Mócsy Ildikó fizikus: pormentes levegő nincs
„Kimegyek a friss levegőre” – szoktuk mondani, de vajon mennyire jó, friss, tehát milyen tiszta az a levegő, ami körülvesz… Az utóbbi évek, sőt évtizedek sok változást hoztak – jókat is –, ami a levegő minőségéhez való viszonyulásunkat illeti, mind egyéni, mind társadalmi szinten. Mindenki már sokkal tudatosabban figyel a környezetére, beleértve az azzal való törődést, környezettisztítást, a környezetszennyezés elkerülését, és ebben szerepe volt illetve van a tájékoztatásoknak, felvilágosító és cselekvési kampányoknak, a civil társadalom éberségének, állami és intézményi szintű döntéseknek, továbbá intézkedéseknek. Hiszen a belélegzett levegő minősége révén – legyen az kinti vagy benti, tehát a lakás, a munkahely levegője – közvetlenül hatással van az ember egészségére, ezért nagyon nem mindegy, mennyire és mivel szennyezett.
Mócsy Ildikó fizikus, tudományos főkutató, nyugalmazott egyetemi docens, évtizedeken át foglalkozott és foglalkozik a természeti környezet kutatásával, többek között az elektromágneses sugárzással, radonnal, zajjal, porral… Rendkívül fontosnak tartja a levegő minőségét, ennek és a szennyező forrásoknak a vizsgálatát a külső és a belső terek esetében, annak érdekében, hogy az ember egészséges, jó közérzetet biztosító tereket alakítson ki, tudatosan. (Erről szóló kutatása megjelent a Fizikai Szemle idei első számában, „A belső terek fizikai jellemzőiről és egyes szennyezőiről” címmel.) Légszennyezettségről, szálló porról, az egészségre gyakorolt hatásáról, és arról is beszélgettünk Mócsy Ildikóval, hogy mit tud tenni az ember a tisztább környezete érdekében.
Levegőminőség: színekkel jelzik a szennyezettséget
Ma már egy gombnyomásra, vagy inkább érintésre láthatjuk is az okostelefonokon azt, hogy adott nap milyen a levegő minősége. Az időjárás adatainál szerepel ugyanis a légszennyezettségi index is, ha időnként megnézzük, láthatjuk, hogy a mérések alapján jónak, közepesen vagy erősen szennyezettnek értékelik a levegő minőségét. Télen és tavasszal például legtöbbször a „rossz” vagy „nagyon rossz” besorolás jelent meg, most, a nyár folyamán inkább a „jó” minősítés a jellemző, és ezt színekkel is illusztrálja a program. De milyen adatokról van szó pontosan, hogy kell ezeket értékelnünk, mit jeleznek az adott térség levegőjének minőségéről?
„A levegőminőségi index, amit például az okostelefonon az időjárás jelentés mellett feltüntetnek, jelzi a szennyezettség mértékét és tükrözi a levegőminőségnek az egészségre gyakorolt lehetséges hatását, az adatok inkább tájékoztató jellegűek” – magyarázta Mócsy Ildikó. Hozzátette, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közösen kifejlesztett index ma már egységesen színekben is ábrázolja, a zöldtől a sárgán, piros árnyalatain át a vörösig illetve lila színig azt a hat kategóriát, amivel a levegő minőségét értékelik, ezek a kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett és rendkívül szennyezett. Vagy más jelentésekben például a jó, mérsékelt, egészségtelen az érzékeny csoportok számára, egészségtelen, nagyon egészségtelen illetve veszélyes megnevezéseket is használják.
A levegőminőség megfigyelésénél különböző légszennyezőket vesznek figyelembe, amelyek a legfontosabbak az egészségkockázat szempontjából: a szálló por, a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid, az ózon, a kén-dioxid koncentrációját, ezek alakulása meghatározza az adott napra vonatkozó minősítést. Ilyen méréseket Kolozsváron is végeznek meghatározott pontokban, de ezek a helyek valamivel magasabban helyezkednek el, mint ahol az ember tartózkodik. „Ennek több oka van, az egyik a biztonság, hogy a méréseket ne befolyásolja például a rezgés a gépkocsiforgalom miatt, de az is szempont, hogy senki se nyúljon a mérőkészülékhez” – magyarázta Mócsy Ildikó. Ezek a mérések a város levegőminőségének átlagértékét adják: egyesítik a különböző pontokon mért eredményeket, és ez adja azokat az értékeket, amelyek például az okostelefonokon is megjelennek, jelezve a levegő szennyezettségét és azt, hogy melyik az a mennyiség, ami alatt a levegőt még jónak mondjuk. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, ha az egyik érték meghaladja a megengedett mennyiséget, akkor már az összértékre is rosszabb megfelelőséget adnak – tette hozzá.
