A szakszervezetek máris tiltakozásokat jelentettek be
A jogszabály korábban közzétett tervezete értelmében a közalkalmazottak január elsejétől 5 százalékos béremelést kapnak, de 2024-ben nem részesülhetnek prémiumban, a túlórákat - a fegyveres testületek kivételével - nem fizetik, hanem szabadnapokkal kompenzálják, és a bérpótlékokat befagyasztják a 2023 decemberi szinten. A rendelet meghosszabbítja a korábban bevezetett létszámstopot és drasztikusan csökkenti a legnépszerűbb környezetvédelmi programok támogatását: felére csökkenti a környezetszennyező gépkocsipark megújítását célzó roncsautó-, valamint a napelemprogramban nyújtott támogatások összegét.
A rendelet szerint 2024. január 1-jétől 13,8 százalékkal - a 2022-es év átlagos inflációjával - emelik a nyugdíjakat. A pedagógusoknak 2024-re 20 százalékos béremelést irányzott elő a tervezet, amiből 13 százalékot január elsejétől, további 7 százalékot június elsejétől kapnak meg, ezeket a rendelkezéseket azonban a kormányülés előtt kivették a csütörtökön elfogadott rendelet szövegéből, azzal az ígérettel, hogy egy külön jogszabályt fogadnak el róluk.
Az egészségügyi és a rendvédelmi alkalmazottak, valamint más ágazatok szakszervezetei elégedetlenek az inflációs veszteséget sem fedező 5 százalékos béremeléssel és egyéb költségvetési megszorításokkal és sztrájkkal fenyegetnek. A Sanitas egyészségügyi szakszervezet kudarcnak minősítette a kormányfővel folytatott bértárgyalásokat, és bejelentette, hogy hétfőtől megkezdi az aláírásgyűjtést az országos munkakonfliktus meghirdetése érdekében. A rendőrök és börtönőrök érdekképviselete azt közölte, hogy a tiltakozásképpen karácsonykor és szilveszterkor őrizetlenül hagyják a rabokat, a statisztikusok szakszervezete pedig bejelentette: a statisztikai hivatal területi kirendeltségein a dolgozók felváltva fognak félórás munkabeszüntetésekkel tiltakozni a béremelési ígéretek teljesítésének örökös elhalasztása ellen.
A költségvetési kiadások csökkentését célzó sürgősségi rendelettel a jövő évi állami költségvetés elfogadását készítette elő a kormány. A büdzsé tervezetét ugyancsak a csütörtöki ülésen véglegesítették.
A kabinet októberben már életbe léptetett egy deficitcsökkentő csomagot, amely elsősorban adóügyi intézkedésekkel - a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, ágazati adókedvezmények szűkítésével - próbálta megfékezni a költségvetési hiányt. Később egy másik rendelettel a közpénzekből működő intézmények szokásos év végi költekezését próbálta megakadályozni.
Románia 2023-ban - a költségvetési törvénybe foglalt célkitűzés szerint - 4,4 százalékra akarta csökkenteni a GDP-arányos költségvetési hiányt a tavalyi 5,68 százalékról. A pénzügyminisztérium által szerdán közzétett adatok szerint azonban - az ősszel bevezetett megszorító intézkedések ellenére is - a hiány várhatóan megközelíti a GDP 6 százalékát.
