Kerekes Adelhaida: több helyen az iskolajavítás miatt délutáni oktatás lesz
A ma kezdődő 2024-2025-ös tanév során is több újdonsággal kell számolniuk az iskolásoknak országszerte. Kolozsvárt illetően, a város most is sajátos helyzetben van, erről Kerekes Adelhaida, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettestől érdeklődtünk, akitől megtudtuk: a 2024-2025-ös tanévben harminckét tanintézményben folynak nagy léptékű karbantartási, javítási és bővítési munkálatok, ezért több iskolában újból bevezetik a délutáni oktatást, aminek nem fognak örülni sem a szülők, sem a gyerekek. Általában a közoktatási intézményeket illetően egy érdekes újdonság az, hogy az osztályfőnök minden oktatási modul végén kiértékeli a tanuló magaviseletét, az utolsó, ötödik modul végén pedig a jegyek alapján számolják ki a gyermek magaviseleti jegyét. A Kolozs Megyei Tanács szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből azt is megtudhatjuk, hogy a megyei testületnek alárendelt speciális oktatási intézmények mind felújítva, új eszközparkkal várják a tanév kezdetét.
Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettestől a tanévkezdés alkalmával a kolozsvári iskolahelyzetről is érdeklődtünk.
– A 2024-2025-ös tanév folyamán harminckét kolozsvári iskolában végeznek korszerűsítési és javítási munkálatokat. Ez oda vezetett, hogy a Donáth negyedi O. Ghibu Elméleti Líceumban és a Monostor negyedi O. Goga Általános Iskolában be kell vezetni a délutáni oktatást. A román és magyar tagozattal rendelkező Ghibu-líceumban 25 osztályban folyik majd délután az oktatás. A Monostor negyedi O. Goga Általános Iskolában öt osztály tanulói járnak majd délután iskolába. Az Apáczai-líceum néhány osztálya eddig az A. Saligny Műszaki Líceumba járt, ez ettől a tanévtől nem megoldható, így a két negyedik osztály délután jár iskolába. A S. Toduta Zenei Főgimnáziumban a 12 líceumi osztály mellett három középiskolai osztályban zajlanak délután a tanórák. A munkálatok egy évig tartanak – nyilatkozta a Szabadságnak a megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Kerekes Adelhaida azt is elmondta újdonság gyanánt, hogy a közoktatási intézmények működési szabályzata (ROFUIP) értelmében a tanulók minden oktatási modul végén jegyet kapnak a magaviseletükre, és a tanév végén ebből áll össze a magaviseleti jegy átlaga. A tanfelügyelő-helyettes szerint a ROFUIP-ban eddig is szerepelt az, hogy a mobiltelefonokat csak oktatási célból használhatják a gyerekek a tanórák alatt, ám most pontosították ezt az előírást is.
A diákok ezentúl nem használhatják az órák alatt a mobiltelefonokat, amelyeket begyűjtik és biztonságos, erre a célra kijelölt helyre teszik, a telefonokhoz az igazgatók és osztályfőnökök férhetnek hozzá. A ROFUIP szabályzatban az is szerepel, hogy a szülőknek a 2024-2025-ös tanévtől kezdődően kötelezően részt kell venniük a szülői értekezleteken, online vagy személyesen, továbbá gondoskodniuk kell a diák tisztességes öltözetéről, és ki kell fizetniük a gyerekek által okozott rongálásokat.
Ami a sok vitát kavart „büntető helyiséget” illeti, ahova a rossz magaviseletű tanulókat „száműzik”, Kerekes Adelhaida kétségét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kolozsvári iskolák túlzsúfoltsága miatt lesz-e minden tanintézetben ilyen helyiségre megfelelő tér.
Másik újdonság az, hogy az érettségi vizsgán a nyelvi és a digitális kompetenciák felmérése nem júniusban zajlik, hanem január végén, illetve február első felében.
Bizonyára sokan fognak örvendeni annak az újdonságnak is, hogy a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek a jegyadás után megtekinthetik az írásbeli dolgozataikat még az óvás benyújtása előtt.
– Ez azért jó – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes –, mivel a tanuló és a szülő, látva a dolgozatot, meggyőződik arról, hogy van-e értelme óvást benyújtani, vagy nincs.
Szintén a 2024-2025-ös tanév újdonsága a Kerekes Adelhaida által reziliencia-ösztöndíjnak nevezett juttatás, amely a 9,50-7-es átlagot elért és tízes magaviseletű tanulóknak jár, ám az ösztöndíjasok aránya nem haladhatja meg az osztály létszámának a 30 százalékát. Reziliencia-ösztöndíj jár azoknak a tanulóknak is, akik több mint négy hetet töltöttek kórházban, illetve azoknak, akik speciális nevelést igényelnek, ezért otthoni oktatásban részesülnek.
Végezetül Kerekes Adelhaida azt is elmondta, hogy a reál tantárgyaknál észlelt pedagógus-hiány ellenére sikerült képzett pedagógusokat biztosítani minden osztály számára. A vidéki iskolákban azonban nincs elegendő pszichológus és logopédus.
Désen óvoda is lesz a speciális igényű gyerekeknek
Jó hír az, hogy a Kolozs Megyei Tanácsnak alárendelt speciális iskolák mindegyike fel van újítva és jó körülmények között kezdik a tanévet. A Balassa/Aviator Badescu utcában nemrég átadott Inkluzív Oktatási Központ minden osztályát ellátták laptopokkal, táblagépekkel, az informatikai laboratóriumot all-in-one rendszerekkel. Jelenleg az orvosi rendelő és az oktatási célra használt konyha felszerelése zajlik. A Samus Speciális Szakiskolát energetikai szempontból újították fel, de új informatikai eszközöket is vásároltak. A Látássérültek Speciális Iskolájában felfrissítették az osztálytermeket, kialakítottak a jelnyelvhasználatra alkalmas helyiséget, stb. Megjavították a kerítést, és több rendelőt alakítottak ki, amelyekben a fogyatékkal élő gyerekek speciális terápiás tevékenységet végezhetnek. A Dési Speciális Technológiai líceumba ettől a tanévtől egy óvoda is működik fogyatékkal élő gyerekeknek: már tíz gyereket írattak be a csoportba.
A Kisbácsi Transilvania Speciális Általános Iskolákban nemcsak az osztálytermeket frissítették fel, hanem az ingatlan udvarán a zöldövezetet is. Ebben az iskolában is új IT-eszközöket kapnak az ide járó diákok. A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában az osztálytermek felújítása mellett a bentlakás hőközpontját is kicserélték. Felszereltek egy berendezést, amely a kerekesszékkel közlekedő gyerekeket felviszi a főépület első emeletére, ahol új óvodai csoportnak is kialakítottak egy helyiséget. Felújításokat eszközölt a megyei tanács a „Miron Ionescu” Inkluzív Oktatási Központban, a Bánffyhunyadi Speciális Általános Iskolában és a Megyei Oktatási Erőforrás és Asszisztencia (CJRAE) Központban is. A munkálatok jó részét európai uniós forrásokból, az országos helyreállítási terv keretén belül megpályázott összegekből, illetve a megyei tanács saját forrásaiból fedezték.
Borítókép: illusztráció (Rohonyi D. Iván)
