Épülhet a hatalmas ingatlanegyüttes a Carbochim gyár helyére
Amint az várható volt, fokozott érdeklődés övezte a Kolozsvári Helyi Tanács csütörtöki tanácsülését, ahol a volt Carbochim-gyár helyén és környékén, tizenegy hektáron építendő hatalmas ingatlanegyüttes körzeti városrendezési tervét (PUZ) fogadták el. A határozat fontosságára való tekintettel az egyébként 27-es számú határozatot elsőként vitatta meg a tanács, és ennek során több személy is felszólalt.
Emil Boc polgármester felvezetőjében elmondta: a határozattervezetbe foglalt dokumentáció teljesít minden törvényes előírást, és biztosítja a városháza által a Szamos mentén elgondolt kék-zöld folyosó folyamatosságát is.
„A Szamos mentére tervezett kék-zöld folyosót csak úgy lehetne megvalósítani közvetlenül, ha lebontanánk azt a több emeletes tömbházat, amelyet törvénytelenül építettek az 1990-es évek elején. Ez nem megvalósítható. A magánbefektető eleget tett minden törvényes követelménynek, és a közösség javát szolgáló létesítményeket is megvalósít saját költségén, mint amilyen például a Szamoson átívelő két gyalogoshíd. A befektetés minőségi javulást hoz a város infrastruktúrájához” – közölte Emil Boc polgármester.
Hamis a forgalmi tanulmány?
– Több problémát is beazonosítottak a civilek. A dokumentáció részét képező, a gépkocsiforgalomra vonatkozó tanulmány hamis. Azt állítják, hogy a bevásárlóközpont megépítése után a gépkocsiforgalom csökkenni fog, de ez nem igaz. Hogy is csökkenne a forgalom egy négyezer férőhelyes parkolóház közvetlen közelében? A civilek azt javasolják, hogy legyen kevesebb parkolóhely, és az emberek tömegközlekedéssel közelítsék meg a bevásárlóközpontot. Azt is furcsállják a civilek, hogy a közvitára a különböző engedélyek beszerzése után került sor, és a közvitán elhangzottak csak nagyon kis mértékben kerültek be a dokumentációba – szólalt fel Adrian Dohotaru civil aktivista.
Vlad Negru építész, aki tagja a városháza urbanisztikai bizottságnak, válaszában azt hangoztatta: nem lehet a város fejlődése ellen ügyködni, a civilek pedig hozzák nyilvánosságra, hogy kiktől és mekkora anyagi támogatást kapnak. Példaként Georges Eugene Haussmann párizsi építészt hozta fel, aki a XIX. század közepén gyönyörű Párizst varázsolt azzal, hogy lebontotta a középkori épületeket.
– A polgármesteri hivatal által szervezett közvitán is megemlítettem egy nemzetközi szervezet által megvalósított és 2015-ben közzétett közegészségügyi tanulmányt, amely a kolozsvári állapotokat is érinti. A 93 európai várost vizsgáló tanulmányban Kolozsvár dobogós helyen áll a zöldövezetek hiánya miatti elhalálozások számát illetően. A tanulmány arra is kitér, hogy ezen a szomorú helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha növeljük a talajon létrehozott természetes zöldövezetek méretét. Ha csak 1 százalékkal csökken a zöldövezet Kolozsváron, az is számtalan ember halálát okozhatja. Ez nem fenyegetés, csak kötelezettség az önök számára. Feljegyzem minden tanácsosnak az erre a projektre vonatkozó szavazási módját, hogy a polgárok tudják: kinek a szavazatától függött a városlakók egészsége. A látszólagos törvényesség leple sem menti fel önöket a felelősség alól. Amikor évekkel ezelőtt Emil Boc volt a kormányfő és a verespataki kitermelés ügye a washingtoni bíróság elé került, egy szakember azzal vádolta Romániát, hogy nem fogadta el a bányaprojektet. Most ugyanaz a szakember mond véleményt a Carbochim-projektről – közölte az aggasztó adatokat Mihai Goţiu volt újságíró, korábbi USR-s szenátor.
A befektető által nemrég elkészített és közzétett szociológiai tanulmány kapcsán Mihai Goţiu elmondta: a közvélemény-kutatás alanyai csak a befektető szempontjait ismerve nyilatkoztak, tehát a lakosok egy része még mindig nagyon keveset tud a projektről.
– A garázsok tetején levő betonra elhintett két méteres földréteg nem lehet ugyanaz a földön kialakított természetes zöldövezettel. A betonra helyezett földréteg nem képes beszívni a csapadékot, így azt el kell vezetni, ez pedig többletköltséget jelent. Ha a törvényes előírások szerint az építkezésre szánt terület 30 százalékában a föld felszínén kialakított természetes zöldövezetet kell létrehozni, akkor nem fogadható el, hogy tíz százaléknyi zöldövezetet a garázstetőre hordott földrétegen alakítsanak ki. Nézzék meg az önkormányzat által nemrég ültetett fákat: hány száradt ki és ment tönkre – folytatta Goţiu.
Válaszában Emil Boc azt sérelmezte: amikor az önkormányzat a Hajnal negyedben megvétózott egy ingatlanbefektetést, és ott parkot hozott létre, akkor a civilek hallgattak. A tervező cég képviselője pedig elmondta: a föld felszínétől számított másfél méteres mélységben már sziklák vannak. Hasonló létesítményt hoztak létre pár évvel ezelőtt Temesváron és Jászvásáron, és ott a garázsra épített zöldövezet megmaradt – tette hozzá.
