Megjelent a Szabadság és az EKE – Kolozsvár 1891 turistamelléklete, az Erdély 2024. januári számában.
Ez az erdő Kolozsvár környékének talán legkülönösebb, legtöbbet emlegetett része, a hozzá kapcsolódó misztikus történetek miatt. Egyes tudósok szerint a Bács-Hója-erdő úgynevezett szeizmikus zóna. Az erős elektromágneses tevékenység pedig okozhat akár rosszulléteket, víziókat, vagy éppen fotókon, filmen megjelenő furcsa fényes formákat is. A BBC egyik összeállítása szerint a Föld egyik legrémisztőbb helye. A Kolozsvártól 8 kilométerre fekvő szomszédos Kisbács község lakói maguk is leginkább a sajtóból értesültek időről időre arról, hogy a „bácsi torokban” alkalmanként ufók landolnak. Ennek ellenére nem ijednek meg az intenzív paranormális jelenségekről szóló hírektől, és nem is hisznek bennük, mint ahogy mi, kirándulók sem, akik hosszú évek óta járunk erre, hiszen sosem találkoztunk ilyen jelenségekkel.
December 9-én a Bácsi-torokba indultunk, az idő inkább késő őszre emlékeztetett, nem télies decemberre hasonlított. Szokás szerint a 31-es autóbusz Széchenyi téri megállójában gyülekeztünk, onnan utaztunk Kisbácsig, átmentünk a Nádas-patak hídján és a vasúti átjárón, majd elindultunk a Bácsi-torok felé. 20-an indultunk útnak, voltak új túratársak is, akik nem jártak még errefelé, de hallottak az egykori kőbányákról és a Kerek-tisztással kapcsolatos elbeszélésekről.
Elhagytuk a házakat és a kis szorosban csordogáló Hosszú-patakot, feltértünk jobbkéz felé, az egykori kőbányák alá. Az itt található mészköveket már a római korban is kitermelték a kőfejtők. Később geológusok, paleontológusok tanulmányozták a különböző rétegeket, például Koch Antal (1843–1927), aki ezeket a kőzeteket felső durva mészköveknek nevezte. A régi időktől kitermelt mészkövek megtalálhatók Kolozsvár régi nagy épületeiben, a várfalakban, városkapukban, bástyákban, templomok falaiban, de más országrészekre is jutott belőlük. A kőbányák mellett római kovácsműhely maradványaira bukkantak, ahol a kőbányászok szerszámait javították.
A bányák mellett, a Bácsi-torok és a Bérc-tető közötti oldalban, egy szép ösvényen haladtunk a fenyőfák között, kiértünk a szucsági legelő szélére, ahol a Hosszú-patak egy kis tavat hozott létre. A vize be volt fagyva, mert az éjszakák hidegek voltak az elmúlt napokban. Itt elágaznak az utak, jobbkéz felé, északra, a Bérc-tetőre jutunk, ahonnan szép kilátás nyílik Kisbácsra, nyugatra a Kőszegő-erdő látszik, azon túl Szucságra ereszkedik be egy szekérút. A tó mellett elhaladva, a Hosszú-patakkal párhuzamosan, régen (kb. 30-40 éve) még láttunk mészkőtömböket. Volt egy sziklakatlan, amelynek közepén egy nagy sziklaasztal helyezkedett el, körülötte apróbb sziklákkal, amelyek kőszékekhez hasonlítottak. Jó kis pihenőhely volt, főleg szeles időben, mert felfogta azt. Sokszor jártunk arra, de a sziklakatlan egyszer csak eltűnt, szinte hihetetlen, de már nem találtuk, csak egy markológép állt azon a helyen, amely még évekig ott rozsdásodott.
A tótól déli irányba fordultunk és a Bácsi-torkon áthaladó úton mentünk tovább, átvágtunk a legelőn a magasfeszültségű vezetékeket tartó oszlopok irányába, az alsó Bongár-forrás feletti nyeregbe, ahol ebédszünetet tartottunk. Déli időben értünk oda, kellemesen sütött a decemberi nap, tiszta kék volt az ég, egész körbe gyönyörködhettünk a szép kilátásban. Észak felé a szucsági legelőt, a Hója- és a Bácsi-erdőt, távolabb a Lomb-erdőt és Lomb-tetőt, a másik oldalon pedig a Kis-Szamos völgyét láthattuk, nyugatra tőlünk pedig a Tarisznya-dombot, amely a Csigadombot (615 m) takarja. A Muzsda-erdő szélén, a nyugat felé haladó ösvény a Csigadomb felé vezet. A decemberi kellemes napsütés és a szép kilátás még marasztalt volna, de a karácsonyi ünnepek előtt sok volt a tennivaló otthon is. Búcsút intettünk a napsütötte tájnak, és egy csoportképen örökítettük meg a pillanatot.
Hazafelé indultunk a Hója-gerincen haladó úton, a Szent Pál-tetőn keresztül, erre halad a Mária zarándokút stilizált M betűs jelzése is. Megálltunk a Kerek-tisztáson (UFO-tisztás), amely egy kör alakú tisztás az erdő közepén. Rengeteg a körülötte lengő szóbeszéd, amelyekre konkrét magyarázat eddig nem született, a különös jelenségek miatt pedig a Hója-erdő a mai napig közkedvelt célpont paranormális jelenségeket kutató stábok és érdeklődő turisták számára. Az út hol a Hója-erdő fái közt, hol az erdő szélén halad, szép kilátás nyílik a Kis-Szamos völgyére, Szászfenesre, a Feleki-gerincre és az azt borító Bükk-erdőre. Elhagytuk a Róka-dombot, amelynek északi oldalában egykor a rókalyukakat figyeltük, elhaladtunk a Hajtás-völgy felett, egyre szebb kilátás tárult a városunkra, majd a Kányafő úton ereszkedtünk le a Donáth negyedbe.
Egy héttel a karácsonyi ünnepek előtt még enyhe, napos idő volt, de karácsony szombatjára leesett a hó, fehérbe öltöztetve mindent. A fákat, az épületeket, a kocsikat vastag hóréteg borította. Örültünk, hiszen évek óta nem volt már ilyen csodálatos, fehér karácsony. De a hó sajnos nem tartott sokáig, másnapra már nagy része elolvadt. Az új esztendő első túráját január 2-án, szép, napsütéses időben tették meg az EKE-sek Kovács Zsuzsával, az EKE Kolozsvár-1891 elnökével. Másnap, január 3-án került sor az év első szerdai túrájára Szabó János vezetésével a Páter-gerincen, amelyen a kicsit borúsabb idő és a csepergő eső ellenére is 30-an vettek részt.
Reméljük, hogy a jól induló esztendőben sok kellemes kirándulásban lesz részünk.
