Habár a tanügyminisztérium még nem tette közzé az előkészítő osztályba való beiratkozás ütemtervét, az RMDSZ oktatásügyi főosztálya február 7-én, hétfőn kezdi el a Minden magyar gyermek számít című kampányát, amelynek célja, hogy a szülők magyar tannyelvű előkészítő osztályba írassák gyermekiket.
– Az anyanyelvi oktatás népszerűsítése ugyan az év 365 napjában zajlik, de az elkövetkező két hétben még hangsúlyosabb szerepet kap. A kampány magába foglalja a Facebookon közzétett videófelvételeket, de felhívással fordulunk az erdélyi magyar történelmi egyházak, a pedagógusszövetség és a sajtó fele is, hogy népszerűsítsék a magyar tannyelvű előkészítő osztályba való beiratkozás fontosságát – fogalmazott Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője. Hozzátette: azt szeretnék, ha minél több szülő rájönne arra, hogy anyanyelven könnyebb tanulni. – Az a gyermek, aki nem anyanyelvén tanul, nem teljesedhet ki, nem részesül abban, amit a magyar mese-, mondavilág és zenei anyanyelv tud nyújtani. A nemzeti identitást erősítő elemek így kimaradnak – mutatott rá Magyari. Hozzátette, a beiskolázási kampány és az RMDSZ törekvéseinek köszönhetően, az országos népességcsökkenés ellenére, stabilizálódott a magyar elemi iskolákba beiratkozó gyermekek száma, amely 9 500-10 ezer diák között mozog, emellett pedig sikerült megtartani a magyar iskolák struktúráját is.
– Romániában törvényes kerete van az anyanyelvi oktatásnak. Biztosítékot nyújtunk arra, hogy a bölcsődétől kezdve a doktori iskoláig anyanyelven tanulhassanak a fiatalok. Nem volt ez mindig így, 1990 után folyamatosan lépkedtünk előre, míg ma erős, egész Erdélyre kiterjedő oktatási hálózatunk van – mondta Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő. – Jó pár éve még előfordulhatott, hogy a magyar tannyelvű iskolákat mostohagyermekként kezelték az önkormányzatok, mert nem állt rendelkezésre a kellő finanszírozási lehetőség. Az elmúlt években viszont az oktatási eszköztárak megújultak. Az európai uniós, a magyarországi és a kormánytól kapott támogatásoknak köszönhetően mára már jobb helyzetben vannak a magyar, mint a többségi tannyelvű iskolák. Értesüléseim szerint vidéken most már több olyan többségi, semmint kisebbségi iskola van, ahol nincs bent mosdó – tette hozzá a képviselő. Elmondta: nemrég hirdették meg azt a kilencmillió eurós költségvetésű pályázatot, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő, román nyelvet oktató pedagógusoknak új segédanyagokat, új, a tantervhez illeszkedő módszertani képzést biztosítsanak. Megjegyezte: sajnos még így is 8-10 százalékra tehető azon gyermekek száma, akik nem anyanyelvükön tanulnak, vagy azért, mert a településükön nincs magyar nyelvű oktatás, vagy mert vegyes házasságból származnak.
Szabó Ödön arra is kitért, hogy a diáklétszám csökkenése ellenére sikerült stabilizálni a magyar tannyelvű osztályokban tanuló gyermekek számát. A magyar tannyelvű oktatás népszerűsítéséhez hozzájárult az Iskola Alapítvány elemistáknak meghirdetett projektje is, amely meleg ebédet és délutáni felügyeletet biztosít 2500 romániai magyar osztályban tanuló elemistának.
Magyari Tivadartól megtudtuk: jelenleg még 200 veszélyeztetett iskolát tartanak számon: közülük nyolcban meg is szűnt a magyar oktatás az elmúlt években. Kifejtette: örvendetesnek tartja, hogy nőtt a magyar osztályokba járó vegyes házasságból származó gyermekek száma. Osztályonként átlag 3-4 ilyen helyzet adódik a szórványban. Szabó Ödön elmondta: a Romániában érvényes normatív finanszírozás, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló gyermekek számára nagyobb fejkvótát állapított meg a tanügyminisztérium, mint a többségi tanulók esetében, az iskoláknak is jó, hiszen nagyobb pénzalapot kapnak. A készülő tanügyi törvényről Szabó Ödön elmondta: alapját a Művelt Románia (România educată) címen meghirdetett dokumentum képezi. Tudomása szerint a törvénytervezetbe bekerültek azok a nemzeti kisebbségi oktatást érintő jogok, amelyek az 2011/1-es oktatási törvényben is megtalálhatók voltak. Várhatóan a tanügyi törvényt idén megvitatják a parlamentben.
Magyari Tivadar elmondta: jelenleg 926 tanintézetben és 1200 helyszínen zajlik magyar oktatás. Maros, Bihar és Szatmár megyében a magyarul tanuló gyermekek 10%-a roma. Ez egyrészt hozzájárul az önálló osztályok létrehozásához, de olyan eset is előfordult, hogy magyar szülő azért adta a gyermekét inkább román osztályba, mert a magyar osztályokba roma gyermekek is jártak. Az ilyen esetekre régebben volt példa, az elmúlt hat évben nem tapasztaltak hasonlót.