Valentin Raţiu egyetemi oktató egy másik, a hallgatóival együtt megvalósított szociológiai tanulmányt idézett, miszerint az emberek minél több zöldövezetet akarnak a városban, és szerintük a rendszertelen ingatlanfejlesztés veszélyt jelent a zöldövezetekre.
Cornel Vâlcu egyetemi oktató, aki számtalanszor kifejtette a jelenlegi városvezetéssel kapcsolatos egyet nem értését, kifejtette: ami az elmúlt hat-hét évben Kolozsváron zajlik, az a városrendezés degenerálása.
Tehénürülék?!
– Amikor Ausztráliát gyarmatosították, megjelent egy gond. A gyarmatosítók teheneket hoztak, és az ürülék ellepte Ausztráliát. Az ürülék ott hevert, és nem lehetett mit kezdeni vele, hasznosítani. Aztán Európából valami rovarokat importáltak, amelyek feldolgozták az ürüléket. Ám a talaj tönkrement, a rovarok pedig csak szaporodtak. Most képzeljenek el egy tizenegy hektáros tehénürüléket betonból, ami nem bomlik fel, hanem ott marad. A tervezett építmény nagyobb lesz, mint Bukarestben a Nép Háza. Ha ezt a PUZ-t önök ma jóváhagyják, veszélyes precedenst teremtenek. Ezzel azt üzenik a befektetőknek, hogy ha elég pénzzel és befolyással rendelkezel, bármit megtehetsz – volt Cornel Vâlcu egyetemi oktató kemény hangú véleménye.
Vâlcu emlékeztetett: a nemrég felújított és átadott Vasutas Park környékén a frissen ültetett fák egy része földlabdástól dőlt ki egy vihar után.
– Minden tulajdonos köteles rendben tartani a tulajdonát. Az elmúlt harminc évben nagyon kevesen jártak a volt gyár területén. A befektető megvásárolt egy problémás ingatlant, ahol azbesztet raktároznak még mindig. A helyi hatóság kötelessége lett volna, hogy az ingatlantulajdonost rábírja a környezetszennyező azbeszt eltávolítására és megsemmisítésére. Most pedig hárítják a felelősséget? A befektető most azzal zsarolja önöket, hogy nem távolítja el az azbesztet, ha nem szavazzák meg a PUZ-t? Miért kellett ezt a PUZ-t most jóváhagyni? Miért nem hagyták meg ezt az ősszel létrehozandó városi tanácsnak? – tette fel a kérdést Vâlcu.
– Az ön fizetését is a magáncégek által fizetett adókból biztosítja az állam. A fejlődést törvényes keretek közepette fogják megvalósítani – reagált szűkszavúan a polgármester. A tervező pedig kifejtette: szerinte a garázs tetejére hordott két méteres földréteg elegendő, mivel a fák gyökerei nem hatolnak 1–1,2 méternél mélyebbre. Ovidiu Podaru egyetem oktató pedig szintén a dokumentáció törvényes jellegét hangsúlyozta.
Dan Tarcea liberális alpolgármester hozzászólásában rávilágított: a volt Carbochim-gyár környékén ötezer lakás fog épülni, az ott lakóknak könnyebbséget eredményez a bevásárlóközpont, ahol kikapcsolódási és a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények is fognak működni. A befektető először 5800 parkolóhelyet akart építeni, ám az önkormányzat kérésére lecsökkentette azok számát 4800-ra, illetve létrehoz 1400 parkolóhelyet bicikliknek is. Ovidiu Vasile Vişan liberális városi tanácsos pedig azzal védte meg a befektetőt, hogy az munkahelyeket teremt és lehetőséget biztosít a kisvállalkozóknak. Az üzleti élet pedig nagyon fontos Kolozsvárnak.
– Miért mondja a polgármester egy törvénytelenül felépített tömbházról, hogy az a természetes akadály a kék-zöld folyosó megvalósításában? Hogyan lehet egy törvénytelenséget természetesnek nevezni? A forgalmi tanulmányban szereplő hamis adatokat észre nem vevő köztisztviselő hogyan vonható felelősségre? – tette fel a kérdéseket a folytatásban Szakáts István civil aktivista. Majd Alexandra Oană USR-s tanácsos kapott szót:
– A Carbochim befektetési projekt kapcsán az önkormányzat nem állt a helyzet magaslatán. Mímeltük a közvitát, és nem fogadtuk el az állampolgárok kéréseit. Most azt látom, hogy a városháza által felvállalt környezetvédelmi elgondolásoknak sem teszünk eleget, amikor elfogadjuk, hogy a természetes zöldövezet helyett megelégszünk a garázstetőn kialakított zöldövezettel. Hatalmas parkolóház megépítését hagyjuk jóvá, miközben klímasemlegességről beszélünk – hangoztatta.
– Miért nem tanul a városvezetés az eddigi hibáiból? A Györgyfalvi negyedben található Iulius Mall közelében minden nap délután forgalmi dugók alakulnak ki a bevásárlások miatt. Mindenki gépkocsival jön a bevásárlóközpontba, mivel az ásványvizes üvegeket nem fogja senki a kezében, buszon cipelni. Miért mondják azt, hogy a Carobchim-gyár helyén épülő bevásárlóközpont és több ezer férőhelyes parkoló miatt csökken majd a városban a gépkocsiforgalom? – tette fel a kérdést Vladimir Mătușan szociáldemokrata tanácsos is, ám végül minden ellenvetés ellenére a határozattervezet tizenhét igen és négy ellenszavazattal, egy tartózkodással átment.