Az időjárás is befolyásolja a levegőminőséget
„Maga a por, mint jelenség, legnagyobb részt természetes környezetből származik, és nagyon befolyásolja az időjárás. Például az, hogy adott napon jobb a levegő minősége, annak is köszönhető, hogy pont akkor az eső leverte a port. A légszennyezettségi indexekben a por játssza a legnagyobb szerepet, a kipufogógáz, a különböző kemikálék – ezek a használattal bizony kikerülnek a levegőbe –, adják a levegőnek az úgynevezett illó részét, ami szintén beletartozik ebbe az elemzési kategóriába, de illő anyagokról lévén szó, csak egy adott pillanatban mérhetők. Elmegy mellettünk egy autó – egy nagyon jó orrú ember megérzi a hátramaradt illatot, viszont mérhető mennyiségek ott vannak csak, ahol nagyon sok autó elhalad. Kolozsvár pedig már ilyen város, hiszen majdnem minden emberre jut egy autó: túlzsúfolt, ezen kívül az utcák keskenyek, ráadásul a város elhelyezkedése is olyan, hogy úgymond beszorul ide a levegő, késő tavasszal itt még kabáttal kell járnunk, mert sokkal hűvösebb van, mint máshol. Ezek tehát mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy azt mondjuk, a levegő jó vagy rossz. Ezt az időjárás is rendkívül befolyásolja” – magyarázta a fizikus. Megjegyezte azt is kipufogógázok kapcsán, hogy a járművek műszaki ellenőrzésének egyik fontos eleme a kipufogógáz mennyiségének a meghatározása, az utóbbi időben a szennyezettségnek ez a komponense csökkent, amihez többek között hozzájárult a hibrid és elektromos autók terjedése is.
Tovább részletezve a városi levegőt, Mócsy Ildikó elmondta, a közlekedés illetve a gépkocsiforgalom, továbbá az ipari termelés, az építkezések, a fűtés – mind-mind szennyezi a levegőt kisebb-nagyobb mértékben. Ezek miatt a levegőben lebegő por különböző káros, sőt mérgező anyagokat, nehézfémeket tartalmaz. A közúti közlekedés károsanyag-kibocsátása miatt a nagy forgalommal terhelt közutak mentén a levegő cink, nikkel, réz és ólom tartalma megemelkedik. A városi levegő minőségét korábban magas kéndioxid tartalom jellemezte, ez a mérgező hatású gáz a szénalapú fűtés csökkenésével jelentősen mérséklődött. A nagyvárosok levegőjében a kéndioxid 20-200-szor, a szénmonoxid 5-200-szor, a por 10-12-szer nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a szabad területek felett.
A fizikus kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a légszennyezettségi indexben a nagyobb mennyiséget mindig a szálló és ülepedő por adja. De mit értünk ezen, illetve mi a különbség és miért lényeges mérni, megfigyelni a szálló és ülepedő port?
