Kötelességünk élni a közjó érdekében állampolgársági jogunkkal

„Ne feledjék tehát az állampolgárok, hogy a közjó érdekében joguk és egyben kötelességük a szavazás szabad lehetőségével élni.” A II. Vatikáni Zsinat tanítása szellemében buzdítom a kedves híveket és minden jóakaratú embert, hogy június 9-én vegyen részt a helyhatósági és európai parlamenti választáson, közösségének, népének, egyházának sorsáért és jövője alakításáért felelősséget vállalva, járuljon az urnákhoz és szavazzon.

Helyi világi elöljáróink és az Európai Parlamentben bennünket képviselők megválasztásának lehetősége az Alkotmány által biztosított állampolgári jogunk, amellyel élnünk kell, hiszen a választáson való részvétel nem egyszerűen politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelességünk is: „Mindannyian felelősek vagyunk a társadalomért és a világért, amelyben élünk, különösen a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségünk miatt. Ez a kihívás arra ösztönöz bennünket, hogy keressünk közös megoldásokat egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövő érdekében.” (Ferenc pápa)

Az érdektelenség és a tétlenség ellentmond Istenbe vetett hitünknek és a cselekvő szeretet parancsának. Kötelességünk az „úgysem változik semmi” lemondó gondolkodás vagy éppen az „engem ez nem érdekel” magatartás helyett felelősséget vállalni szűk és tágabb otthonunk (településeink és Európa) sorsának alakulásáért. Egy apró, pecsételő mozdulatunk egész közösségünkre és jövőnkre hatással van, hiszen arról döntünk, hogy milyen értékek és elvek mentén szeretnénk élni ma és holnap. Gondoljunk a gyermekekre, a most felnövő nemzedékre: az ő sorsukról is döntünk a választás napján leadott szavazatunkkal. Ma rajtunk múlik az, hogy milyen lesz az ő holnapjuk.

Románia katolikus püspökeivel együtt arra buzdítok mindenkit, hogy olyan jelöltekre adjuk voksunkat, „akik lendületesen és megújult elkötelezettséggel kívánják szolgálni az egységet az evangéliumi tanítás fényében, a béke és a demokrácia megteremtése érdekében, akik eddig is képviseltek és a jövőben is képviselni akarnak bennünket, akik részt vesznek a társadalom fejlesztésében és építésében, akik a közjót, az erkölcsi értékeket, az egészségügyet, az oktatást, a gazdasági lehetőségeket, a kultúrát és a vallási jelenlétet támogatják a társadalmi életben.”

A politikai értékrendek és irányelvek, amelyek egy állam(közösség) rendszerét meghatározzák, kihatással vannak az egyház működésére, a vallási élet gyakorlásának lehetőségére. Istent szerető, hívő emberként felelősek vagyunk magunkért, egymásért és az utánunk jövőkért. Ezért nem lehet közömbös számunkra sem egyéni, sem közösségi életünk szempontjából, hogy kik képviselik a hazai és az európai közéletben értékeinket, célkitűzéseinket.     

Isten Szolgája Márton Áron püspök 1940. december 21-én közzétett felhívása nyolc évtized után is időszerű számunkra: „Választások alkalmával szabadságában áll mindenkinek, sőt kötelessége, hogy az Egyház álláspontja és a keresztény jó erkölcsök szempontjainak betartásával szavazatát lelkiismerete szerint adja le.” 

Bízom a kedves hívek felelős és tettre váltott döntésében, hogy részt vesznek a választáson, ezáltal is tanúságot téve arról, hogy egyenként és közösségként is Isten országát akarjuk építeni.

Kovács Gergely, gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője, Ionuţ Stroe szerint természetes a liberálisoknak az a törekvése, hogy jobboldali pártokkal szövetkezve kormányozzanak vagy hozzanak létre többséget a megyei és a helyi önkormányzatokban – közölte az Agerpres hírügynökség.
Belpol