Az RMDSZ akar győzni és tud is győzni. Ennek azonban két feltétele van: az egyik, hogy a magyarok legalább olyan arányban vegyenek részt a választásokon, mint a románok, illetve hogy a magyar szavazatok 90 százalékát az RMDSZ szerezze meg. Ez pedig a közösségen belüli bizalomerősítésről szól. Ezért (újra) megteremtették az összefogást az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE).
Ismét háborúk korát éljük, következményei bennünket is érintenek, úgy tűnik, a következő éveket is ezek a konfliktusok fogják meghatározni. Átalakulóban van a világ, a támpontok, amik eddig eligazítottak, nem nyújtanak többet segítséget. A jövő kiszámíthatatlannak tűnik, a polgárok elbizonytalanodtak, keresik a biztos pontokat. A politikai vezetőknek erre kell jó választ adniuk: a biztonságra, a kiszámíthatóság iránti igényre – fogalmazott.
A nagy bizonytalanságban az RMDSZ számára a biztos igazodási pont a magyar érdek, ami nem ellentétes az ország érdekeivel. A szövetség feladata: érvényesíteni az erdélyi magyarok érdekét, meggyőzni a közösséget, hogy a jövő alakítását nem kerülhet mások kezébe - mondta.
Nem a házat kell lerombolni…
Az EP-választásokról szólva kelemen Hunor kiemelte: a visszajelzések szerint az erdélyi magyar közösségben is sok az EU-szkeptikus, de ez nem feltétlenül jelent EU-ellenességet. Csalódtunk a vezetőkben, akik nem a megfelelő döntéseket hozták, és úgy akarják átalakítani világunkat, hogy Európa népei vesztesként kerüljenek ki. Szemmel látható, mekkora a veszélye annak, hogy Európa elveszítheti versenyképességét. Az európai vezetők kettős mércéket alkalmaznak, rossz prioritási listát állítanak, ami nem cseng egybe a polgárok elvárásaival – mondta. Hozzátette ugyanakkor: a csalódás nem vezethet oda, hogy elforduljunk az EU-tól, és ne vegyünk részt a júniusi EP-választásokon. Nem az Európai Unióval, nem a házzal van baj, nem lerombolni kell, hanem feljavítani – hangsúlyozta.
Meglátása szerint olyan Európai Parlamentre van szükségünk, ahol meghallgatják hangunkat, ehhez azonban ott kell lennünk, hogy szót emeljünk a sérelmekért, hogy fellépjünk a magyarok ellenségeivel szemben.
Kiemelte: az orosz-ukrán háború árnyékában az EU megfeledkezett az alapvető emberi és kisebbségi jogokról, amelyek Európa erősségét adták. Márpedig erős Európára van szükség, amely visszaszerzi relevanciáját, gazdaságilag versenyképes marad, és nem áldozza fel az emberek jólétét egy álomért, megvédi a polgárait, és azt az értékrendet tartja irányadónak, amelyre az egész európai civilizáció épül – hangsúlyozta.
Romániának és az erdélyi magyaroknak is több pénzre van szüksége az EU-tól, az EP-ben azért kell harcolni, hogy megmaradjon a mezőgazdászoknak a támogatás, legyen forrás egy modern családtámogatási rendszer kiépítésére, mert az unió demográfiai problémáira a jó válasz a családtámogatási rendszeren alapul -mondta.
A sikeres EP-választás meghatározza az utat, az önkormányzati választásokhoz is – magyarázta. Az RMDSZ célja megőrizni a négy önkormányzatot, és a jelenleg magyar polgármester által irányított kétszáz települést. Ha pedig jó eredményeket ér el a szövetség az EP és helyhatósági választásokon, az nagymértékben hozzájárulhat a közösség önbizalmának megerősítéséhez, ez pedig fontos előfeltétele annak, hogy a parlamenti választások is sikeresek legyen.