Szálló por, ülepedő por
„A levegőben különböző formában és halmazállapotban jelenlevő anyagok az aeroszolok, amelyek apró, tetszőleges alakú, szerkezetű és sűrűségű, szilárd vagy cseppfolyós részecskékből állnak, szétáramlott állapotban. A szilárd halmazállapotú aeroszol a por, tartózkodási ideje a légtérben néhány perctől több hónapos időtartamig is terjedhet mérete, kémiai összetétele, tömege függvényében. A por általános jelölése PM (particulate matter), és különböző mérete szerint felosztották ülepedő és szálló porra. Azok a szilárd por részecskék, amelyek átmérője nagyobb 3 mikrométernél, egy idő után (3 méter/szekundum sebességgel) lerakódnak a földre. Ami nem rakódik le, szálló porként jelen van a környezetünkben. Pormentes levegő nincs, a tisztának mondott levegőben is 250-500 drb/cm3 aeroszol részecske van. Amikor a napsugár besüt a szobába például, láthatjuk a levegőben ezeket a pici porszemeket, ami a szálló por, s ezt mi belélegezzük. A szálló port is elemezték és felosztották 10 mikrométer valamint 2,5 mikrométer átmérőjűre. Miért ez a különbség? Mert a 10 mikrométernél kisebb méretű por a légzéssel már képes bejutni a tüdőbe és komoly egészségügyi problémákat okozhat. A koronavírus világjárvány idején állandóan javasolták a folyamatos kézmosást, holott nagyrészt a levegőben terjedt a fertőzés. A levegőben levő részecskék, a szennyező anyagok rátapadnak a porra vagy kapcsolódhatnak, nem véletlen, hogy olyan sok az allergiás megbetegedés is. A városok szennyezett levegője a városi ökoszisztéma minden tagját érinti és károsítja. Például az ülepedő por rátapad a fotoszintézist végző levélzetre, ezzel rontja a légcsere hatékonyságát, a porhoz kötődő esetleges mérgező szennyező anyagok pedig bejuthatnak a növényi szervezetbe, súlyos károkat okozva a növényállományban. A légszennyező anyagok miatt legyengült növényi szervezet pedig érzékenyebb a kórokozókkal szemben. A városi lakosság körében is sokkal nagyobb a tüdőbetegségek aránya a szennyezett levegő miatt, mint a kevésbé szennyezett kisvárosi vagy vidéki lakosság estében. Amint említettem, a közúti közlekedés az egyik legnagyobb szennyezőforrás, hiszen egyik legveszélyesebb kipufogógáz alkotórész az erősen mérgező szénmonoxid, ami rontja a vér oxigénszállító kapacitását, és különösen a gyerekek veszélyeztetettek, hiszen ők lélegzik be a talaj közeli erősen szennyezett levegőt. Emellett a levegőben lebegő por- és koromszemcsék mechanikus károkat is okoznak a tüdőben” – magyarázta Mócsy Ildikó.
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió ma már tudományos bizonyítékokra alapozva állítja, hogy a szálló por összefüggésbe hozható a szív- és tüdőbetegségekkel, valamint az ebből eredő elhalálozással. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség például a honlapján térképeken is szemlélteti a környezet minőségét (légszennyezettséget, zajszintet, a városok átlagos zöldterületét, stb.).
Mócsy Ildikó szerint, míg a természetes eredetű porok (amelyek kőzetek felaprózódása, vulkáni tevékenység, porviharok, talajerózió, erdő-, bozót- és mezőgazdasági tüzek, stb. eredményeként jöttek létre) ellen nem tehetünk semmit, addig az emberi tevékenység (bányászat, energia- és vegyipar, közlekedés, stb.) révén a légkörbe kerülő nagy mennyiségű por ellen viszont lehet tenni. Példaként említette a Kolozsvárra évtizedek óta jellemző, folyamatos építkezéseket, amelyek szintén szennyezik a levegőt, ha az építőtelepek nincsenek kellően elkerítve, vagy elfedve a munkálatok. Sőt, ha több utcával arrébb zajlik az építkezés, az autók kerekei, vagy az ott eljárók a cipőtalppal széthordják a port nagyobb távolságokra. Vagy, ha csatornázási munkálatok zajlanak, és napokon át áll szabadon a kiásott föld – ugyanígy széthordják a szennyező anyagot az autók, a szél. Hasonlóan könnyebben felkavarodik a por a le nem kövezett, nem lebetonozott utakon, vagy azokon a területeken, amelyeket nem füvesítettek be, vagy ahol hiányoznak a kertek. Ilyen helyzetekben megoldást jelent a munkálatok jobb megszervezése, hogy az építkezéssel járó szennyezés ne terjedjen, továbbá a lakókörnyezetek zöldebbé tételé, füvesítés, parkosítás. Hiszen a belső terekbe, a lakásokba is kintről jön be a legnagyobb mennyiségben a por, észre sem vesszük, de bevisszük a cipőnkkel, rárakodik a ruházatunkra.
