BIRÓ TÍMEA
A munka meghozta gyümölcsét, páncélban fess fiatalemberek terelték a templomból kiözönlő tömeget a kijelölt részre, biztosítva ezáltal a előadás terét. Szokványos passiójáték helyett azonban valami mást kaphattak a nézők. A korhű jelmezeken kívül zenei aláfestések, szinkronhangok színesítették a performanszt. A közönség meghatódott, egyesek térdelve nézték végig, a gyerekek felszisszentek Jézus korbácsolásánál. A mai rohanó világban picit megálltak az emberek és együtt nézték, hogy a tömeg, amely Jézust pár perce még ujjongta, most azt ordibálja: „keresztre véle!”. A nézők végigkísérték Krisztust a keresztúton, megelevenedett a találkozása Máriával, látták ahogyan véres arclenyomatát hagyta Veronika kendőjén, hallani lehetett a kalapácsütéseket.
A szabadtéri passió sikere a meglepetésekben rejlett. Egyes szereplőket szándékosan a közönség közé rejtettek, például Cirenei Simont a tömegből rángatták be, hogy segítsen vinni Jézus keresztjét, így interaktívvá vált a jelenet.
A mottójuk akár lehetett volna az is, hogy „légy ott, mutasd meg magad, és csináld a feladatod”. Ott voltak, megmutatták és most már nem csak a húsvéti vigílián hallgatják az evangéliumi részt, hanem aktív résztvevői a szenvedéstörténetnek.