Erős parlamenti képviselet a cél, az RMDSZ-nek vissza kell kerülnie a kormányba, mert ez olyan eszköz, amellyel nem csak a magyarok, hanem az ország érdekét is képviselni tudja a szövetség. Csakis kormányzati eszközökkel tud az RMDSZ korrigálni a rossz elképzeléseket, befolyásolni olyan döntéseket, mint amilyen a tervezett közigazgatási átszervezés is, amelynek hatalmas tétje van az erdélyi magyar közösség szempontjából – fogalmazott.
Hangsúlyozta: ha a magyarok a kormányban vannak, a magyarellenes pártok, amelyek vissza akarnak vezetni az 1930-as évek ideológiájához, a káoszhoz, bizonytalansághoz, a mindennapi verbális erőszakhoz, nem kerülhetnek hatalmi pozícióba.
Az elnökválasztásról szólva reményének adott hangot, hogy jobb és bátrabb elnöke lesz az országnak. „Kétszer már melléfogtunk, de bízunk abban, hogy az új elnök tiszteli a magyarokat, a józanészre hallgat, és felismeri, hogy az itt élő nemzeti közösségek érdekei nem ellentétesek a többség érdekeivel” – tette hozzá.
Winkler: Le kell váltani a progresszív és mélyzöld többséget
Az európai építkezésnek számunkra nincs alternatívája A Kárpát-medencei magyar érdeket az unión belül lehet védeni, kívülről nem. A globális folyamatokat az unióban van esélyünk befolyásolni, egyedül esélytelenek lennénk. Csakis az unióban tudjuk elérni, hogy a jövő nagy változásainak nyertese legyen a magyarság – mondta Winkler Gyula az elnöki beszámolót követő vitán.
Az RMDSZ EP-képviselője is kitért arra: az erdélyi magyarok körében is felerősödött csalódás mindenekelőtt arra a kettős mércére vezethető vissza, amellyel minket, magyarokat hátrányosan megkülönböztetnek: az EU nem hajlandó szavatolni az etnikai kisebbségek jogait, a schengeni csatlakozást is egyre csak gátolják. De ha az RMDSZ képviselői nincsenek jelen az EP-ben, majd másvalakiktől – az egyre nagyobb támogatásnak örvendő szélsőséges nacionalista román pártok képviselőitől - fog Brüsszel értesülni helyzetünkről – mondta.
Vincze Loránt EP-képviselő úgy fogalmazott: az EP-választás csak az első a négymenetes bokszmeccsnek, vigyázni kell, ne kerüljünk a földre már az első menetben. Mert akire az első menetben rászámolnak, annak nagyon kevés az esélye, hogy végigvigye a mérkőzést – mondta utalva arra, hogy amennyiben az RMDSZ elbukja a júniusi EP-választásokat és nem tudja megőrizni képviseletét, ennek kihatása lehet a soron következő választásokon elért eredményeire is.
„A 2019-es európai választások után egy baloldali és mélyzöld többség alakult ki az Európai Parlamentben, amely minden döntést ideológiai síkra terelt, és a progresszív, militáns, erőszakos és arrogáns intoleranciát napi gyakorlattá tette. Elhibázott döntések sorozata született gazdasági téren. Ez a mélyzöld többség a klímaváltozás mantrájával akarja Európa polgárait átnevelni. Mi nem szavaztuk meg ezeket a valóságtól elrugaszkodott javaslatokat. Sikeresen védtük meg a közösségünk érdekeit, növeltük a kohéziós alapokat, több pénzt juttattunk a gazdáknak a Közös Agrárpolitika révén. Az európai helyreállítási tervet is ideszámítva, megalapoztuk a felzárkózás évtizedét, hiszen a valaha volt legnagyobb értékű uniós támogatások állnak a rendelkezésünkre. Folytatnunk kell ezt a munkát!” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint a mai progresszív és mélyzöld európai vezetés feladná a jól működő dolgokat a jól hangzó kezdeményezések javára. Az emberekkel és a családokkal fizettetné meg az átállás árát, ezért kell a progresszív és mélyzöld többséget leváltani június 9-én.
