Nőtt az e-kereskedelem, és inkább helyi termelőktől vásárolunk
Három jelentős tendenciát azonosított a PwC-felmérés, amely a Covid-19-járvány kitörése utáni fogyasztói szokásokat vizsgálta: digitális alkalmazkodás, egészségtudatosság, fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalom. A felmérés két online közvélemény-kutatás adatait hasonlítja össze: az egyiket tavaly augusztus–szeptemberben végezték 27 államban/régióban és 74 városban több mint 19 ezres mintán, a másikat 2020 április–májusában 9 államban/régióban és 35 városban közel 4500-as mintán.
A fogyasztók 45%-a a városi élet három legfontosabb előnye közé sorolja az orvosi ellátást, 69%-át erőteljesebben foglalkoztatja az egészsége és személyes jóléte, 43%-ának elvárásává vált, hogy a gyárak felelősséget vállaljanak a környezeti hatásaikért.
Bár továbbra is előnyt élvez az élelmiszerek személyes beszerzése, a fogyasztók egyharmada online vásárol ennivalót, és ezeknek 86%-a a távolságtartási szabályozások megszűnése után is megtartaná ezt a szokását. Szakemberek szerint a járvány hangsúlyozta az online vásárlás előnyeit, a tendencia fokozódása várható, ez pedig arra készteti majd a vállalatokat és kereskedőket, hogy újragondolják tevékenységüket. Minden valószínűség szerint egyre közelebb kerülünk az omnichannel élményhez, amely a vártnál korábban összehangolja az offline és online vásárlási élményt.
A nem élelmiszeripari termékek esetében a járvány előtt a fogyasztók közel fele naponta vagy hetente személyesen vásárolt az üzletekben, a többiek számítógépen és mobiltelefonon rendeltek. A járvány kitörésével az arány jelentősen felborult, a fogyasztók 86%-a online vásárolt, kicsivel többen mobiltelefonról, mint számítógépről.
Fő az egészség!
A városi fogyasztók 51%-át a Covid-19 hatására sokkal erőteljesebben foglalkoztatja az egészsége és mentális jóléte, étrendje, ugyanakkor 49%-uk a biztonságot és 45%-uk az orvosi ellátást legalább olyan fontosnak tartja az életminőség szempontjából, mint a munkahelyet. A PwC szakértői szerint az egészségtudatosság fokozódása várható, és ez befolyásolni fogja az ilyen jellegű termékeket és szolgáltatásokat kínáló iparágakat, valamint az általános fogyasztói szokásokat, hiszen a lakosság egyre igényesebb lesz arra, hogy a termelők és forgalmazók fokozottan odafigyeljenek a higiéniára, biztonságra, fenntarthatóságra.
A járvány előtt igen magas volt a fogyasztói bizalom, a vásárlók mintegy fele azt nyilatkozta, hogy a következő 12 hónapban szándékában áll többet költeni. A járvány kitörése után viszont 40%-uk jövedelmének csökkenéséről számolt be, megkétszereződött azok száma, akik azt mondták, hogy kevesebbet terveznek költeni a következő hónapokban, és több mint 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik többet terveztek költeni. 41%-uknak megnőttek a lakásfenntartási kiadásai (élelem, fűtés, áram), 40%-uk esetében csökkentek a háztartás bevételei az elbocsátás, állás elvesztése, munkaidő csökkentése miatt, míg minden ötödik személynek egyszerre csökkentek a bevételei és nőttek meg az alapvető kiadásai.
Mărioara néni, aki hitelbe is árul
A kijárási korlátozások feloldása után sosem látott mértékben megnőtt a helyi termelők és szolgáltatók forgalma – derül ki a Mastercard tanulmányából. A húsfeldolgozók, zöldség-, gyümölcs- és sajttermelők jegyezték a legnagyobb eladásokat, és ez a tendencia folytatódni látszik.
