Négyféle módon voksolhatnak
ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Unió (EU) tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az EP-t. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Az EP Kutatószolgálatának tájékoztatása szerint csütörtökön csak Hollandiában szavaznak. Pénteken Csehországban és Írországban lesz szavazás. Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni. Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az este 11-ig nyitva tartó olasz szavazóhelyiségek.
Az EP Kutatószolgálatának összesítése szerint az EU-ban összesen négyféle módon szavazhatnak azok, akik külföldön élnek: lehetőség van a levélben szavazásra, a külképviseleti voksolásra, az e-szavazásra és a megbízott útján történő szavazásra.
A 27 tagállamból négy olyan ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) van, ahol nincs mód arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgár voksolhasson - derül ki az Európai Parlament Kutatószolgálatának összefoglalójából.
A nagykövetségen vagy konzulátuson történő szavazás lehetőségét 19 tagországban biztosítják: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban.
Tizennégy olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Észtországban, Görögországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. (Magyarországon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak levélben, a szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkezők pedig a külképviseleteken). Vagyis Belgiumban, Észtországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában egyaránt létezik a levélben, illetve a külképviseleten történő szavazás intézménye is.
Internetes voksolásra Észtországban van mód, és van három olyan ország (Belgium, Franciaország, Hollandia), ahol meghatalmazott útján is szavazhat a választópolgár.
Bulgária és Olaszország esetében csak egy másik uniós országban élő választópolgár szavazhat a külképviseleteken, a többi tagállamnál nincs ilyen megkötés a külföldön élők szavazásával kapcsolatban.
A magyarországi Nemzeti Választási Iroda vasárnap reggeli adatai szerint a péntek délutáni határidőig 21 515-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A legtöbben (2155-en) Londonban szavaznának, ezernél is többen Hágában (1467), Brüsszelben (1358) és Münchenben (1071).
Mintegy 127 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár szerepel a levélben szavazók jegyzékében, ők már 26 392 levélszavazatot leadtak a külképviseleteken, illetve visszajuttattak az NVI-hez.