Cseke Attila szenátor szerint a pénzügyminisztérium által bevezetett, és a társadalom elégedetlenségét kiváltó módosítások nem csak kaotikusak, hanem erősen központosítóak is. Jó néhány minisztériumot akár meg is lehetne szüntetni, hiszen helyettük már kizárólag a pénzügyminisztérium dönt. Az önkormányzati rendszerek sem működnek, a közigazgatás a feje tetején áll.
Az RMDSZ olyan decentralizált önkormányzati rendszert támogat, ahol nem a pénzügyminisztérium diktál - mondta a volt fejlesztési miniszter. Figyelmeztetett: közigazgatási átszervezésre készül az ország, a szlovákiai (a magyar többségű kerületeket megszüntető – szerk. megj.) precedenst hozta fel példának arra, mennyire rosszul is elsülhet egy ilyen kezdeményezés, amennyiben nincs, aki felemelje a szavát ellene.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) részéről felszólaló Tornai Szilárd kifejtette: növelni kell a fiatal jelöltek számát a választásokon, ugyanakkor hangsúlyozta: nem csak tisztségeket akarnak, hanem az RMDSZ-szel együttműködve elérni, hogy az ifjú nemzedék tagjai úgy érezzék: jó itthon fiatalnak lenni!
Tánczos: Visszasírják az RMDSZ-t a kormányba
Tánczos Barna szenátor szerint egyre többen sírják vissza az RMDSZ-t a kormányba, hiányolják szakmaiságát, higgadtságát, tapasztalatát.
Úgy nyilatkozott: meglehetősen rossz hangulatban indul a választási év, amit azok a szélsőséges pártok generálnak, amelyek az erdélyi magyarságot, a székelyeket veszélyforrásként tüntetik fel. Ennek ellenére úgy véli, „van erő ahhoz, hogy ilyen körülmények között is jó eredményt érjünk el, ha kellő magabiztossággal, munkakedvvel vágnunk neki”.
Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint ott a legnehezebb a helyzet a választások szempontjából. Kötelez az eddig elért eredmény – 2020-ban ismét magyar jelölt nyerte meg a marosvásárhelyi polgármesteri választást, ezt a tisztséget szeretnék minden áron megőrizni -, ugyanakkor tudatában vannak annak is, hogy egy gyenge eredmény az önkormányzati választásokon nem csak a Maros megyei, hanem az egész erdélyi magyarság szavazókedvére negatív kihatással lehet – mondta.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke szerint az RMDSZ-nek azért volt az eddigiekben sikere, mert sikerült integrálnia a sokszínű erdélyi magyar társadalom minden szegmensét, ellentétben az „egy a tábor, egy a zászló, egy a parancs” elvet valló törpepártokkal.
Csoma Botond képviselő szerint 2024-ben is ugyanaz a küldtetés: etnikai politizálást folytatni. „Ez hozzásegít ahhoz is, hogy pragmatikusak maradjunk, ne szakadjunk el a közösségtől, tartsuk szem előtt. Bár nehéz olyan üzenetet megfogalmazni, ami minden rétegnek megfelel, bölcs politizálással azonban 2024-ben sem marad el a siker” - mondta.
Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, a Nőszervezet alelnöke emlékeztetett: az elmúlt választásokon 3 polgármester, 12 alpolgármester, 246 helyi tanácsos, 13 megyei tanácsos, 1 szenátor és 2 képviselő hölgy szerzett mandátumot. Kifejtette: a férfi kollégák láthatják, a Nőszervezet komolyan veszi a munkát, nem fáradt el időnap előtt, az elkövetkező időszak megmérettetéseiben is ki szeretnék venni a részüket. „Mi számítunk a szövetségre és a szövetség számíthat ránk!” – zárta beszédét.
Szabó Ödön képviselő emlékeztetett: az RMDSZ hiába mondta annak idején, hogy a megválasztását követően a magyarokat becsmérlő Iohannis támogatása nem jó döntés, a közösséget „elvakította a szász mítosz”, előtte pedig a szekus Basescu kommunikációja, aki aztán sorra kezdte a büntető eljárásokat a magyar vezetők ellen egyfajta megfélemlítési politika részeként. Ez a veszély nem tűnt el – figyelmeztetett.