Mérések Kolozsváron, porcsapdákkal
Mócsy Ildikó mesélt azokról a mérésekről is, amelyeket a Babes-Bolyai Tudományegyetem két kémikusával, Kékedy-Nagy Lászlóval és Darvas Jenővel közösen végeztek Kolozsváron, három éven keresztül. A város főbb negyedeiben kijelöltek 10-12 mintavételi pontot, amelyekben elhelyeztek úgynevezett porcsapdákat az ülepedő pornak, és ezek alapján meghatározták a szálló port és elemezték a közelükben levő talajmintákat is. Kikísérleteztek az ülepedő, száraz por begyűjtésére városi körülmények között könnyen elhelyezhető, kis méretű porgyűjtőt, vagyis porcsapdát, aminek az alján elhelyezett üveglapra megtapadt a por, a porcsapdákat aztán kihelyezték 1,5-2, illetve 3-5 méter magasságban. A mintákat havonta begyűjtötték, meghatározták a mennyiséget és elemezték a fém és nehézfém tartalmát. Ahhoz, hogy képet alkossanak a különböző magasságokban levő lakások por kitettségéről, az egyik legforgalmasabb utcában levő 10 emeletes ház 2., 5. és 9. emeleti teraszára helyezték ki a porcsapdát. A külső légtérből szellőztetéssel, az emberek közlekedésével (a cipőkre és ruházatra rakodott por révén) és a belső térben folytatott tevékenységek következtében különböző méretű pormennyiséget és összetételt azonosítottak. Mintákat gyűjtöttek a háztartási porszívók zsákjaiból és meghatározták a lakások levegőjében levő szálló port is. A szálló por koncentrációját hordozható mérőműszerrel határozták meg, 30 l levegőből, a méréseket a külső környezetben végezték fejmagasságban, a szobákban pedig körülbelül 1,5 méterre a padlótól.
A mérések eredményeként megállapították, hogy azokban a mintavételi pontokban volt az ülepedő por mennyisége a legmagasabb, ahol útjavítás (Máramaros utca), építkezés (Grigorescu negyed) és intenzív közlekedés (Aurel Vlaicu, Fenesi és Dónáth utak) volt. Egy esetben, a Máramaros utcában a por mennyisége meghaladta az egészségügyi határértéket (16 g.m-2/hónap). A legalacsonyabb pormennyiséget zöldövezetben mérték. Az átlagértékekből kitűnt az is, hogy a nyári hónapokban 1,73-szor magasabb volt a por mennyisége, mint a téli hónapokban. A begyűjtött pormintákban a fémek és nehézfémek koncentrációját is meghatározták. A réz feltehetően a trolibuszvonalak felső-vezetékeiből származott és mechanikus úton került a levegőbe a vezeték és az áramszedő közötti súrlódás következtében. Feltűnően magas volt a porok vastartalma, átlagosan 19 g/kg, amely a vastárgyak rozsdásodásának egyértelmű következménye. A háztartási porok nehézfémtartalma alacsonyabb értéket mutatott, mint az ülepedő poroké, ólomtartalma pedig arányos volt a külső környezetben begyűjtött porminták ólomtartalmával. Tömbházlakásokban azt is megfigyelték, hogy a magasabb emeleten levő szobák közepén mért szálló por koncentráció alacsonyabb volt, mint a lentebbi, földszinti lakásokban. A mérések igazolták azt is, hogy a por legnagyobb részt külső forrásból ered.
A szálló por mérése közben számlálták az áthaladó forgalmat és megfigyelték, hogy ha az adott helyen áthaladt autók száma nem haladta meg a 20 jármű/perc értéket, akkor a szálló por mennyisége között nem volt lényeges különbség. Ellenben ha az átmenő autók száma meghaladta a 40 jármű/perc értéket, akkor a szállópor mennyisége megduplázódott. A szálló por mennyiségével figyelték meg az ajtók és ablakok zárásának minőségét is: a hagyományos zárakon keresztül behatolt a por a lakásban, de a modern nyílászárral felszerelt szobában már nem volt lényeges különbség a szoba közepén és az ajtó mellett mért porkoncentráció között. (A tanulmány megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület időszaki kiadványában, a Múzeumi Füzetekben 2014-ben.)
