A virtuális rendezvény előnye, hogy távoli helyszínekről is bekapcsolódhatnak kutatók
SÓFALVI KRISZTINA
Az ünnepi plenáris megnyitón a szervező intézmények részéről Bitay Enikő, az EME főtitkára, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnöke és Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE szenátusának elnöke nyitotta meg a fórumot.
Késleltette a kutatást az elhúzódó járványhelyzet
Bitay Enikő nyitóbeszédében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ismét a virtuális térben kellett megszervezni a konferenciát, de kiemelte azt is, hogy ezzel újra megteremtődött a lehetősége annak, hogy távoli helyszínekről is bekapcsolódhassanak az érdeklődők. Az elhúzódó járványügyi helyzet az elmúlt két évben mind a kutatásra, mind az oktatásra rányomta a bélyegét. A személyes találkozások, a szakmai kommunikáció, a laboratóriumi kutatások akadályoztatása több kutatási projekt, pályázat kivitelezését, gyakorlati részének megvalósítását késleltette. Ez nemcsak a rendezvényekre való gyérebb jelentkezésben látszott, hanem abban is, hogy a kutatásoknál előtérbe kerültek a modellezések és a szimulációs módszerek, melyek kivitelezéséhez nem volt szükség komolyabb laboratóriumi és terepmunkákra. Mivel nem volt lehetőség a fiatalok bevonására a kutatásokba, terepmunkálatokba, az oktatókra ezáltal sok többletfeladat hárult. Bitay Enikő hangsúlyozta, hogy „a tudós közösség kialakításához, megtartásához nem elég csupán átadni a tudást, az is szükséges, hogy ezt fenntarthassuk, intézményeinket működtessük, melyek a további generációk tudományművelésének bástyái lehetnek.”
Egységes Kárpát-medencei tudomány létezik
Dávid László köszöntésében a konferencia fontosságáról beszélt a jövő tudományos életét illetően. Emlékeztette a résztvevőket, hogy 1990 előtt az erdélyi magyar tudományosságnak nem létezett egy egységes tere, az ország különböző egyetemein szétszórva dolgoztak a magyar oktatók és kutatók. 1990-től a magyar professzorok több szervezete, majd az MTA vállalta azt, hogy ezt a szétszórt tudományos világot egységesítse, és létrehozza azt a Kárpát-medencei magyar oktatási és tudományos szerkezetet, aminek ma is látjuk a jótékony hatásait. Dávid László szerint a fiatal műszakiak tudományos konferenciája is azt a célt szolgálja, hogy kapcsolatot teremtsen a különböző Kárpát-medencei régiók tudományos közösségei között, mert “nem létezik felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy magyarországi tudomány külön-külön, hanem csak egységes Kárpát-medencei tudomány.” Dávid László felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a jövőben a tudományos életet nagy mértékben meg fogja határozni a kvantumszámítógép és a mesterséges intelligencia, ennek megfelelően a kutatóknak ki kell használniuk ezek előnyeit.
A fiatalokon múlik a jövő tudománya
Kollár László Péter akadémikus, az MTA főtitkára, építőmérnök hangsúlyozta a fiatalok konferenciájának fontosságát, ugyanis a jövő tudománya, a magyar tudomány is a fiatalokon múlik. Nem véletlen, hogy minden egyesület, minden egyetem, minden tudományos intézmény a fiatalokat kiemelten kezeli. Fontos tényező a konferencia nemzetközi jellege is, hiszen maga a tudomány nemzetközi. Ennek megfelelően „a tudományos munkánk mindig a nemzetközi térben kell, hogy megjelenjen, azzal együtt, hogy mint személyek a magyar nemzetnek vagyunk a részei, egymással van szorosabb kapcsolatunk, de mint tudomány, mindenképpen az egészhez kell kapcsolódnunk.” Kollár László Péter kiemelte: nemcsak az a jelentősége egy ilyen tudományos kutatásnak, hogy műszaki eredményeket fog létrehozni, amelyek hasznosulnak, hanem „maga a tudomány tulajdonképpen a gondolkodó értelmiség létrehozásának a színtere is.” Ezért is nagyon fontos, hogy a tudományos kapcsolatok kialakuljanak, a tudományra épülő közösségek segítsenek az egyetemeken és más intézményekben a gondolkodó kritikus értelmiség létrehozásában. Józsa János Balázs, a MTA műszaki tudományok osztályának elnöke a magyarországi és az erdélyi tudományos kapcsolatok ápolásának fontosságáról beszélt. Személyes hangvételű köszöntőjében így fogalmazott: „Arra a vidékre mindig úgy tekintek, hogy ha mi itt egy picit elgyengülünk, akkor az igaz forrást nálatok mindig megtaláljuk.” Fodor Gyula, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese méltatta a nagy hagyományokkal rendelkező tudományos konferenciát, amely meghatározó, szakmai ismeretátadást és tapasztalatcserét lehetővé tévő fórummá nőtte ki magát az utóbbi közel három évtizedben. Antal Géza nemcsak a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnökeként, hanem vegyészmérnökként, a konferencia visszatérő vendégeként is köszöntötte a résztvevőket.
