Nyolc éven belül okos közvilágítás is lesz az egész városban
ÖSSZEFOGLALÓ
Emil Boc polgármester már korábban, a Monostor lakónegyedi nagy sporttelep átadásán megemlítette, mintegy örvendetes hírként és fejleményként, hogy sikerült végre megszerezniük az összes szükséges jóváhagyást a kolozsvári körgyűrűhöz – ezt követően a városi tanácsnak kell megszavaznia a tervezetet, de az érintett települések önkormányzatainak is el kell fogadniuk a körgyűrű tervét. A polgármester szerint ezen a héten Szászfenes, Apahida, Kisbács és Gyalu helyi tanácsai is megszavazzák a tervezetet, így lesz teljes a dokumentáció, amelyet aztán benyújthatnak a kormánynak, a szállításügyi minisztériumnak. A Közúti Infrastruktúrát Adminisztráló Országos Társaság (CNAIR) és a több minisztériumot magába foglaló bizottság jóváhagyását követően kormányrendeletbe foglalják a műszaki-gazdasági mutatókat, és ezután hirdetheti meg a kormány a versenytárgyalást. Emil Boc azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi miniszterelnök-helyettes, Sorin Grindeanu biztosította afelől, hogy a metropoliszövezeti körgyűrűk között a kolozsvári is az első három kedvezményezett között szerepeljen.
„A körgyűrű a város egyik nagybefektetése, amelynek értéke meghaladja az egymilliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy a kolozsvári önkormányzat hárommilliárd eurót meghaladó befektetést valósít meg: kétmilliárdba kerül a metró, és egymilliárdba a körgyűrű. A körgyűrű teljes hossza 42 kilométer, a bekötőutaké pedig 32 + 26 kilométer, ezenkívül 35 kilométernyi bicikliút is megvalósul. Ez az első olyan romániai körgyűrű, amely 35 kilométer hosszú bicikliutat is magába foglal, nem beszélve az öt megépítendő alagútról, amely miatt az ár nagyobb lett. A helyiérdekű vasút, a metró mellett nagyon fontos a város számára az autópálya és a Törökvágás feletti átjáró, amely új fejlődési szintre helyezi Kolozsvárt” – nyilatkozta a város polgármestere.
A körgyűrű Gyaluban kezdődik, az észak-erdélyi autópályával való kereszteződésnél, áthalad Szászfenes és Gyalu község északi részén és Kolozsváron, amíg elér Apahidáig, ahol összekapcsolódik a Bányabükk/Vâlcele és Apahida között már létező terelőúttal. A befektetés jó részét európai uniós forrásokból fogják fedezni.
A körgyűrű megépítéséhez a környezetvédelmi egyezmény és engedély kibocsátásához két évre volt szükség – a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) július elején jelentette be, hogy kibocsátotta a környezetvédelmi egyezményt.
A tervek szerint a körgyűrű összekapcsolja a Kolozsvár környéki országutakat és megyei utakat, nem beszélve a közelben megépítendő sürgősségi kórházról, gyermekkórházról, repülőtérről, a Szopori lakónegyedről és a Tetarom I-es ipari parkról, amelyekhez szintén a körgyűrű fogja biztosítani a könnyebb és gyorsabb hozzájutást. A körgyűrű lényegesen csökkentené a gépkocsival való közlekedés zsúfoltságát Kolozsvár metropoliszövezetében, az utazási időt legalább 67%-kal lerövidítené, ami alkalmanként harminc percnek is megfelelne, továbbá a levegő szennyezettsége is csökkenne. A gépkocsik a körgyűrűn 60–100 kilométer/óra sebességgel közlekedhetnének, az összekötő útszakaszokon pedig 40–80 kilométer/órával.
Ami a város teljes mértékben okos közvilágításra való áttérését illeti, az erre vonatkozó helyi stratégiáról Dan Tarcea liberális alpolgármester egy alkalommal elmondta: 2030-ig 10 000 világítótestet cserélnek ki LED-es égőkre, és szintén 8 év a határidő, hogy a villanykábeleket teljes mértékben a földbe ássák. A korszerűsítés azt is jelenti, hogy a közvilágítást távirányítással vezérlik, telefonos applikációval vagy szenzoros rendszerrel. Szintén a település közvilágításának okos vagy úgynevezett smart üzemeltetéséhez tartozik az is, ha az egyik lakónegyedben hamarabb sötétedik, mint a másikban, akkor az előbbiben hamarabb működésbe lép a közvilágítás. Ugyanakkor legalább húsz, építészeti szempontból értékes létesítményt világítanak ki. A tervezett 10 000 világítótest cseréje harmincmillió lejbe kerül áfa nélkül, a 2022-es januári árakat alapul véve. A húsz létesítmény kivilágításának árát pedig nyolcmillió lejre becsülik. A világon egyébként már több városban is intelligens közvilágítás működik, például Barcelonában (2012-től), Koppenhágában (2014-től) és Chicagóban (2017-től). A világban egyre több település mond le a hagyományos közvilágításról a LED-es égők javára: egyes források szerint jelenleg 315 millió utcai világítótestet tartanak számon, ezek 2026-ra el fogják érni a 359 milliót.
(Borítókép: Asociaţia Pro Infrastructura/Illusztráció)
