Az utolsó helyen állunk az európai uniós rangsorban
A vidéken élő vagy hátrányos közösséghez tartozó fiatalok nyolcvan százaléka szeretne egyetemen tanulni, de háromból legalább egy fiatal attól tart, a családja ezt nem tudja anyagilag fedezni. További 14 százalék azért aggódik, hogy nem kap helyet a bentlakásban, az albérlet pedig megfizethetetlen a család számára. Szintén 14 százalékra tehető azok aránya, akik a lakhely és a tanulmányok helyszíne közötti utazás jelent túl nagy költséget, ezért az egyetemi oktatás elérhetetlenné válhat. Tízből egy fiatalnak pedig az élelem, a ruhanemű vagy az oktatási anyagok megvásárlása okoz gondot.
A közvélemény-kutatás során megkérdezett fiatalok 70 százaléka úgy tervezi, egyetemi tanulmányai idején munkát fog vállalni költségei fedezése érdekében. Az egyetem kiválasztásakor a vidéken élő fiatalok figyelembe veszik az ösztöndíj-lehetőségeket, az ingyenes oktatási helyek számát, illetve azt, hogy milyen szakmát tudnak maguknak elképzelni az egyetem befejezése után.
– Mivel nem kaptam helyet az egyetemi bentlakásban, már elsőéves koromtól albérletben laktam. Szerencsém volt, mert a szüleim tudták fedezni a költségeket. Általában egy-két barátommal laktam együtt, így a költségek megoszlottak – mesélte N. G., az egyik Kolozs megyei faluból származó diák, aki jelenleg Kolozsváron tanul. – Most már mesteri tagozaton tanulok és hétközben dolgozom, így anyagilag is könnyebb. Élelmiszerrel viszont még mindig a szüleim látnak el. Csak elvétve vásárolok élelmet, abból is csak a legfontosabbat – tette hozzá.
A World Vision Románia közvélemény-kutatásából az is kiderül, hogy a jelenlegi tizenegyedikes és tizenkettedikes tanulók 46 százaléka úgy vélekedik: nincsenek kellőképpen felkészülve az egyetemi felvételire, ezért nem is gondolnak arra, hogy egyetemen folytassák tanulmányaikat. Sőt, 28 százalékuk még abban sem biztos, hogy sikerül-e az érettségi vizsgája. Több mint húsz százalékuk azt nyilatkozta: nem is érti, mit adnak le a tanárok az iskolában, magánórára pedig nincs pénzük.
„Főleg a vidéken élő fiatalokra jellemző, hogy senki sem buzdítja őket a tanulásra. Ezek a fiatalok nem kapnak egyetlen jótanácsot sem a jövőjükre nézve. Olykor a fiataloknak egyáltalán nincs is kivel megbeszélniük azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatják őket” – közölte Mihaela Nabăr, a World Vision Románia ügyvezető igazgatója.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban a vidéki, egyetemet végzett fiatalok arányát illetően. Míg a romániai arány 25 százalék alatt volt 2021-ben, az uniós átlag 40 százalékos volt. Mint kiderült, főleg a líceum utolsó évében bátortalanodnak el a fiatalok az egyetemi felvételi kapcsán.
Ugyancsak utolsó helyen áll az ország az általában egyetemet végzett személyek arányát illetően, azaz a romániai 18–64 év közötti lakosságnak mindössze 16 százaléka végez egyetemet. 2011-ben az említett korcsoport 12,9 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. E téren az Európai Unióban az Ír Köztársaság áll az első helyen 42,8%-kal (2019-ben). Második helyen Luxemburg 40,9%-kal, harmadik helyen pedig Ciprus és Finnország áll több mint harmincszázalékos felsőfokú végzettséggel rendelkező lakossal. Kevesen végeznek egyetemet Olaszországban (17,9%) és Horvátországban (22%) is.
Ami Romániát illeti, jelentős különbségek tapasztalhatók a különböző régiók között. Bukarestben és Ilfov megyében a lakosok 40%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, meghaladva az európai átlagot. Nagyon alacsony viszont az arány az ország északkeleti (12%), déli és délkeleti (13%) részén. Mindez pedig oda vezet, hogy ezek a régiók hosszú távon alulfejlettekké válnak.
Ştefan Vlaston oktatási szakember szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kis aránya azzal is magyarázható, hogy túl nagy a szakadék a felsőoktatási képzés és a munkaerőpiac elvárásai között. „A fiatalok nem felvételiznek az egyetemre, vagy félbehagyják a tanulmányaikat, mert az egyetemen folyó oktatást túl elméletinek találják, aminek vajmi kevés köze van a jövőbeli szakmájukhoz” – fogalmazott a szakember.
Mircea Kivu szociológus azzal magyarázza ezt az alacsony arányt, hogy kevesen érettségiznek, illetve sokan abbahagyják a tanulást a középiskola után vagy a líceum elvégzése előtt. Ez utóbbi jelenségnek főleg a családok nehéz életkörülményei, a szegénység az oka. Ezért úgy véli, olyan politikára lenne szükség, amely ösztönözné a szegény sorsú fiatalok továbbtanulását. Az egyetemet végzett személyek száma azért is ilyen alacsony, mert az egyetem elvégzése után sok fiatal külföldön helyezkedik el a nagyobb fizetések, jobbak az életkörülmények.
Egy másik aggasztó tény, hogy 2019-ben 14,7% volt azon fiatalok számaránya, akik nem tanultak, de nem is dolgoztak. Ezzel az aránnyal Románia 2019-ben a második legrosszabb helyen állt az Európai Unió rangsorában. A munka- és az oktatási lehetőségek hiánya főleg a vidéken vagy kisvárosban élő fiatalokat sújtotta.
Az Eurostat közvélemény-kutató intézet által október elején közzétett felmérés arra világított rá: Románia azon országok közé tartozik, ahol az elemi és a középiskolai osztályokban sok diák jut egy pedagógusra, átlagosan 14,3. Ehhez képest például Luxemburgban 7 diák jut egy tanárra, Görögországban 8, Máltán pedig 9.
