Felszólalásában Tasnádi hangsúlyozta: Kolozsvár a mindennapjai része, maga is szembesül a város gondjaival – a Jókai utcai forgalmi torlódásoktól a Széchenyi téri piaci bevásárláson át a Monostor felé vezető csúcsforgalomig. Új elnökként a jól működő kezdeményezéseket folytatni kívánja, ugyanakkor két területre kiemelten összpontosít. Az egyik az anyanyelvhasználat ügye. Mint mondta, senkit sem érhet hátrány amiatt, hogy magyarul beszél, és fontosnak tartja a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Emellett a közösségi élet megerősítését is célul tűzte ki, több rendezvényt és találkozási lehetőséget sürgetve. Hangsúlyozta: a kolozsvári magyar közösségnek joga van a biztonsághoz és a félelem nélküli mindennapokhoz.
Emlékeztetett arra, hogy közel húsz éve szolgálja a helyi magyar közösséget. Az elmúlt évtizedben közigazgatási és érdekérvényesítési területen szerzett tapasztalatot, prefektusként és alprefektusként átfogó képet kapott a közösség működéséről, szenátorként pedig új kihívásokkal szembesült. Kiemelt céljának nevezte, hogy minden lakónegyedben elegendő bölcsődei, óvodai és iskolai férőhely álljon rendelkezésre, és minden magyar gyermek számára biztosított legyen a megfelelő oktatási környezet.
Fontosnak tartja az együttműködés erősítését a történelmi magyar egyházakkal is, amelyek évszázadok óta meghatározó közösségépítő szerepet töltenek be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt egy évben két alkalommal is etnikai indíttatású támadás érte magyar fiatalokat futballmérkőzések után, amit nem szabad elszigetelt esetként kezelni. „Kolozsvár mindannyiunké” – fogalmazott.
A bukaresti politikai helyzetről szólva Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozsmegyei szervezetének az elnöke úgy fogalmazott: az RMDSZ a négypárti koalícióban igyekszik képviselni a romániai magyarok érdekeit, ami nem könnyű feladat a gyakori viták miatt. Hangsúlyozta, hogy a párt „kormányon van, de nem hatalmon”, ugyanakkor stabilitási tényezőként tekintenek rá. Példaként említette, hogy sikerült elérni bizonyos helyi ingatlanadó-kedvezmények visszavezetését, ám a társadalmi elégedetlenség továbbra is érezhető.
Kifogásolta, hogy a nagyvállalatok adócsalásának gyakran nincs következménye. Véleménye szerint határozottabb fellépéssel jelentős összegeket lehetne beszedni, különösen az áfacsalások visszaszorításával. Úgy véli, nem elfogadható, hogy miközben adóemelések sújtják a lakosságot, az állam a meglévő adókat sem hajtja be kellő hatékonysággal.
A politikai erőviszonyokról szólva kitért az AUR megerősödésére is, amely jelenleg mintegy 40 százalékos támogatottsággal bír, főként Dél- és Kelet-Románia vidéki térségeiben. Figyelmeztetett: ha a társadalmi elégedetlenség tovább nő, 2028-ra még erősebbé válhatnak, ami a koalíció stabilitását is veszélyeztetheti.
„Érezzük a társadalmi elégedetlenséget, és az AUR népszerűségének növekedése folytán lehet, hogy 2028-ban nem 40 százalékos, hanem 60 százalékos támogatottsága lesz, és egyedül fog kormányozni” – figyelmeztetett Csoma Botond
Hozzátette: az online térben tapasztalható feszültséget részben az is fokozza, hogy mesterséges intelligenciával létrehozott hamis profilok erősítik fel az elégedetlenséget.
