Országosan a városok többségében megtorpant a fejlesztések üteme
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi, Közigazgatási és Kommunikációtudományi Kara (FSPAC) bemutatta a romániai helyi közigazgatás digitalizációját vizsgáló átfogó kutatásának eredményeit a nyilvánosan elérhető orase-digitale.ro platform elindításával egy időben. A felmérés szerint Kolozsvár továbbra is az első helyen áll a romániai városok digitális fejlettségi rangsorában.
A kutatás a maga nemében az eddigi legátfogóbb hosszú távú vizsgálat Romániában: mind a 325 várost és municípiumot értékelte három különböző évben – 2020-ban, 2023-ban és 2026-ban. A szakemberek 46 mutató alapján vizsgálták az önkormányzatok hivatalos honlapját, különös figyelmet fordítva az adatbiztonságra, a felhasználóbarát kialakításra, a közzétett tartalmak minőségére, az online ügyintézési lehetőségekre, valamint a lakossági részvételt ösztönző digitális eszközökre.
A kutatók hangsúlyozták: a felmérés nem az önkormányzatok által elfogadott stratégiákat vagy vállalásokat értékelte, hanem azt vizsgálta, milyen digitális szolgáltatásokkal találkozik a lakos, amikor felkeresi saját önkormányzatának honlapját.
Kolozsvár mindhárom vizsgált időszakban megőrizte vezető helyét, amelyre egyetlen más romániai város sem volt képes. 2020-ban 92,6 pontot ért el az országos 39,6 pontos átlaggal szemben, 2023-ban rekordnak számító 96,3 pontot szerzett, míg 2026-ban 88,7 ponttal ismét az első helyen végzett. Bár ez közel nyolcpontos visszaesést jelent a három évvel korábbi eredményhez képest, előnye továbbra is jelentős.
A második helyen Temesvár végzett 79,9 ponttal, ezt követi Nagyvárad (79,5), Konstanca (79,4), Brassó (78,8), Beszterce (78,4), Moldvahosszúmező / Câmpulung Moldovenesc (77,1), Szamosújvár (76,9), Jászvásár (76,0) és Călărași (75,3).
A kutatás szerint Kolozsvár eredményei a közszolgáltatások digitalizációjába irányuló folyamatos önkormányzati beruházásokat tükrözik. Ezek közé tartozik a térség számos önkormányzata által használt integrált digitális platform, valamint több olyan fejlesztés, amely megkönnyíti a lakosok elektronikus ügyintézését és az információkhoz való hozzáférést.
A rangsor a vizsgált időszakokban jelentős átrendeződéseket mutatott. Míg 2020-ban Kolozsvár mögött Nagyszeben és Brassó végzett, addig 2023-ban Szatmárnémeti, Brassó és Nagyszeben alkotta az élmezőnyt. Az idei felmérésben több új város – köztük Konstanca, Beszterce és Călărași – is bekerült a legjobb tíz közé.
Az adatok azonban országos szinten kevésbé kedvező képet festenek. A vizsgált időszakban mindössze 67 város, vagyis a települések 21 százaléka tudott folyamatos fejlődést felmutatni mindkét vizsgált időszakban. A városok közel hatvan százaléka 2023-ig javított eredményein, ezt követően azonban visszaesést regisztráltak.
A kutatás szerint a legjelentősebb előrelépések azokon a területeken történtek, ahol jogszabályi vagy európai uniós kötelezettségek ösztönözték a fejlesztéseket, például az informatikai biztonság vagy az online ügyintézés terén. Ezzel szemben a lakossági részvételt segítő digitális megoldások, illetve az interneten közzétett tartalmak minőségének színvonala csökkent. Az online szolgáltatások fejlődését nagymértékben támogatták az országos platformok – például a ghiseul.ro –, valamint a magánszolgáltatók által kínált informatikai megoldások.
„Az adatok azt mutatják, hogy a helyi közigazgatás digitalizációja korántsem visszafordíthatatlan vagy automatikus folyamat. Folyamatos karbantartásra, frissítésre és állandó beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az elért eredmények megmaradjanak” – idézte az Agerpres hírügynökség Nicolae Urs egyetemi docenst, az FSPAC dékánhelyettesét és a kutatás vezetőjét.
A kutatás eredményei az orase-digitale.ro oldalon bárki számára hozzáférhetők. A platform lehetőséget biztosít a városok eredményeinek összehasonlítására, a teljes adatbázis és a kutatási módszertan ingyenes letöltésére, valamint interaktív térképen mutatja be mind a 325 romániai város digitális fejlettségét. A következő országos felmérést 2029-re tervezik, amikor kiderülhet, hogy a 2026-ban tapasztalt visszaesés tartós tendenciát jelez-e, vagy csupán átmeneti jelenség volt.
