-véli a Marcel Boloş pénzügyminiszter
A becsült 3,4 százalékos gazdasági növekedés alapját a keresleti oldalon elsősorban a beruházások, a kínálati oldalon pedig a szolgáltatások és az építőipar biztosítja. A havi nettó átlagkereset jövőre 9,3 százalékkal nő – idézte a tervezet sarokszámait a tárcavezető.
„Ezzel a költségvetéssel a minőségi közszolgáltatások alapjait kívánjuk megteremteni és megerősíteni” – írta bejegyzésében a pénzügyminiszter.
Tájékoztatása szerint az oktatási minisztérium költségvetése mintegy 61 százalékkal 35 milliárd lejről 57 milliárd lejre nő, ami biztosítja a tanügyi alkalmazottak béremelését. Az egészségügyi minisztérium költségvetését az idei évhez képes 5,7 milliárd lejjel, azaz 18,8 milliárd lejre növelné a kormány. Az egészségügyi alkalmazottak létszáma 1,6 százalékkal emelkedik 2024-ben, és 177 ezer fővel lesz nagyobb, mint 2019-ben. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a költségvetés kidolgozásakor szem előtt tartották a 2024 januárjában érvénybe lépő 13,8 százalékos nyugdíjemelést.
Boloş ugyanakkor kifejtette, a biztató számokat a gazdaságban végrehajtott reformoknak, a digitalizációnak, az adórendszer reformjának, a közkiadások hatékonyabbá tételének, az országos helyreállítási tervben foglalt vállalások betartásának és a beruházások szigorú ellenőrzésének kell alátámasztania.
A kormány csütörtöki ülésén fogadta el a 2024-es évi költségvetés és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A jövő évi költségvetés tervezete 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos éves inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol.
A bruttó hazai terméket 1733 milliárd lejre, a költségvetési hiányt pedig a GDP 5 százalékára becsülik több mint 586 milliárd lejes bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. Az összes kiadás GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint 38,8 százalék, a bevételeké pedig 33,8 százalék lesz.
