Újabb telt házas eseménynek adott otthont a szórvány magyarságának identitástudatát ápolni hivatott torockói Duna-ház, amelynek meghívott előadóját, Hidán Csabát nem csupán a képernyőről ismerik a környéken. A kolozsvári születésű régész, történész, harcművészet-oktató több alkalommal is rendhagyó történelemórákat tartott a tordai és a nagyenyedi iskolásoknak, Torockón viszont első ízben mutatkozott be.
Az egybegyűlteket Csécs Márton Lőrinc, a kolozs-tordai egyházkör esperese, torockói unitárius lelkipásztor üdvözölte, aki – a Torockón fellelhető értékekre utalva – egy látogató szavait idézte fel, aki szerint „ide nem turistaként, hanem zarándokként érkezett” az illető.
A hagyományéltetés fontosságát hangsúlyozta Hidán Csaba László is bevezető soraiban. Szerinte egy nép megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy ne szakadjon meg a kapcsolatunk az ősök világával, hiszen ha ezeket megőrizzük, lelkileg gazdagabbak leszünk, és talán jobban megértjük a mai világunkat is.
Hidán Csaba László, aki egyúttal remek történetmesélő is, évek óta kutatja a térség mondáinak történelmi hátterét. Előadásában lenyűgöző párhuzamokat vont a legendák és a történelmi valóság között, hiszen ismertette azokat a történeti, régészeti vagy néprajzi eseményeket is, amelyek az emberi képzelet, lélek és emlékezet mellett kialakíthatták azokat.
A hallgatóság megtudhatta, milyen kapcsolat van például a Túri-hasadékban megtalált, a földből kinövő kard legendája és a szkíta áldozóhelyek, illetve a magyarság kultúrájában a 20. századig fennmaradt kardkultusz között. Hasonlóképp izgalmas részletek derültek ki a Székelykőhöz kapcsolódó mondák és Torockó egykori három vára közötti összefüggésekről, vagy a Tordai-hasadékban található Balika-barlangokról szóló történetek és az ide menekülő kuruc vitézek kapcsolatáról.
Bár az előadás adatokban és a forrásokra való utalásokban bővelkedett, a hallgatóság számára mindvégig lebilincselő volt, hiszen Hidán Csaba László – a rá jellemző stílusban – a hallgatóságot is bevonta az előadásba. Bemutatta például, őseink hogyan oldották ki a szorosra zárult kötélcsomót, hogyan itták ki a poharat a vérszerződéskor, vagy hogyan lehet pillanatok alatt tüzet csiholni piritrúd, tapló és csiholó segítségével. Továbbá, levetített néhány, Mongóliában készített felvételt is, amelyek segítségével felhívta a figyelmet az ottani és a torockói női népviselet néhány közös elemére. Hidán ugyanakkor számos más kultúrtörténeti érdekességre is utalt, például arra, hogy a zuhany első írásos említése is őseinkkel hozható összefüggésbe: 938-ban Bíborban született Konstantin bizánci császár elrendelte, hogy hozzanak számára hordozható fürdőalkalmatosságot, hogy „lemoshassa az út porát”, „éppen olyat, mint amilyen a magyar uraknak van”.
„A monda, a rege egy jelzőkaró a múlt felé. A hiedelem figyelmeztetni szeretne valamire, amit lehet, hogy már nem értünk, de még érzünk. A tündérek, táltosok, hősök tartást, erőt, megmaradást adnak a közösségnek” – hangsúlyozta Hidán Csaba László.
A Duna-ház internetes oldalán található információk szerint, a későbbre tervezett folytatásban olyan legendákra és történelmi eseményekre is fény derül majd, mint: Mitől kincses város Kolozsvár?; Etelka kisasszony, a torockói vár védője; Nagyenyed diákjai és a két fűzfa; Kisasszonykő; Szent László és a Tordai-hasadék; Szent László pénze; A torockói veres gyász; Klári és Katalin Torockószentgyörgyről meg a tatárverő vitézek.
