„Az évad utolsó bemutatójaként társulatunk A sevillai borbélyt viszi színre. Rossini – saját bevallása szerint – a művet körülbelül két hét alatt írta. A darab 1816-os ősbemutatója botrányba fulladt, a későbbiekben viszont slágeroperává vált és azóta is a szerző legismertebb és legtöbbet játszott alkotása. A műben jelen vannak a commedia dell'arte tipikus figurái és jellegzetes elemei, a cselekmény fordulatos, izgalmas, cselszövéssel, intrikával teli. Első látásra a történet központi motívuma a mindent felülmúló szerelem, de valójában az érzelmek mozgatórugója a pénz. Talán ebben áll a mű mindenkori aktualitása” – idézi a közlemény Szabó Emese rendezőt.
Mint írják, a kedden látható A sevillai borbély nem klasszikus értelemben vett operaelőadás: újszerű megközelítés által a mű zenei anyagát a lineáris cselekmény fölé emelték, megbontva ezzel a hagyományos színpadi előadásmódot. „Míg utóbbi során a zenekar és a karmester, valamint a néző a színpadi tértől élesen elkülönül, addig A sevillai borbélyunk esetében mindkettő szerves része az előadásnak. Az esemény nem csak a színpadon, hanem a nézőtéren is zajlik, ezáltal a játéktér kitágul: a néző szemlélőből résztvevővé, talán cinkossá is válik” – fogalmaz a rendező.
Figaro szerepében Balla Sándor lép színpadra
Az intézmény közleményében az előadás karmestere, Nagy Gergő arra a kérdésre ad választ, miért örvend akkora népszerűségnek A sevillai borbély zenéje. „Az áriák lendületesek, virtuózok, tele zenei humorral és nagyszerű zenekari effektusokkal. Basilio rágalomáriája mélyen tükrözi az úgynevezett Rossini crescendo-t: suttogásból jutunk el kiabálásig, mialatt a hangszerek száma fokozatosan növekszik, sotto voce-tól egészen a dörgést imitáló nagyzenekari hangzásig. Az első felvonás fináléja nem más, mint növekvő káosz a szereplők cselekvéseiből kifolyólag. Almaviva gróf megjelenése, mint részeg katona, Bartolo egyre növekvő ingerlékenysége, kiegészítve Figaro és Basilio cselszövéseivel váratlan fordulathoz vezetnek. A testőrség érkezése felzaklatja a szereplőket, akik hadaró kánonban mondják el a történteket. Nagyhatású zenei részt hallunk miután az álruhás gróf felfedi identitását a katonáknak: statikus kíséretű lassú kánont, ami az idő megállásának érzetét kelti. Rossini operája eltávolodik Beaumarchais politikai és szociális utalásaitól és a különböző karaktereket, illetve helyzeteket élénken ábrázolja: az élet megpróbáltatásain csak nevetés által lehet túllépni” – idézi a közlemény a karmestert.
Szereposztás: Almaviva – Bardon Tony; Figaro – Balla Sándor; Bartolo – Cristian Hodrea; Don Basilio – Szilágyi János; Rosina – Blatniczki Dóra; Berta – Modra Noémi; Katonatiszt – Gergely Arnold; Ambrosio – Peti Tamás Ottó; Fiorillo – Kincses Márk; Jegyző – Rétyi Zsombor; Cseléd – Bálint Zsuzsa. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera férfikara és zenekara. Díszlettervező Venczel Attila, jelmeztervező Ledenják Andrea, hangversenymester Barabás Sándor és Ferenczi Endre, karigazgató Kulcsár Szabolcs. Vezényel Nagy Gergő, rendező Szabó Emese.
Az előadásra jegyek kaphatók az eventbook.ro weboldalon, az intézmény jegypénztárában hétköznapokon 10 és 14 óra között, valamint kezdés előtt két órával.
(Borítókép: Jelenet az előadásból. Fotók: Kolosvári Magyar Opera)
