségekért felelős ügyosztálya ismertette a román nyelvű közvélemény adatait, de vajmi kevés konkrétumot mondott a közvita törvényalkotó, illetve -módosító mivoltáról. – A felmérés eredményei alapján levont következtetések nem szolgáltak különösebb meglepetéssel. A válaszolók nagyrésze szerint hasznosak a házi feladatok, mert az iskolai tananyag elsajátítását szolgálják. Azonban (szintén a válaszadók véleménye alapján) a jelenlegi oktatási rendszerben a házi feladatok nehezek, bonyolultak és egyhangúak – válaszolta Kovács Irénke RMDSZ-es oktatási államtitkár sajtóosztálya a Szabadság azon kérdésére, hogy a beérkezett válaszok szolgáltak-e valamilyen meglepetéssel. Majd az utolsó bekezdésben, a közvita konkrét hozadékára vonatkozó kérdésünkre azt írták: „A jelen közvélemény-kutatás eredményei alapján, az oktatási minisztérium és a Neveléstudományi Intézet, hamarosan meghozza a szükséges törvényes változtatásokra vonatkozó döntéseket a házi feladatokat illetően”.
