Dohotaru úgy véli, némileg nevetséges a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak az az állítása, miszerint a Kőkert utca átadásakor megteremtették a mellékutcákkal való összeköttetést, ellátták az utcát közúti jelzésekkel és elvégezték a többi szükséges munkálatot. A civil aktivista ugyanakkor hangsúlyozza: örül annak, hogy a Kőkert utca megszépült, hiszen az a kolozsvári diákság egyik emblematikus helyszíne, amelyhez neki is személyes emlékei fűződnek.
Dohotaru kifogásolja, hogy a campusokon nincsenek kerékpársávok, miközben a Mikó/Clinicilor utcán – ahol naponta rengeteg diák és más gyalogos közlekedik – szintén nincs kerékpársáv, és a járdák sem elég szélesek. Parkolóhelyek viszont vannak, holott a Kőkert/Haşdeu campuson és a városháza környékén is találhatók parkolók, sürgősségi esetekben pedig a kórházak udvarai is használhatók.
A civil aktivista szerint emiatt a térségben továbbra is kaotikus az autóforgalom. Úgy véli, a Hegyvölgy utcát nem önmagában, hanem a környező utcákkal és egyetemi campusokkal együtt kellene átalakítani. Felidézte azokat a korábbi, építész- és tájépítészhallgatók által készített terveket is, amelyek gyalogos- és kerékpárosbarát „másik Kolozsvárt” képzeltek el. Ezek kidolgozásában civil szakértőként ő maga is részt vett.
Dohotaru szerint annak ellenére, hogy Kolozsváron több, látványos és az Instagramon is jól mutató közterületet adtak át, a város egészének helyzete közlekedési szempontból romlott. Ezt szerinte a beruházások lassúsága, a projektek határidejének rendszeres túllépése, valamint az utcák elszigetelt fejlesztése is jelzi.
Úgy véli, a nagyobb beruházások megvalósításáig is lehetne kisebb, gyorsan kivitelezhető intézkedéseket hozni: megszüntetni a járdákon és közterületeken való parkolást, kerékpársávokat kijelölni a Hegyvölgy, a Kőkert és a Mikó utca környékén, illetve kiszélesíteni a járdákat. Ez szerinte nemcsak a több ezer egyetemi hallgató, hanem a környék lakóinak mindennapi közlekedésén is javítana.