A vásárlók közel kétharmada bevallottan igyekszik helyi termelőktől vásárolni, hogy segítse őket a gazdasági helyreállásban, és a jövőben is előnyben részesítené a helyi termékeket, egyharmaduk pedig a készenléti állapot kezdete óta új üzleteket fedezett fel közösségében. A lakosság harmada hiányolja a helyi éttermet a lakhelye közelében, szinte fele pedig a jövőben az otthona közelében található vendéglátóipari egységekben tervez fogyasztani, hogy ezzel is segítse a vállalkozások fellendülését. Minden ötödik megkérdezett helyi étteremből vásárolt elvitelre, mihelyt azok kinyithattak. Hasonlóképpen fellendült a fodrászatok forgalma, az ügyfelek közel fele inkább megvárta a helyi fodrászat kinyitását, minthogy családtagjait vagy barátait kérje meg hajvágásra. A járvány kitörése óta egyre többen igényelték a tej házhoz szállítását, ezek 20%-a már a kijárási korlátozások idején, és egyharmaduk szeretné ezt a szolgáltatási formát ezután is igénybe venni.
Ötből szinte négyen az utóbbi hónapokban tudatosították, milyen nehézségekkel szembesülnek a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, és a megkérdezettek több mint fele úgy érzi, a közösséghez tartozás sokkal mélyebbé vált. Ötből ketten sokkal nyitottabbak szomszédaik köszöntésére, és majdnem ugyanennyien vannak azok, akik immár nevükön szólítják az otthonukhoz közeli boltok működtetőit. Mint például B. B. is a maga Mărioara nénijét.
– Rájöttem, hogy a sarki kisboltban ugyan drágábbak a termékek, mint a szupermarketekben, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy az út oda-vissza csak három perc gyalog, az a plusz két-három lej vásárlásonként, ennyit megér, már csak a megspórolt idő miatt is. És még el sem fárad az ember a cipekedésben hazáig, s nem költ benzinre… Megjártam, hogy otthon maradt a pénztárcám, de ideadták az árut hitelbe, s ha valami olyat kérek, ami nincs, másnapra biztos hoznak. És sokkal kedvesebbek, mint egy elgyötört pénztárosnő, akinek aznap valószínűleg én vagyok a 283. kliense…
A helyi termelők, vállalkozók mentik meg a gazdaságot, ha mi is őket?
Hibernálj és költekezz, de legfontosabb a minőség
A helyi termelők felé fordulás mellett a hazai fogyasztó sokkal igényesebbé vált a minőségre – fejti ki az EY Románia a járvány alakította fogyasztói szokásokat vizsgáló tanulmánya, amely megerősíti a PwC eredményeit az online vásárlások növekedéséről.
Saját maguk és a család egészsége, valamint az egészségügyi válságnak a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásai aggasztják jelenleg leginkább a hazai fogyasztók közel kétharmadát, 36%-ukat a képességeik kibontakoztatásának lehetősége (főleg a 25–65 éveseket), 32%-ukat a szabadságjogok korlátozása, 30%-ukat a személyes kapcsolatok, 28%-ukat pedig az alapvető szükségletek ellátása is aggodalommal tölti el.
Az EY 2020 május–júniusi hazai felmérése itthon is megerősíti a(z akár a fejlett francia, brit, német, amerikai gazdaságok fogyasztóira jellemző) globális tendenciák érvényesülését, amelyek négy fogyasztói viselkedéstípus megjelenését jelezték: „takarékoskodj és legyenek készleteid”, „csökkentsd drasztikusan a kiadásokat”, „maradj nyugodt és költekezz”, „hibernálj és költekezz”. Eszerint a szigorítások enyhülési időszakában ötféle magatartási forgatókönyv várható: vissza a normalitáshoz (változatlanok maradnak a költségei a járvánnyal vajmi keveset törődő fogyasztók csoportjához tartozóknak, akiknek élete alig változott); óvatos, de extravagáns (főleg a közepes és magas jövedelműekre jellemző, őket nagyon foglalkoztatja az egészségük, de a közeledő világválsággal kapcsolatos meggyőződésük dacára viszonylag derűlátóak, többet fognak költeni arra, ami számukra fontos); takarékos marad (kiadások csökkentése, lényeges visszafogottság bizonyos termékek irányában, megpróbálnak lábra állni, és ők a leginkább borúlátóak a jövőt illetően); folytatják a kiadások csökkentését (a legkevésbé képzettek, akik számára a járvány mindig hatalmas aggodalmat jelentett; őket fenyegeti leginkább az állásuk elvesztésének kockázata; lényegesen csökkentik kiadásaikat és megváltoztatják vásárlási szokásaikat); erőteljes visszatérés (a fiatalabbakra jellemző, akik továbbra is dolgoznak; ők sokkal többet költenek mindenféle szolgáltatásokra és termékekre; az ő életüket borította fel leginkább a járvány, most ők a legoptimistábbak).
