Októbertől kötelező lenne, de nincs visszaváltó-hálózat
Nagyjából két hete nevezték ki azt a nonprofit szervezetet, amelynek feladata lesz országos szinten kialakítani és életbe léptetni az újra nem használható csomagolóanyagok visszaváltási rendszerét. A RetuRO-t az italgyártók és -kereskedők reprezentatív egyesületei (Üdítőitalokat Gyártók Egyesülete a Fenntarthatóságért, Kiskereskedők Egyesülete a Környezetért, Románia Sörgyártóinak Egyesülete a Környezetért) a részvények 20%-át birtokló román állammal együtt hozták létre kifejezetten a visszaváltási rendszer felállítása és üzemeltetése céljából. Nem profitorientált egységként a rendszerkezelő vállalta, hogy a csomagolóanyagok visszaváltásával esetleg keletkező nyereséget kizárólag a rendszer fejlesztésére fordítja.
A garanciális-visszaváltási rendszer italvásárláskor (víz, üdítő, sör, bor, szeszes italok) 50 banis letét kifizetési kötelezettségét írja elő a fogyasztó számára. Az ital elfogyasztását követően a 0,1–3 literes, újra nem használható üveg-, fém- és műanyagpalackok visszaválthatók az erre kijelölt és engedélyezett helyeken, ahol az adott ital beszerzését igazoló nyugta felmutatása nélkül megtérítik az eredetileg kifizetett letéti díjat. Nem kötelező a palackokat ugyanott visszaváltani, ahol az adott terméket vásároltuk. A visszaváltópontoknál ugyanakkor elutasíthatják a bemutatott palackok beváltását amennyiben azok nem tartalmazzák a speciális jelzést, hiányosak, erősen sérültek vagy nem üresek. Bár az a törekvés, hogy gyakorlatilag mindenhol visszaválthassuk a csomagolóanyagokat, nem minden italokat (is) árusító kereskedő szeretne csatlakozni vagy csatlakozhat a rendszerhez.
A rendszerkezelő augusztus végi kinevezésével tulajdonképpen csak megnyílt az út a rendszer kialakításához szükséges számtalan lépés megtétele felé: alkalmazni kell a RetuRO igazgatóságát, tárgyalásokat kezdeményezni a rendszer pénzügyi fenntartásáról, elkezdeni az italgyártók és -kereskedők bejegyzését (aminek a törvény szerint szintén október 1-ig meg kéne történnie), kialakítani a logisztikai hálózatot – és ez nem megy máról holnapra. Így aztán, bár a törvény elrendeli, hogy október elsejétől a fogyasztók kötelesek vásárláskor a palackok letéti árát is kifizetni, erre aligha kerül majd sor mindaddig, amíg maga a rendszer nem is létezik.
A törvény egész sor kötelezettség teljesítését írja elő az italgyártók és -forgalmazók számára. Így például csak a visszaváltási rendszerben bejegyzett termelők forgalmazhatnak újra nem használható elsődleges csomagolóanyagban kínált termékeket, ezeknek a palackoknak kötelezően rendelkezniük kell a törvény által előírt jelzésekkel, a 2022. szeptember 30-án raktáron levő, nem megfelelő jelzésű csomagolóanyagokban kínált árut legkésőbb év végéig el kell adni, azt követően forgalmazásuk tilos.
A kisebb-nagyobb üzleteknek, szupermarketeknek fel kell iratkozniuk a visszaváltási garanciarendszer adatbázisába, és gondolhatjuk, hogy ez nem egyszerű. A RetuRO-hoz minden forgalmazónak elektronikus aláírással ellátott írásos tájékoztatót kell benyújtania egész sor adattal: azonosító adatok, cégiratok másolata, név, telefonszám, e-mail cím, minden egyes üzlet pontos címe, a visszaváltó pontok címe, bejárata, órarendje, az összegyűlt csomagolóanyagokat elszállító járművek hogyan közelítik meg az átvételi pontot, kézi vagy automata rendszerben történik-e a visszaváltás, mennyi újra nem használható csomagolóanyagban kínált terméket adtak el az előző naptári évben és mennyit becsülnek eladni a tájékoztatás tárgyát képező évben stb. Mielőtt az egyes üzletek beüzemelik visszaváltó pontjaikat, a rendszerkezelővel kötött szerződésben kell vállalniuk a rendszert szabályozó törvényben előírt kötelezettségeik teljesítését, a polcokon (és a könyvelési iratokban) jól láthatóan és értelmezhetően fel kell tüntetniük a csomagolásra számolt letét értékét, ki kell fizetniük beszállítóiknak a letéti összegeket, csak a rendszerkezelőnél bejegyzett termelőtől vagy azok forgalmazóitól vásárolhatnak ilyen csomagolású termékeket, az üzletekben tájékoztatókat kell elhelyezniük a visszaváltási rendszerhez tartozó terméktípusokról, a letéti összegről, a visszaváltó pont címéről és órarendjéről, a palackok átvételi módszeréről (kézi vagy gépi), a letéti összeg megtérítésének elérhető formáiról, az átvétel elutasításához vezető helyzetekről stb. Biztosítaniuk kell a begyűjtött csomagolóanyagok megfelelő tárolását, eltulajdonításuk meggátolását azok rendszerkezelő általi átvételéig, valamint azt is, hogy a palackokat kizárólag a rendszerkezelő vagy megbízottja veszi át, a RetuRO online platformján jelenteniük a csomagolóanyagok és letéti összegek adatait, részletes és áttekinthetően strukturált rendszerben vezetniük a csomagolóanyagok és azok ellenértékének nyilvántartását például anyagtípusok, űrtartalom, üzletek stb. szerint stb.
A fentieket figyelembe véve nem csodálkozhatunk, ha nem minden üzlet csatlakozik/hat a rendszerhez, ám azon túl, hogy kötelesek erről vásárlóikat jól láthatóan tájékoztatni, a 200 négyzetméteresnél kisebb egységeknek kötelességük más, hasonló felületen működő forgalmazókkal társulva vagy az adott területi önkormányzattal kötött egyezmény alapján teljesíteni a visszaváltó pontok megszervezésére vonatkozó kötelezettségeiket. Ezek teljesítésének elmulasztása esetén a forgalmazók 50 ezer lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak.
A forgalmazók kézi visszaváltást biztosítanak – a bolti eladó veszi vissza a palackokat és készpénzben téríti meg azok ellenértékét – vagy automata rendszert működtetnek: itt a gép felismeri a visszaváltható csomagolóanyagokat és az adott boltban levásárolható vouchert (értékjegyet) bocsát ki.
A rendszer célja körforgásos gazdasági rendszerbe vonni a csomagolóanyagokat annak érdekében, hogy Románia teljesíteni tudja az európai szinten meghatározott országos gyűjtési és újrahasznosítási célokat: így például 2025-ig biztosítani a forgalomban levő PET-palackok 77%-ának, 2029-ig pedig 90%-ának a begyűjtését, továbbá az üveg 75 és az alumínium 60%-os újrahasznosítását 2030-tól.
Borítókép: illusztráció
