A víz alatti kiállítás megnyitóján Szabó Jenő, a búvárközpont alapítója és fia, Szabó Kolos, a My Lake jelenlegi vezetője ismertették a központ történetét, valamint az elmúlt években megvalósított projektjeiket.
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület szerint a kiállítás a merülés és a szakrális építészet közötti kapcsolatot kívánja érzékeltetni. Mint fogalmaztak: a víz alatt minden lelassul, a csend és a légzés ritmusa olyan belső teret nyit meg, amely a templomok nyugalmát idézi. A kezdeményezés ezért nem csupán turisztikai látványosság, hanem egy sajátos élmény is, amely a természetet, a kultúrát és az önismeretet kapcsolja össze.
A tárlat augusztus 31-éig látogatható előzetes bejelentkezéssel.
A szervezők immár harmadik alkalommal rendeznek víz alatti kiállítást Dálnokon. Az első tárlat 2024-ben nyílt meg, amikor Gál László kézdivásárhelyi természetfotós és ökológus tizennégy, medvéket ábrázoló felvételét állították ki. A következő évben Gheorghiță Raymond sepsiszentgyörgyi fotográfus képein keresztül ismerhették meg a látogatók Háromszék legismertebb természeti és épített látnivalóit. Az idei kiállítás középpontjában már kifejezetten a megye templomai állnak: tíz jelentős egyházi épületet mutatnak be a térség elismert fotósainak és fotóklubjainak felvételein. A bekeretezett fényképek három méter mélységben kaptak helyet, mellettük magyar, román és angol nyelvű ismertetők olvashatók az adott templomról.
Szabó Kolos az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a búvártó látogatóinak többsége nem Kovászna megyéből érkezik, hanem Brassóból, Maros megyéből, Bukarestből és Románia más vidékeiről. Éppen ezért döntöttek úgy a Visit Covasnával közösen, hogy a víz alatti galériát a megye kulturális örökségének népszerűsítésére használják fel.
Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy akik a merülés során megismerik a templomokat, később személyesen is felkeressék azokat, illetve a környék más nevezetességeit. A szervezők kapcsolatban állnak az érintett egyházközségekkel és lelkipásztorokkal is, így szükség esetén segítenek a látogatások megszervezésében.
A víz alatti tárlat kizárólag a búvárprogram résztvevői számára érhető el. A körülbelül két-két és fél órás program 40–50 perces felkészítéssel kezdődik, amelynek során a résztvevők megismerkednek a búvárfelszereléssel, a légzőpalack használatával, a lebegés technikájával és a biztonsági szabályokkal. Ezt követően vezetett merülésen járják be a tavat, ahol a fotókiállítás mellett több különleges látványosság is várja őket. Ezek közé tartozik a három méter mélyen kialakított víz alatti bár is, amely a búvártó egyik legismertebb attrakciója. Szabó Kolos elárulta, jelenleg víz alatti trezorrendszeren is dolgoznak, amelyben a jövőben borászatok tárolhatják majd palackjaikat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy sört inni a víz alatt korántsem olyan egyszerű feladat, mint elsőre gondolnánk.
A tó partján azok sem maradnak program nélkül, akik nem szeretnének merülni. Számukra különféle ismeretterjesztő és szabadidős foglalkozásokat szerveznek, sokan pedig egyszerűen azért keresik fel a helyet, hogy meghallgassák a búvárközpont történetét és megismerjék az itt zajló projekteket.
Szabó Kolos elmondta, a dálnoki búvárközpont családi történet eredménye. Édesapja, Szabó Jenő geológusként már fiatal korában barlangkutató volt, ekkor ismerkedett meg a búvárkodással is. Később Magyarországon búvároktatói képesítést szerzett, majd 1992-ben Kolozsváron megalapította Románia első szabadidős búváriskoláját. A vállalkozás gyorsan fejlődött, Marosvásárhelyen és Bukarestben is nyitottak központot, emellett a román tengerparton is szerveztek búvárprogramokat.
A család életében azonban fordulatot hozott a 2008-as gazdasági válság. Visszaköltöztek a Kőröspatakon található családi nyaralóba, majd később megvásárolták a dálnoki telket. Szabó Jenő ekkor döntött úgy, hogy saját búvártavat alakít ki, ahol nem kell minden merüléshez külön engedélyeket beszerezni.
Az így létrejött mesterséges tó kilenc méter mély, fokozatosan mélyül, medrét fóliával szigetelték. Szabó Jenő ma már elsősorban ipari búvárkodással foglalkozik – víz alatti hegesztést, betonozást és gátjavításokat végez –, míg a búvárközpont irányítását fia vette át. A búvárkodás a család számára ugyanakkor nem csupán vállalkozás. Szabó Kolos úgy fogalmazott, hogy a dálnoki tó számukra egyfajta „játszótér”, ahol folyamatosan új ötleteket valósítanak meg.
A család történetéhez különleges fejezet is kapcsolódik: Szabó Jenő egyetemi évei alatt Jacques-Yves Cousteau világhírű óceánkutató expedíciójában vett részt, amely a Duna szennyezettségét vizsgálta, majd 2007-ben a mangaliai Régészeti Múzeummal együttműködve tagja volt annak a kutatócsoportnak is, amely feltárta az elsüllyedt ókori Callatis város maradványait.