Mócsy Ildikó a belső terekkel, lakásokkal, azok fizikai jellemzőivel és szennyezettségével is sokat foglalkozott, arra is figyelmeztet, hogy a külső (szennyezett) levegő beáramlása meghatározza a belső terek szennyezettségét is, amihez még hozzájárulnak a benti használati tárgyakból, építőanyagokból kiáramló szerves vegyületek, a dohányfüst, a fűtés égéstermékei, a radon, zaj, penész, baktériumok, vírusok koncentrációja. Hozzátette, hogy a külső vagy belső környezetünk szennyezettségének vizsgálata összetett feladat, ahol kémikus, fizikus, biológus együtt kutat. („A belső tér szennyezői” című közös tanulmány az Ábel kiadónál jelent meg, szerzők: Farkas György, Mócsy Ildikó, Nagy Krisztina, Néda Tamás, Szigyártó Lídia, Zsigmond Andrea.)
Mindezek a tényezők, összetevők befolyásolják a levegő minőségét, aminek a szennyezettsége végül az ember egészségére hat, megbetegedésekhez vezet. Az Egészségügyi Világszervezet 2023-ban kiadott jelentése szerint 2020-ban az otthonok légszennyezésével kapcsolatosan 3,2 millió halálos estet azonosítottak, amelyből 237 ezer eset 5 év alatti kisgyermek elhalálozását jelentette. Úgy véli, fel kell hívni a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a környezetet, az egészséges belső tereket, a komfortérzetet.
Országos levegőminőség megfigyelés
Hogyan és hol mérik a levegő minőségét Romániában és a városokban, a településeken? A környezetvédelmi minisztérium működteti a Calitateaer.ro honlapot, célja – amint a weboldalon fogalmaznak –, hogy valós időben tájékoztassa a nyilvánosságot a levegőminőségi paraméterekről, amelyeket több mint 100 állomáson mérnek, az Országos Levegőminőség-ellenőrző Hálózaton keresztül, az adatokat óránként frissítik, és a térképen kiválasztható az érdekelt megye, város, település – már amennyiben rendelkeznek az adott helyen mérőkészülékkel. Kolozsvár területén négy helyet tüntettek fel, ahol belvárosi, külvárosi, ipari körzetben mértek adatokat. (A cikk írásakor a honlapon a híreknél és riasztásoknál április eleji volt az utolsó bejegyzés, amely egy kormányhatározatról szólt…)
Az Országos Levegőminőség-ellenőrző Hálózat mellett független platformok is léteznek Romániában, amelyek valós idejű levegőminőség megfigyelést végeznek és közlik az adatokat a honlapjaikon. Egy ilyen platform a Stropdeaer.ro, amely minden megyében, s a megyéken belül több városban méri a levegő minőségét, tájékoztatási és tudatosítási céllal, hogy felhívja a helyi közösség figyelmét arra, hogy a romániai légszennyezés valós probléma, amellyel foglalkozni kell. Kolozsváron közel harminc helyen mérnek adatokat, nagyobb utcákon, tereken. Amint írják, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 4,2 millió idő előtti halálesetet okoz a légszennyezés – elsősorban szívbetegségeket, szívrohamot, krónikus obstruktív tüdőbetegséget, tüdőrákot és gyermekeknél akut légúti fertőzéseket. Eszerint a légszennyezés felelős a tüdőrák okozta halálesetek 29 százalékáért, a stroke okozta halálesetek 24 százalékáért és a krónikus obstruktív tüdőbetegség okozta halálesetek 43 százalékáért. Romániában évente több mint 26 ezer idő előtti halálesetért felelős a légszennyezés – írja a honlapon. Azt is megjegyzik, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet 2010-2017 közötti időszakra vonatkozó, a Hotnews.ro által megszerzett jelentése szerint, ha a szennyezés a 2010-ben vállalt szintre csökkenne, a bukaresti lakosok (akik Romániában a legsúlyosabban érintettek a szennyezés által) élettartama 4 évvel hosszabb lenne.
A mérések összesítése alapján Kolozsvár belvárosában a 21 Decembrie 1989/Magyar út, valamint az Avram Iancu/Bocskai tér levegője szennyezettebb, továbbá a forgalmas városrészekben (Monostor, Marasti és Györgyfalvi negyed), az ipari tevékenységek és a nehézgépjármű-forgalom miatt veszélyesen magas koncentrációkat regisztráltak Apahida és Szászfenes területén.
