Simon Brigitta: a tanácsadás fontos szerepet játszik az erőszak megelőzésében
A tanév első két hónapjában minden tizedik gyermeket ért erőszak valamilyen formában – derült ki a Mentsük meg a gyermekeket romániai szervezetének szerdán közzétett felméréséből. A szervezet közleménye szerint az elemi iskolások körében a bántalmazásos esetek gyakorisága kétszer nagyobb, mint az általános iskolások, illetve négyszer nagyobb, mint a tinédzserek körében.
– Az alsó tagozatos gyerekek körében is fontos megérteni az agresszív viselkedések okait és ezeket megfelelő módon kell kezelni. Ebben az életkorban az agresszív válasz lehet fejlődési sajátosság, mivel a gyerekek még tanulják az érzelmek szabályozását és a konfliktuskezelést. Ha ismétlődő vagy súlyos agresszív viselkedést észlelünk, fontos odafigyelnünk arra, hogy a gyerek és a szülő kapjon kellő támogatást – nyilatkozta a Szabadságnak Simon Brigitta, az Apáczai-líceum pszichológusa. A szakember szerint a gyerekek agresszív viselkedése mögött az érzelmi, szociális vagy konfliktuskezelési készségek hiánya, a frusztráció vagy az iskolai stressz állhat. Mindezekhez társulhatnak a média/internet erőszakos tartalmai vagy egyéb személyes tényezők. Emiatt tartja fontosnak a problémák korai azonosítását, miközben kiemelt figyelmet fordítana már kis kortól az érzelmi intelligencia fejlesztésére és a konfliktuskezelési készségek tanítására. – A pozitív iskolai légkör kialakítása kulcsfontosságú, miközben a szülőkkel való közös munka elengedhetetlen. A rendszeres szülői tájékoztatók, a tanácsadás fontos szerepet játszanak az erőszak megelőzésében – fogalmazott a pszichológus.
A civil szervezet közleményéből kiderül: a szülők és a gyermekek elmondása szerint az erőszakos cselekedetek leggyakoribb helyszíne az iskola (73,5 százalékban a gyermekek szerint és 87,7 százalékban a szülők szerint), majd a játszóterek következnek (13,3 százalék). A gyerekek szerint ugyanakkor az esetek 10 százalékát az online erőszak teszi ki, míg a szülők szerint csak 4 százalékát. Az esetek mintegy 70 százalékában ismerős (osztálytárs, iskolatárs, barát) az agresszor, 25 százalékában pedig ismeretlen gyermek. A gyermekek ritkán – az esetek 3,8 százalékában – említették agresszorként a pedagógusokat, a szülők azonban ennél többször (8,1 százalék).
A közvélemény-kutatás során megkérdezett gyermekek egyharmada azt válaszolta: egy felnőttnek sem beszélt az átéltekről. Amikor azonban az esetet jelentették, tíz esetből majdnem 9-ben közbelépett a felnőtt a gyermek támogatására.
A kutatások azt mutatják: zsenge korban az erőszaknak való kitettség hatással lehet az agy fejlődésére, a tanulási képességekre és az érzelmi kötődésre. Az iskolai környezetben megtapasztalt erőszak krónikus szorongáshoz, depresszióhoz, gyenge tanulmányi teljesítményhez és lemorzsolódáshoz is vezethet. A gyermekek közötti erőszaknak való kitettség normalizálhatja az agresszív viselkedést, és megalapozza a felnőttkori agressziót – mutatott rá közleményében a szervezet.
A Mentsük meg a gyermekeket szervezet szerint krónikus traumához és társadalmi elszigeteltséghez vezethet az erőszaknak való kitettség, valamint az ilyen eseteket megfelelően – a gyermek biztonságérzetét szem előtt tartva – kezelő rendszer hiánya, míg a korai közbelépés jelentősen csökkenti a hosszú távú negatív hatásokat.
A szervezet támogatja a gyermekvédelmi politikák bevezetését a gyermekekkel foglalkozó valamennyi intézményben (iskolák, sportklubok, napközi otthonok, egészségügyi központok, szociális, kulturális vagy oktatási szervezetek). Ki kell alakítani többek között egyértelmű és hozzáférhető mechanizmusokat, amelyek révén a gyermekek jelenthetnek minden olyan helyzetet, amely miatt nem érzik magukat biztonságban. Ugyanakkor minden intézményben lennie kell egy gyermekvédelemmel felelős alkalmazottnak, illetve pontos és részletes eljárást kell kidolgozni és követni a felmerülő aggályok kezelésére és kivizsgálására – mutatott rá a szervezet.
