Erdőirtás várható 38 hektáron, de máshol 51 hektárnyit telepítenének
Borítókép: A Monostor negyed végén levő Colina-parkot – a Kolozsvári Majálisok korábbi helyszínét – is „bekebelezi” a körgyűrű (Rohonyi D. Iván/archív)
– Kolozsvár és a metropoliszövezet egyik legfontosabb projektje a metropoliszi körgyűrű megvalósítása. Miután elkészül, a települések közötti mobilitás is jelentősen javulni fog. Ugyanakkor csökken a gépkocsiforgalom miatti környezetszennyezés is – vezette fel a csütörtöki közvitát Dan Tarcea liberális alpolgármester. Megtudtuk: a projektet még 2018-ban kezdte el a kolozsvári önkormányzat, azóta több szakaszt lebonyolított, Bukarestben és a városban tanácskozott. A körgyűrű megvalósítása a bicikliutak kialakítása miatt késett, mivel ezeket utólag illesztették be a tervbe. Az országos helyreállítási terv (PNRR) egyébként nem támogatja a körgyűrűk megépítését, ez pedig forráskiesést jelent, amit pótolni kell.
Ovidiu Cîmpean városházi igazgató elmondta, a körgyűrűnek a környezetre vonatkozó hatástanulmányát kifüggesztették a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség székhelyén és honlapján, hogy bárki számára elérhetővé váljon. Adina Socaciu, a fenti ügynökség igazgatója megnyugtatott, hogy eddig minden a törvényes előírsások szerint történt, és a hatástanulmány kidolgozásakor figyelembe vették a lakosoktól, civil szervezetektől származó észrevételeket.
Milyen lesz a körgyűrű?
– A metropoliszövezet körgyűrűje része a Transregio Feleac TR35 útnak. Az első szakaszban megépítik a körgyűrűt és a kolozsvári bekötőutakat. A második szakaszban, amely nem képezi ezen közvita tárgyát, az érintett vidéki települések bekötőútjait valósítják meg. A metropoliszi körgyűrű része a romániai közlekedési mestertervnek, amelynek megvalósításához európai uniós forrásokat hívnak le. A körgyűrű megépítésével szeretnének a települések között minél jobb kapcsolatot és fenntartható szállítást biztosítani. A körgyűrű összeköttetésben lesz a kolozsvári metropoliszövezeten áthaladó összes országos és megyei úttal; elhalad mind a megépítendő regionális sürgősségi kórház és a leendő gyermekkórház mellett, de megközelíti a repülőteret, a majdani Szopori negyedet és a Tetarom I-es ipari parkot. A cél tartós, és hatékony szállítási rendszer életbe léptetése, a metropoliszövezet forgalmának csökkentése. A tervek szerint a metropoliszi körgyűrű csökkenti a gépkocsiforgalom okozta környezetszennyezést, és biztonságos közlekedést biztosít nemcsak a gépkocsivezetőknek, hanem a bicikliseknek is – kezdte a bemutatást Silviu Tegzeşiu projektvezető.
Megtudtuk: a metropoliszi körgyűrű hossza 42,13 kilométer lesz, és az útszakaszon húsz forgalmi csomópontot alakítanak ki. A bekötőutak hossza 32,33 km, mindkét irányban két-két sávon halad a gépkocsiforgalom. A körgyűrűn a gépkocsik 60-80-100 km/órás, míg a bekötőutakon 40-80 km/órás sebességgel haladhatnak.
A körgyűrű megtervezését az is megnehezítette, hogy a talajszint változó, a körgyűrű különböző pontjai között akár 250 méteres szintkülönbség is van, ilyenre pedig nem volt eddig példa Romániában. Ez különleges megoldásokat igényelt. A körgyűrű 156 struktúrát (híd, átjáró, viadukt) szel át; de lesz négy alagút is, amelyek összhossza eléri az 1620 métert. Két alagút a Monostoron, a Bükk közelében lesz (egyik 490 méteres, másik 370 méteres), míg a másik kettő Szászfenes és Kisbács környékén (450 méteres, illetve 310 méteres). Két, az út karbantartását és különböző beavatkozásokat lehetővé tevő létesítményt is létrehoznak Gyalu és Erdőfelek község környékén, és parkolóhelyeket is kialakítanak, ahol rövid ideig meg lehet majd állni. A körgyűrűn 25 km hosszúságban hangszigetelő pannókat helyeznek el.
A bicikliutak hosszúsága 35,1 km, szélessége pedig három méter lesz. A körgyűrű használata során a városban évente 114 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás, ami a jelenlegi környezetszennyezés 70 százalékát jelenti. Napelemeket is elhelyeznek, ezek 2,6 megawatt villamos energiát fognak termelni, ami a teljes körgyűrű megvilágításához elég lesz. Kialakítanak további elektromos töltőállomásokat és úgynevezett zöld szigeteket is, ahol különböző szolgáltatásokat nyújtanak az elhaladóknak.
