Katalán katalizátor

Katalán katalizátor
Elszámolta magát, aki e hétvégre szitibréket tervezett magának Barcelonába (bár az utazási irodák a tavaszi hónapok után szeptembert is alkalmas időszaknak mondják); a helybeli patinás fociklub zárt kapus meccset játszik a Las Palmas együttesével vasárnap délutánra ütemezett találkozón. Mert közben egy másik, sokkal keményebb meccs zajlik a tartomány fővárosának utcáin, és szerte Katalóniában. Mikor ezt a mondatot leírom, kora délután, vagyis fél négy körül 38–0-ra vezetnek a brutális „cseleket” is bevető rendőrség és csendőrség csapatai, akiket az ország más részeiből hozott egységekkel dúsítottak fel: csak remélni lehet, hogy nem lesz a függetlenségi referendum körül kialakult vészterhes helyzetnek több és súlyosabb sebesültje.

Amúgy pedig lehetetlen követni a röpködő számokat; a madridi média abban érdekelt, hogy – ha még lehet egyáltalán – elbagatellizálja a zavargások méreteit, a kiváláspárti katalánok szintén adatokat dobnak piacra, saját számításaik és... indokaik függvényében.

Ami viszont megbízható: hogy Katalóniában ötezer euróval nagyobb az egy személyre jutó GDP, miközben a munkanélküiség 4 százalékkal alacsonyabb, mint a spanyol átlag. A központi kormány kevesebbet oszt vissza a tartománynak, mint azt méltányosnak vélnék a katalánok. Szintén adat, de már történelmi távlatban értelmezendő, hogy 300 éve volt utoljára független Katalónia: azóta sorozatos agresszió érte, hatósági, törvényes és fegyveres támadás. Meg demográfiai ostrom (Franco andalúziai telepesei). Aki most a hírtévéket nézi és hitetlenkedik, illetve nem tudja, hova tenni, lapozza fel az interneten elérhető bármilyen vázlatos – ám lakonikusságukban is tanulságos – történelmi ismertetőket.

Barcelona, az olimpia és Gaudi városa, a virágzó kikötő, a Queent dalra fakasztó metropolisz, jobb napokra vágyik. Nem lesz 48 órán belül a független Katalán Köztársaság fővárosa. Nem fogja kiheverni egyhamar e hétvég traumáit. És gyanúm szerint nem fogja feladni. Madridnak, ha most elszámolta magát – s az utcák lecsendesednek, hozzá kell szoknia a kompromisszum továbbragozásához, még akkor is, ha az már olykor súrolja (néhol kimeríti) a tényleges leválás fogalmát.

Mit üzen még 2017. október elsején Katalónia? Hogy karhatalommal csak ideig-óráig lehet folyamatokat fékezni, hogy a tárgyalásos megoldásnak nincs valós alternatívája, hogy bár százszor több konferenciát szerveztünk már konfliktuskezelésből, mint ahány góc van a világon, még mindig nincs kellő bölcsesség a politikum bizonyos köreiben. A kiválás reális veszélyeit taglalók hangja most elhalkul: elnyomja a gumilövedékek zaja és az ütlegek suhogása (közben már több mint 370 sérültről érkeznek infók).

A Barcelona FC jelenlegi és volt játékosai egyaránt elítélik az erőszakos beavatkozást, köztük a hátvéd Gerard Piqué. Bár ott szerepel a vasárnapi meccs kezdőkeretében, karrierje legfurább mérkőzésén játszik majd. Hiába vérprofi, és a nap folyamán már szavazott, ez már nem az a gyep a Camp Noun, mint volt egykor…

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Október elsejére a katalán kormány kiírta a függetlenségi népszavazást. Ezt a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. És Madrid minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza a szavazást.
Máskép(p)