Márton Áron volt parlamenti képviselő arról beszélt: amikor úgy döntött az ország, hogy öt éves legyen az elnöki mandátum, ez nem azért történt, hogy több ideig ülhessen az államfő a Cotroceni-ben, hanem hogy ez a választás ne legyen összekötve semmilyen más választással. Húszévente, mint ahogy most is, az elnökválasztás óhatatlanul egybeesik a többivel, de az alkotmány lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a parlamenti választást időben elcsúsztassák.
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős alelnöke szerint azok, akik megalapították 1989-ben az RMDSZ-t, az erdélyi magyar társadalom elitjét képezték, saját személyes megbecsülésüket, ismertségüket „hozták be” a szervezetbe. A következő generációt, az RMDSZ derékhadát azok alkotják, akik induláskor az elődeik által felhalmozott támogatottságnak, megbecsülésnek voltak részei. Rengeteg munkával, kitartással belakták ezeket a tisztségeket, de már nem azért voltak fontosak, mert ők az RMDSZ-esek, hanem mert jó szakemberek, jó kiállásuk van, jó ügyet képviselnek, megfelelnek a közösség elvárásainak, stb. A közvélemény-kutatásokból is azt látjuk, hogy sok vezető önkormányzati tisztségviselő megbecsülése, támogatottsága már sokkal jobb, mint az RMDSZ-é. Enne az évnek a kihívásai, és első sorban az EP-választások szükségessé teszik, hogy ezek a személyek a választási kampány élére állva „visszaadjanak” saját megbecsülésükből, támogatottságukból az RMDSZ-nek, másképp nem valószínű, hogy abszolváljuk a feladatokat.
Antal Loránd szenátor a z erdélyi magyar roma közösségre való odafigyelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangjukat meg kell hallani, hiszen ők legalább annyira magyarok, mint romák. Forduljunk tehát a roma közössége felé minden elfogultság nélkül, de ne eszközként, hanem társként kezeljük őket – mondta.
Szolidáris az RMDSZ a sztrájkoló egészségügyi alkalmazottakkal
Szolidárisak vagyunk a sztrájkoló családorvosokkal, szakorvosokkal és az egészségügyben dolgozókkal – hangsúlyozta Kelemen Hunor politikai tájékoztatójában.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy mindenkinek hozzá kell férnie a szolidaritás elvén alapuló ingyenes egészségügyi ellátáshoz, és az egészségügyi rendszeren javítani kell, nem ellehetetleníteni azt – hangoztatta Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa. Hozzátette: „a kormánynak támogatást kell nyújtania a családorvosoknak, a járóbeteg-rendelőkben dolgozóknak és minden egészségügyben dolgozónak.”
„Az egészségügyi biztosítóház és a kormány feladata megtalálni az egészségügy működéséhez szükséges finanszírozást. Arra kérjük a jelenlegi kormányt, hallgassa meg a tüntetők követeléseit, és rendelje el a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer működjön, és jobb szolgáltatásokat nyújtson minden betegnek” – nyilatkozta Cseke Attila szenátor, volt egészségügyi tárcavezető.
László Attila szenátor, a szenátus egészségügyi bizottságának titkára rámutatott: „az egészségügyi ellátás egy megszerzett jog, amit mindig támogattunk és továbbra is támogatni fogunk. A kormány most veszélyezteti az alapellátás működését és azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően vonzóbbá tettük a fiatal orvosok számára a szakmát. Az orvoshiánynak köszönhetően most is 1,5 millió ember nem fér hozzá az egészségügyi alapellátáshoz, ezt tovább súlyosbítja a kormány intézkedéssorozata. Ugyanakkor reményünket fejezzük ki, hogy a járóbeteg-szakellátásban dolgozók esetében is sikerül egy jelentős előrelépést tenni a kormánynak.”