A körgyűrű első szakasza 6,077 milliárd lejbe kerül (áfa nélkül); ebből 3,924 milliárd (áfa nélkül) az építkezési és szerelési munkálatok ellenértéke, a kisajátítások 1,356 milliárd lejbe (áfa nélkül) kerülnek.
Veszélyben az élővilág
Silviu Tegzeşiu elmondta: a metropoliszi körgyűrű 41,9 hektár erdőt érint, ebből 38,09 hektárt kivágnak, cserében 51,8 hektáron erdősítenek – ez azt jelenti, hogy 15 ezer érett fát vágnak ki, helyettük 20 ezer fiatal fát ültetnek. Az erdőkivágás helyszíne azonban nem egyezik meg az erdősítés helyszínével, utóbbit Apahida község környékére tervezik.
Marius Joldea akusztikával foglalkozó szakember kifejtette: a körgyűrű egyes szakaszain feltétlenül szükség van hangszigetelő pannók felszerelésére, mert máskülönben az ott zajló gépkocsiforgalom meghaladja a legújabb törvény által felső határként megszabott 40-50 decibelt. A hangszigetelő pannókra főleg Szászfenes és Erdőfelek községek környékén lesz szükség – magyarázta.
Aggasztó adatokat közölt viszont Sabin Neamţu biológiai sokféleséggel foglalkozó szakember. A 2021 márciusa és szeptembere között a helyszínen elvégzett vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a körgyűrű közvetlen közelében több természetvédelmi terület található. Például a Hója-erdő részét képező molyhos tölgyerdő – ez védettnek számít – alig 18 méterre lesz a körgyűrűtől. A tanulmány során feltérképezték a körgyűrű tervezett útvonalán élő állatfajokat és élőhelyeket, mint kiderült: a körgyűrű jelentős negatív hatással bír például az emlősök közül a nyugati piszedenevérre (Barbastella barbastellus) és a mogyorós pelére (Muscardinus avellanarius). A kétéltű állatok közül a sárgahasú unka (Bombina variegata) és egy gőtefaj (Triturus vulgaris ampelensis) van veszélyben. Ezenkívül mérsékelten negatív hatás érhet további emlősöket, halakat, gerinctelen állatokat.
Az élővilág megmentése érdekében ezért az eredetileg elképzelt két alagút helyett négy lesz, és bizonyos részeken két méter magas kerítést húznak fel, máshol pedig 30 centiméter magas „falat” emelnek a hüllőknek, kétéltűeknek. Az erdőkivágást megelőzően mesterséges odúkat hoznak létre a denevérek számára, és március 1-je és augusztus 30-a között tilos lesz az erdőkivágás, mert ez az időszak nagyon fontos a denevérek fajfenntartása szempontjából. A helyrehozott zöldövezetekre csakis helyi növényfajtákat telepítenek. A szakember feltételként szabta meg azt, hogy a munkálatok teljes időtartama alatt, illetve a körgyűrű átadásától számított öt éven át a szakemberek kövessék figyelemmel a növény- és állatvilág alakulását.
Ami a folyók, patakok helyzetét illeti, Alin Nicula környezetvédelmi mérnök elmondta: a vízhozamot a medrekben elhelyezett elemek befolyásolhatják. A körgyűrű összesen tizenkét kisebb-nagyobb folyóvizet érint. A munkálatok a vizek melletti növényzetet is befolyásolják, a körgyűrű használata miatt megnőhet a víz sótartalma, mivel a télen használt csúszásgátló anyagok bekerülhetnek a vízbe, mint ahogyan a munkagépekből is véletlenszerűen olajszennyezés kerülhet a vízbe. A folyómedrek átalakításának munkálatai az ott található halállományt is zavarhatják. Ezt elkerülendő a medrekben minél rövidebb ideig kell dolgozni, a folyómedrek közelében tilos lesz építkezési anyagokat és csúszásgátlót tárolni. Mindezek ellenére a munkálatok elviekben nem veszélyeztetik a víz minőségét.
Denisa Caliş szakembertől megtudtuk: a körgyűrű és a bekötőutak közelében tizenhat régészeti lelőhely található, amelyekre a kivitelezés alatt nagy figyelmet kell fordítani. Másfelől a munkálatok nagy zajjal és rezgéssel járnak, ami a lakosok kényelemérzetét csökkenti. A környezetre való hatás főleg a kivitelezés időtartama alatt lesz észlelhető. Mindezen negatívumok ellenére a körgyűrű, miután elkészül, nem hat negatívan a környezetre, mivel ez által jelentős mértékben csökken a városban a gépkocsiforgalom, és javul majd a levegő minősége.
