A rendezvény hagyományos helyszíne, az Apáczai-líceum földszinti termében eközben szépen gyűltek a versenyre beérkezett, szebbnél szebben díszített, igazán csodás mézeskalács-házikók: végül kilencen „szálltak harcba” a közönségdíjért. A zsűrinek, azaz a rendezvény látogatóinak egyáltalán nem volt könnyű kiválasztani a legszebbet, de a szavazatok alapján végül a 3-as számú házikó érdemelte ki a közönségdíjat – megalkotója Szabó Kinga, gratulálunk! –, míg a második helyet az 5-ös és 9-es „házszámú” remekművek érdemelték ki, amelyek Szabó Annamária és Reich Zsuzsanna ügyességéről tanúskodtak. A sokadalom további izgalmairól jótékonysági tombolázás gondoskodott, amely során éppen a kiállított házikókat lehetett megnyerni – a tombolajegyekből 540 lej folyt be, amit a szervezők Boros Olivér felépülésére, kezelési költségeinek fedezésére ajánlottak fel – a nehéz megpróbáltatásokon átmenő fiúcska számára további mintegy 1100 lej gyűlt össze a helyszínen adakozásokból, illetve egy további jelentősebb adomány is érkezett, személyes üzenettel lezárt borítékban.
A megnyitót illetve a betlehemezést követően az emeleti termekben is elkezdődtek a különféle foglalkozások: a legkisebbeket dúdoló és ringató, a valamivel nagyobbakat pedig kreatív rajzolás, kézimunkázás, horgolás-bogozás várta, az Unitárius Bölcsőde, Unitárius Óvoda és a vasárnapi iskola szervezésében karácsonyi díszek és képeslapok készültek, de interkatív mesefüzetbe is bele lehetett lapozni a Napsugár és a Szivárvány termében. Mindez a karácsony jegyében, hiszen elsősorban karácsonyi díszek, kollázsok és fűzérek készültek a kézműves-foglalkozások során.
Az eseményen a Korzó Egyesület bemutatta a Kolozsvári színezőt, amelynek szerzőit és illusztrátorát – Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya, illetve Hatházi Rebeka – Bárdos Réka tanítónő faggatta a kiadványról. Külön színfoltja volt a Sokadalomnak a kalotaszegi kistermelők bemutatója: többek között a Kispetriben „feltámasztott” régi erdélyi almafajtákkal lehetett ismerkedni – a termelők ugyanakkor igazán bőkezűek voltak, ha valaki meg szerette volna kóstolni nem mindennapi portékáikat, miközben nagy szeretettel és a mai világban már-már szokatlan nyitottsággal magyaráztak a termékek elkészítési módjáról, folyamatáról az érdeklődőknek.
Nem maradt el a kézműves termékeket kínáló adventi vásár, továbbá a könyvvásár sem, összességében pedig minden kétséget kizáróan elmondható: a viszonlátás örömével fűszerezett jó hangulatban, vidáman, tartalamsan hangolódtunk a közelgő ünnepre. Köszönjük mindazoknak, akik ebben közreműködtek; köszönjük, hogy találkozhattunk, beszélgethettünk!
Találkozunk jövőre!
Helyszíni fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg.
