„Minél több magyar képviselő kerül be a parlamentbe, annál nagyobb az esélye annak, hogy az RMDSZ lesz a mérleg nyelve lesz a parlamentben, ahol fontos döntések születnek az erdélyi magyarok szempontjából is. Más eszközökkel rendelkezik egy alakulat, ha kormányzati pozícióban van, ha ott vagyunk a döntéseknél. Amennyiben a kormányprogramban megfogalmaznak egy kínálatot az erdélyi magyarok felé, és korszerű megoldásokat ígérnek, akkor az RMDSZ elgondolkodhat a kormányzásban való részvétel lehetőségén. Ha viszont nem vagyunk jelene megfelelő létszámban, akkor nincs min gondolkodni. Nem elég, ha csak bejutunk a parlamentbe. Amennyiben meg tudnak minket ott kerülni, akkor nem igazán tudjuk hatékonyan képviselni a romániai magyar közösséget” – közölte Csoma Botond képviselőjelölt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kampánynyitó online rendezvényén.
Talpas Botond képviselőjelölt úgy vélekedett: a 2020–2024-es időszak kivételes lesz, hiszen nem fog kampány üzemmódban dolgozni sem a parlament, sem a kormány, tehát lehet majd tervezni, érdemben vitázni.
Ne lehessen nélkülünk dönteni rólunk
„Harminc éve megtanultam, hogy csak saját magunkra számítanunk. Az elmúlt két évben többször is az volt az érzésem, mintha visszatértünk volna az 1990-es évekre, ami a politikai diskurzust, a magyarellenességet illeti. Megtapasztalhattuk, nem olyan országban élünk, hogy megengedhetjük magunknak, ne legyünk ott, amikor a sorsunkról döntenek. Ezért azt szeretném, minél nagyobb számú RMDSZ-es képviselő kerüljön be a parlamentbe, hogy ne lehessen nélkülünk dönteni rólunk” – fejtette ki László Attila.
A szenátorjelölt felhívta a figyelmet, az elmúlt harminc évben elértünk sikereket, de túl naivak vagyunk, amikor azt hisszük, hogy ezek örök időkre szólnak, hiszen ebben az országban bármikor lehet módosítani a törvényeket.
„Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne legyünk ott. Jövő év első felében megszületnek és jóváhagyásra kerülnek azok a stratégiai döntések, amelyek alapján eldől, hogy az elkövetkező hét évben mit, hol fejlesszünk, s milyen ütemben. Ezért meg kell tennünk mindent, hogy minél nagyobb számban jelen legyünk a parlamentben. Remélem, olyan szoros lesz a román pártok között a helyzet, hogy mi lehetünk a mérleg nyelve” – hangsúlyozta László Attila.
Kiemelte továbbá: számunkra mindig természetes volt, hogy a szomszéd országokkal, főleg ott, ahol magyar közösségek élnek, a híd szerepét töltsük be.
Az államfőtől függ a decemberi választás
„Az önkormányzati választásokon éles verseny volt az RMDSZ és az EMSZ között, ám a magyar-magyar verseny ideje lejárt. Azért, hogy meg tudjuk mutatni közösségünk erejét, szükség volt az egyezségre az RMDSZ és az EMSZ között. Az erdélyi magyarok elvárják, hogy legyen egyezség. Ennek lényege, hogy létezik egy erdélyi magyar minimum, amivel egyetértünk. Nem „örök szerelem” körvonalazódik az RMDSZ és az EMSZ között. Remélem, hogy ezzel az egyezséggel fel tudjuk mutatni közösségünk erejét, s jó eredményt tudunk elérni a parlamenti választásokon. – hangoztatta Csoma Botond az RMDSZ és az EMSZ közötti összefogás kapcsán” – hangoztatta Csoma Botond.
László Attila szerint még mindig kétséges, lesz-e december 6-án parlamenti szavazás, ám csak az államelnök rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy kihirdesse a sürgősségi állapotot, ami felfüggeszt minden választási eljárást.
„Az önkormányzati választások után nem volt kiugró esetszám. Ez annak köszönhető, hogy a helyi hatóságok mindent megtettek a biztonságos feltételek megteremtéséért, akik pedig szavaztak, betartották az óvintézkedéseket. Persze, azt is megtapasztalhattuk, hogy a részvétel nagyon alacsony volt. Nap, mint nap bevállalunk kockázatokat, ha például vásárolunk, munkába megyünk. A közösség érdekében továbbra is vállalni kell a rizikót, s úgy kell kialakítani a körülményeket, hogy a szavazás biztonságos legyen. Sok minden attól függ, hogyan cselekszünk, s miként tartjuk be az óvintézkedéseket” – biztatott a szenátorjelölt.
Csoma Botond is úgy vélte, nem lehet okozati összefüggést kimutatni a szeptemberi önkormányzati választások és az esetszámok növekedése között. A képviselőjelölt ugyan egyetért a levélszavazással, de meglátása szerint annak módszertani kidolgozására már nincs idő. Ugyanakkor a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) érdeke a választás mielőbbi megtartása, mivel márciusig tovább csökkenhet a népszerűségük – fejtette ki.
