Autópálya – papír helyett betonból
Olyan Erdélyt akarunk építeni, ahol lehet normálisan közlekedni. De sajnos, egyre inkább úgy tűnik, hogy az erdélyi autópályák építése csak nekünk, magyar embereknek fontos – hangsúlyozta Hegedüs Csilla és Csoma Botond Kolozs megyei képviselőjelölt, akik szerdán Várfalva községet keresték fel azért, hogy felmérjék és megismerjék a helyiek legfőbb problémáit.
A találkozón Mărginean János polgármester és Nagy László Jenő alpolgármester egyetértett a szövetség képviselőjelöltjeinek álláspontjával, miszerint a falvakon élők életkörülményei jelentősen javulnának a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a vidéki utak leaszfaltozásával és feljavításával, valamint a gyorsforgalmi utak építésével. A helyi közösség szempontjából is kulcsfontosságú az észak-erdélyi autópálya Torda−Szászsebes szakaszának befejezése. „Ezért döntött úgy a Szövetség, hogy választási ajánlatában is megfogalmazza azt, hogy bármilyen pártszínű leendő kormány támogatásának kizáró feltételeként szabja meg, hogy befejezi az Erdélyt átszelő autópályák munkálatait” – tették hozzák a Kolozs megyei képviselőjelöltek.
Hegedüs Csilla és Csoma Botond azt is ismertette: a Szövetségnek nemcsak az autópályák kérdése fontos. Az is probléma, hogy egyre kevesebben utaznak vonattal: a vasúti síneket korszerűsíteni kell, a szerelvényeket pedig lecserélni. A Szövetségnek tehát eltökélt célja, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése olyan lendületet vegyen, amire nem volt példa az elmúlt fél évszázadban: meg kellene végre érkezni a 21. századba.
„Nem tűrünk tovább! Azon leszünk: papír helyett betonból épüljön az autópálya és acélból a vasúti sín!” – összegezték a találkozón elhangzottakat a jelöltek.
Tiszteletben tartani a helyi közösségeket
László Attila szenátorjelölt Aranyos menti települések polgármestereivel találkozott szerdán. A beszélgetések visszatérő témája volt, hogy ismételten átgondolatlan központi döntések miatt nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok.
„Kaptak egy felszólítást, hogy 2016 decemberétől a polgármesterek kötelesek alkalmazni a fogyatékkal élők mellé őket segítő személyeket. A szándék jó, de a gyakorlatba ültetése egyáltalán nem lett előkészítve. Két fő probléma van. Először is az a probléma, hogy úgy adták át a felelősséget az önkormányzatoknak, hogy egy szó sem esik arról, miből fogják ezt finanszírozni. A másik probléma, hogy egy külső intézmény fogja elbírálni, kiket kell az önkormányzatoknak alkalmazniuk, tehát ebbe nem lesz beleszólásuk”− mondta az RMDSZ jelöltje.
Meglátása szerint a jó szándékú decentralizáció nem így működik, mint mondta: a döntéseket elő kell készíteni, tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, tiszteletben kell tartani a helyi közösségeket, egyeztetni kell, felkészülési időt adni.
„Az ilyen típusú, szakmaiatlan kényszer-decentralizáció a helyi közösségek semmibevételéről árulkodik, és nem hogy nem segít a helyi problémák megoldásában, hanem kifejezetten ártalmas lehet. Pedig a decentralizáció nagyon fontos lenne számunkra, erdélyiek számára. Egészen másképpen mennének a dolgok, ha az erdélyi mentalitás érvényesülne a problémák megoldásakor. Úgy gondolom, gyorsabban, jobb megoldások születnének az önkormányzatok szintjén, mint Bukarestben.” – fejtette ki László Attila.