Mit mondtak a hozzászólók?
Az első hozzászóló, Mihai Andrei Cuibus emlékeztette a jelenlevő szakembereket, hogy több mint kétezer aláírást gyűjtöttek össze a civil szervezetek az erdős területek védelme érdekében, és a tervezettnél hosszabb alagutak létrehozását kérik. Silviu Tegzeşiu válaszában elmondta: az alagutak hosszát a domborzat szabja meg, ezért ezek hossza nem változtatható, és az alagutak meghosszabbítása nem eredményez jelentős javulást. Ha pedig lemondanak az alagutakról, akkor még több erdőt kellene megszüntetni. A Hója-erdőben található molyhos tölgyerdő védelmében két alagutat, továbbá hidakat és viaduktot építenek – ismételte.
A Napoca Kerékpáros Klub elnöke, Radu Mititean kifejtette: a hatástanulmányból azt vette észre, hogy a környezettel kapcsolatos kérdésekre nem fektettek elég hangsúlyt, nem fogták fel a környezet értékét, ám mégis elismeréssel nyilatkozott a hatástanulmány megvalósítóiról, akik vélhetőleg „feszültség, nyomás közepette dolgoztak”. Ugyanakkor úgy vélte: a szakértők azt akarják elhitetni a közvita résztvevőivel, hogy ez a legtöbb, amit el lehet érni. Válaszában Tegzeşiu elmondta: a húsz csomópont kialakítására azért volt szükség, hogy a körgyűrű minél több helyszínről megközelíthető legyen. Ugyanis, ha a csomópontok száma csökkent volna, csak a tranzitforgalomban érintett gépkocsik használták volna a körgyűrűt. Az alagutak, átkelők, viaduktok mind azt a célt szolgálják, hogy minél kevesebb erdőt vágjanak ki – tette hozzá.
Másik hozzászóló, Bogdan Mihăescu a Monostor negyed végén található Colina részt sajnálta, mivel azt a körgyűrű átszeli (és tönkreteszi). Tegzeşiu megjegyezte: a domborzati problémák miatt a körgyűrűnek át kell szelnie a Colinát, ám a munkálatok főleg azt a terméketlen részt érintik, ahol most parkoló van. Igaz, hogy a Colinát a negyed megépítése után erdősítették, de nem őshonos fajtákkal, ezt pedig korrigálni kell. Ugyanakkor a városvezetés vállalta, hogy a munkálatok befejezése után a Colinához közel új parkot hoz létre.
Az egykori szamosfalvi fürdő egyik tulajdonosa, Stanca Gidro ismert ügyvédnő azt sérelmezte, hogy a körgyűrű pont a volt fürdő iszapos részét teszi tönkre. Ezenkívül a tulajdonát képező területen altalajkincs van, amely a román állam tulajdona, így „szent és sérthetetlen” – érvelt. Szintén fokozott védelmet írtak elő a hatóságok a közelben levő 24 hektáros területre. Az ügyvéd aggódott az egykori fürdő területén található húszféle gyógyvíz miatt is, mert a munkálatok azokat is károsíthatják. – Adjanak ki nekem olyan engedélyt, hogy a területemre tömbházakat építsek, és akkor a vitát lezárhatjuk – fejezte ki értetlenségét annak kapcsán, hogy ha lakást nem lehet építeni a területen, akkor utat miért lehet. – A közelben megépítendő viadukt száz méterre van a fürdőtől. Az oszlopok majd tönkreteszik a gyógyhatású iszapot. A közelben régészeti lelőhely is van – figyelmeztetett a nyugalmazott ügyvéd. Tegzeşiu elmondta: a legtöbb, amit tehetnek, hogy a viaduktot a fürdőtől 120 méterre építik meg, a gépkocsik pedig csak 60 km/órás sebességgel haladhatnak azon a szakaszon. Az iszap védelmében pedig több méter mélyre ásnak acéllemezeket, illetve az iszapos részt hártyával vonják be, ami nem enged át semmit a munkálatok ideje alatt.
Az utolsó hozzászóló a Hója-erdő miatti aggodalmát fejezte ki, mivel az értékes molyhos tölgyerdő csak tizenhét méterre található a körgyűrűtől, és szerinte az oda tervezett alagút sem oldja meg a problémát. Tegzeşiu elmondta: a 17 méteres távolság csak az erdő egyik pontján mérhető, a többi részen a távolság nagyobb. – A lehető legjobb műszaki elemeket alkalmaztunk, nagyon sok elemet vettünk figyelembe, ezért építünk oda alagutat is, bár ez nagyon megemeli a munkálatok árát – összegzett a szakember.
