Olvasom néhány poszttal lentebb, hogy egy másik cég is állást ajánl – ez a hirdetés szintén legalább már úgy két-három hete meg-megjelenik a képernyőmön. Ismerem a hirdetőt, szerintem nem az a kategória, aki minden bőrt lehúz az alkalmazottról, és azért nem talál munkaerőt.
Ezek nem egyedi esetek, sok hasonló helyi céget fel tudnék sorolni. Következtetés viszont csak egy vonható le: nincs (megfelelő) munkaerő. Persze, ennek okait oldalakon keresztül lehetne elemezni, kezdve a kis fizetésektől a pénzügyi törvénykönyvben lévő fonákságokig, amelyek a munkaadót sújtják, az emigrációtól a politikai helyzetig, ami a gazdaságra is rányomja bélyegét, a munkanélkülieket termelő oktatásig, stb. de itt most nem ez a célom. Egyszerűen csak konstatálom, hogy oda jutottunk, hogy egy cégvezető örvend, ha van alkalmazottja, és nem küldi el akkor sem, ha az illető nem teljesít százszázalékosan, mert aztán még visszasírhatja, hiszen a következő – ha jó esetben talál – lehet, hogy még gyatrább lesz. Gyakorlatilag már-már boldog-boldogtalant felvesz az, akinek vállalkozása van, és ennél csak az szomorúbb, hogy véleményem szerint ez már nem csak a magánszektorra igaz, hanem sok állami intézményre is. Azzal a nagy különbséggel, hogy ott sokkal nyugodtabban ki merik rúgni akár az igazgatót is, ha úgy kéri a szél fúvása, mert valaki úgyis akad helyébe – hiszen a fizetések messze jobbak, mint a magánszektorban.
Ezt az elméletemet erősíti meg az a tény, hogy a caracali gyilkosságok ügyében menesztett rendőrparancsnok helyett most azt nevezték ki, aki annak idején a 2017-es versenyvizsgán alulmaradt vele szemben. Hírügynökségi források szerint az Alexandra ügyében tanúsított rendőri hozzáállás okán „szélnek eresztett” parancsnok 7,95-tel nyerte el a tisztségét, a tegnap kinevezett ugyanakkor 5,80-at írt. Vajon jobb lesz elődjénél? (Ja, csak zárójelben jegyzem meg, hogy senki ne sirassa a „szélnek eresztettet”, mert az nyugdíjazta magát, a nyugdíja pedig egyes források szerint 12 ezer, mások szerint „csak” 8000 lej, ami azért nem rossz pénz ezek után, s még csak fel sem kell kelnie reggel, hogy aláírja a kondikát. Ha volt…)
Persze, az ügyben másnak is mondták, hogy le is út, fel is út. Ott van például Olt megye prefektusa. A mai napig sem értem, hogy miért rúgták ki, hacsak nem a látszat miatt – hadd lássa a nép, hogy enyje-bejnye hullanak a fejek. Mi köze egy prefektusnak ahhoz, hogy mit mondott a rendőr a telefonba Alexandrának? Talán ő oktatta, vagy ő alkalmazta a rendőrt? Ő állította össze a versenyvizsga tételeit? Ő kellett volna megtanítsa neki, hogyan kell használni a helymeghatározó rendszert? Nem. Arról sem tudok, hogy a rendőrségnek egy nemi erőszak/rablás ügyében értesítenie kellene a prefektust. Vagy talán a Különleges Távközlési Osztályon belül vannak feladatkörei egy prefektusnak, netán tehet arról, hogy az országos 112-es rendszer kissé idejét múlta? Szerintem nem.
Azt sem értem, miért kérte az ellenzék a belügyminiszter távozását, hiszen csak hat napja nevezték ki, hat nap alatt pedig nincs az a szuperhős, aki meg tudna változtatni egy ilyen hatalmas apparátust. Bevallom, én adtam volna neki még egy esélyt, főleg így, hogy a nagy nyomás miatt muszáj lett volna épkézláb intézkedéseket hoznia.
De mindezt már kár vitatni, úgyhogy inkább felteszem a kérdést: a következő prefektus jobb lesz? Hát a következő belügyminiszter?
Hány belügyminiszterünk volt az elmúlt 20 évben? Mert 20 év alatt nem csak a PSD volt kormányon… Melyik volt az a belügyminiszter, amelyik képes volt „megnevelni” a rendőröket, vagy legalábbis kiszűrni a rendszerből azokat, akik csak a jó fizetésekért, biztos állásért öltöttek egyenruhát?
Ha lett volna ilyen miniszterünk, akkor nem így beszéltek volna Alexandrával élete utolsó óráiban… Vagy most hétvégén, Galacon, a rendőrautóban ülő két rendőr kiszállt volna ahhoz a sokkos állapotban lévő, vélhetően brutálisan megerőszakolt 14 éves lányhoz, aki az út szélén várta a segítséget, miközben miniszoknyája alól csorgott a vér a lábán. De nem szálltak ki.
Ha új miniszter lesz, attól ki fognak szállni?
A mondás szerint a fejétől büdösödik a hal. Nálunk sajnos a farkától is. Jó lenne tehát kidobni az egészet, úgy ahogy van. Mert ugyan mondhatják és mondhatjuk, hogy akinek nem tetszik a romlott halszag, annak le is út, meg fel is út, de miután az elmúlt években már mintegy 5 millióan emigráltak Romániából, talán más stratégiát kellene választani…