Nem költünk turizmusra, sportra, testápolásra, ruhára
A tanulmány szerint a járvány módosította a fogyasztói szokásokat: a minőség vált fő szemponttá a termékek ára előtt, és csak ezután következik az egyre kevésbé fontos márka (a megkérdezettek 20%-a tartja fontosnak), fenntarthatósági szempont (17%), származási hely (11%).
A hazai fogyasztókra jellemző egyik fő tendencia a nem lényeges kiadások csökkentése, amely a megkérdezettek negyede esetében állandósulhat. Szintén a fogyasztók negyede úgy véli, nem tér vissza teljességében az előző években kialakult fogyasztói szokásaihoz. Szakértők szerint a gazdasági helyzet alakulása függvényében ez az arány növekedhet, ha a gazdasági fejlődés görbéje nem V vagy U, hanem inkább L alakot ölt, kisebb növekedésekkel és csökkenésekkel.
Lényegteleneknek minősülnek a turisztikai kiadások, sport- és szabadidős tevékenységek, testápolással kapcsolatos költségek. Ez alkalmazkodásra kényszeríti az érintett vállalatokat, amelyeknek újra kell gondolniuk kommunikációs, eladási és marketingstratégiájukat, újra kell tárgyalniuk érvényes szerződéseiket, elemezniük kell beszerzéseiket és költségcsökkentéseiket.
A megkérdezettek fele most is nagyjából változatlanul költ a legtöbb fogyasztói cikkekre, közel kétharmada ugyanannyit költ élelmiszerekre. Testápolásra kevesebbet költ minden hatodik-hetedik ember, ám minden ötödik többet. Duplájára nőtt a kolozsvári Farmec kozmetikai vállalat online forgalma az év első felében, de visszaesést a többi eladási csatornán sem tapasztaltak. A vásárlói kosárba került termékek átlagértéke nem változott a tavalyhoz képest. Leginkább tisztítószereket, fertőtlenítőszereket, szappant és testápoló termékeket vásároltak az ügyfelek, főleg kézkrémet és hialuronsav-fiolákat. A bankkártyás kifizetések is megkétszereződtek az év első felében, és a rendelések 42%-át kártyával fizették ki a vásárlók.
A megkérdezettek több mint 73%-a kevesebbet költött szabadidős tevékenységekre, 63%-a ruhára és cipőre, 41%-a sportfelszerelésekre, harmada pedig jóval többet költött takarító- és tisztítószerekre. A minta negyede még takarékoskodni és befektetni is tudott a járvány kitörése után, 14%-a csökkentette megtakarításait és befektetéseit.
IT-cégek, le a kalappal!
A válaszadókat érdekli a vállalatok járvány alatti magatartása (biztonsági intézkedések az üzletekben, termékek fertőtlenítése stb.) és általános üzleti stratégiája. Hasonlóképpen a fogyasztók odafigyeltek a nagyvállalatok egészségügyi befektetéseire és adományaira, és az alkalmazottaiknak kínált óvintézkedésekre. A megkérdezettek 80%-a szerint a gazdasági szereplők felelősséggel tartoznak a pozitív társadalmi változtatások elősegítéséért, 84%-uk szerint a vállalatok magatartása ugyanolyan fontos, mint az általuk kínált termékek és szolgáltatások.
A kijárási korlátozások idején a fogyasztók zöme leginkább a technológiai vállalatoknak (számítástechnika) szavazott bizalmat, 85%-uk szerint hatékonyan reagáltak a kialakult helyzetben. A bizalomtoplistán sorban következik az Európai Unió, a civil szervezetek és az államfő, a lista végén pedig ott találjuk a parlamentet (a lakosság negyedének bizalmát élvezi) és a helyi/regionális hatóságokat (a lakosság harmada bízik bennük).