A rendezvényt több partnerintézmény jeles képviselője, kutatója is megtisztelte jelenlétével. Többek között a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Temesvári Műszaki Egyetem, a Petrozsényi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a kecskeméti Neumann János Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Magyar Hegesztési Egyesület, valamint az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselői vettek részt a konferencián.
A plenáris előadások sorát Kocsis Imre egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszékének tanszékvezetője nyitotta Gépészeti diagnosztika – kutatási és oktatási környezet a Debreceni Egyetem Műszaki Karon című előadásával. Fekete Gusztáv egyetemi docens, a szombathelyi Savaria Műszaki Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának oktatója Térdimplantátumok kopásának modellezése témában, Vekov Imre kutató-mérnök, a New York-i Columbia Egyetem Master of Business Administration (MBA) hallgatója pedig Mesterségesintelligencia-kalandok Tokiótól New Yorkig témában tartott tudományos előadást. A plenáris előadásokat Orbulov Imre egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, az Anyagtudomány és Technológia Tanszék egyetemi tanára és az MTA–BME Lendület Kompozit Fémhabok Kutatócsoport vezetőjének előadása zárta Kompozit fémhabok kutatása és fejlesztése címmel.
Díjazták a fiatal kutatókat
Az előadásokat követően adták át a dr. Gyenge Csaba-emlékdíjat, valamint a Maros Dezső-díjat. Először a dr. Gyenge Csaba-emlékdíj átadására került sor. Az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának egykori elnöke, a tavaly elhunyt Gyenge Csaba akadémikus, több szabadalmat jegyző innovatív mérnök életcéljának tartotta a fiatal kutatók irányítását, szakmai karrierjének egyengetését, a tudományos szervezetekben és konferenciákon való részvétel elősegítését. Ugyanakkor lelkesen támogatta a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka konferenciasorozatot, mely általa is nemzetközi jelentőségű, értékes tudományos fórummá erősödött. Emlékére családja dr. Gyenge Csaba-emlékdíjat alapított, melyet a műszaki területeken kiváló eredményeket elérő fiatal kutatóknak adnak át minden évben az FMTÜ keretében. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya idén első alkalommal nyújtotta át a dr. Gyenge Csaba-emlékdíjat Fekete Gusztáv egyetemi docensnek kiemelkedő kutatási tevékenysége elismeréséül, a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakán bemutatott igényes előadásáért, valamint további kutatásra való ösztönzésként. A díjátadón Gyenge Éva, Gyenge Csaba özvegye is jelen volt és köszöntötte a díjazottat.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya Maros Dezső professzor kezdeményezésére és támogatásával 2011-ben hozta létre a Maros Dezső-díjat, melynek célja a romániai magyar ifjú műszaki szakemberek kutatásának támogatása, elismerése, illetve kutatásra való ösztönzése. A Maros Dezső-díj első ízben 2012-ben került átadásra a fiatal műszakiak 17. tudományos ülésszakán. A díjat idén az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya Mihály Norbert-Botond vegyészmérnöknek, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktoranduszának nyújtotta át eddigi kiemelkedő kutatási tevékenysége elismeréséül, a fiatal műszakiak tudományos ülésszakán való aktív részvételért, valamint a további kutatásra való ösztönzésként.
Délután három párhuzamos teremben hat szekcióban hangzottak el előadások, amelyek felölelik a legtöbb műszaki tudományterületet: anyagtudomány, anyagtechnológia, gépészet- és gyártástudomány, biztonságtudomány, alkalmazott informatika, villamosságtan, környezetvédelem, technikatörténet és műszaki oktatás.
Visszatérnének a személyes részvételű rendezvényhez
Nagy érdeklődésnek örvendett az idei rendezvény is, hiszen 88 szerző 38 tudományos előadása keretében mutatták be a legújabb kutatási eredményeket. A szervezők köszönetet mondtak mindazoknak, akik vállalták a tudományos ülésszakon való aktív részvételt s érdekfeszítő, színvonalas előadásukkal hozzájárultak a rendezvény minőségének növeléséhez és a kiadványok megvalósításához. Az érdeklődők ezúttal is visszanézhetik a konferencia előadásait az EME youtube-csatornáján. Az előadóknak idén is közlési lehetőséget biztosítanak, az elhangzott előadásokból készült tanulmányokat két nyelven jelentetik meg a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban, illetve az Acta Materialia Transylvanica folyóirat magyar és angol nyelvű változatában. Ezeket a folyóiratokat elhelyezik az Erdélyi Digitális Adatattárban (EDA-ban), valamint a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT-ben) is.
Az idei rendezvény már a harmadik volt, amit a virtuális térben kellett megszervezni. Remélhetőleg a következő években visszatérhetnek az élő, személyes jelenléttel zajló konferenciákhoz, de az online szervezés tapasztalatait és előnyeit felhasználva, minden bizonnyal a jövőben is megőrzik a hibrid formát, mert a virtuális tér segítségével távolabbi helyszínekről is részt vehetnek a rendezvényen azok az előadók és érdeklődők is, akik a földrajzi távolság miatt másképp nem tudnának jelen lenni. Ezzel együtt visszatérnének az ülésszak hagyományos, kétnapos megszervezéséhez, amelynek második napja, az Erdélyi barangolás programpont különösen vonzó mind a hazai, mind a magyarországi résztvevők számára.