A képviselőjelölt szerint nagy kihívás az RMDSZ-nek, hogy eljusson a választóikhoz. Igény lenne a door-to-door, azaz kopogtatós kampányra, de ez most nem kivitelezhető. Ezért online felületeken, online eszközökkel tartják majd a kapcsolatot a választókkal, ám a hatékonyságra nincs garancia. Nagyon nehéz megítélni, hogy márciusban kedvezőbb lesz-e a helyzet. László Attila szerint jó mozgósítással szép eredményt lehetne elérni.
Mivel a 2016-os parlamenti választáson Kolozs megyében csak 123 szavazat hiányzott ahhoz, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete két képviselőt küldjön a parlamentbe, ezért most a szövetség meg szeretné szerezni a szavazatok 16-17 százalékát a megyében. Megtudtuk: a Kolozs megyei képviselői vagy szenátori mandátum elnyeréséhez háromszor annyi szavazatra van szükség, mint a kisebb megyék esetében, ahol jóval kevesebb szavazattal jön ki egy képviselői tisztség.
„Elégtétel számomra, hogy látom a két Botondot”
Talpas Botond képviselőjelölt szerint négyévente lehetőség van arra, hogy a fiatalok változtassanak azon, amit kifogásolnak a politikában. Lehetőséget kapnak arra, hogy más típusú politizálásba kezdjenek, s az új és fiatal jelöltek friss impulzust hozzanak a szervezetbe. Ugyanakkor a fiatal jelöltek feladata a közös hang megtalálása, és olyan felület kialakítása, ahol nem csak közlik, hanem el is magyarázzák a választóknak a politikai döntéseket. Saját nemzedékéből sok fiatal volt, aki vállalta az előválasztást. Akik most önkormányzati tisztségbe jutottak, négy év múlva majd el kell számolniuk a választóik fele – mondta. Talpas Botond, aki az anyanyelvhasználatot tűzte ki zászlajára, elmondta: a digitalizáció világában nincs szükség hatalmas anyagi befektetésre ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek használhassák anyanyelvüket például a közigazgatásban.
„Az elmúlt négy évben a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságban dolgoztam. Az volt a cél, hogy leépítsük azokat az előítéleteket, amelyek miatt nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik a magyarokat Romániában. Ezzel vettem fel a harcot mind a parlamentben, mind a román hírcsatornák stúdióiban. Sokszor nem az RMDSZ, hanem a romániai magyarság elleni támadásokat éltem meg. Ezen kívül Kolozsvárt és Kolozs megyét érintő témákkal, és az oktatás kérdéseivel foglalkoztam. Sikerült két rendkívül fontos ügyet megoldani Bukarestből úgy, hogy azokat a Kolozs megyei tanfelügyelőség nem akarta jóváhagyni: Szamosújváron a második kilencedik osztályt elindítani, a kolozsvári Onisifor Ghibu Líceumban pedig a kilencedik osztályt újraindítani. Úgy gondolom, hogy pont az ilyen ügyek azok, amelyeknek közvetlen hatásai vannak közösségünkre, és sok esetben csak Bukarestből lehet megoldani”– emlékezett vissza az elmúlt négyévi tevékenységére Csoma Botond.
László Attila szerint olyan négy év van mögöttünk, amiről tudtuk, hogy nehéz lesz. „Az egyik fő célunk az volt, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki a parlamenti pártokkal, hogy megkíméljük a magyar közösséget a kilengésektől. Ez részben sikerült, részben nem” – közölte az újabb szenátori mandátumra pályázó politikus.
Talpas Botond képviselőjelöltként az anyanyelvhasználat kérdésével, a nagyvárosok működésének újragondolásával, valamint az országosan összehangolt közszállítás kérdésével akar majd foglalkozni.
„Elégtétel számomra, hogy látom a két Botondot, akiknek 2005 óta megvan a kellő kitartásuk. Lépésről lépésre végigjárták a szamárlétrát, hogy itt lehessenek, és jól felkészüljenek a feladatra. Az elmúlt négy év is bebizonyítatta, hogy a számbeli kisebbséget pótolni tudjuk a szakmaisággal” – biztatott László Attila.
A gyermekgyógyász végzettségű szenátorjelöltnek továbbra is az a célja, hogy az egészségügyi rendszert az összes rendelkezésére álló eszközzel fejlessze. Az elmúlt években sikerült versenyképesre emelni az orvosok fizetését, ennek köszönhetően rengeteg szakember maradt itthon – emlékeztetett.
„Szeretném folytatni ezt a munkát, és továbbra is azért dolgozni, hogy mindenki számára biztosított legyen a megfelelő egészségügyi ellátás, az orvosoknak pedig megfelelő munkakörülményeket teremtsünk” – mondta László Attila szenátor. Képünkön Vargha-Mihály Márton moderátor, Csoma Botond és Talpas Botond képviselőjelöltek, valamint László Attila szenátorjelölt
Fotó: RMDSZ
