Az államfő mai sajtóértekezletén, újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét az igazságszolgáltatás reformját célzó kormányzati törvénykezdeményezéséről. Johannis ezúttal nem kommentálta azt, hogy korlátoznák vétójogát az ügyészségi vezetők kinevezésénél, viszont nehezményezte azt, hogy a bírák és ügyészek szakmai ellenőrzését ellátó Igazságszolgáltatási Felügyeletet önállósítani akarja a kormánytöbbség."Az alkotmány szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) garantálja. Innen egyenesen következik, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek is ennek keretében kell maradnia (...) Az elvet világosan leszögezi az alkotmány: a CSM képviseli az igazságszolgáltatást, nem a parlament. A parlament törvényeket hoz, amelyet a bíróságok alkalmaznak. Ezeket nem szabad összekeverni" - érvelt Johannis.Hozzátette: bízik az igazságszolgáltatásban, amely szerinte jelenleg független, és jól működik. A Romániát ügyészállamként, okkult erők által irányított országként leíró Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnökről azt mondta: az utóbbi időben "enyhén rögeszmés" ember benyomását kelti, főleg azóta, hogy őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség. "Romániában nincsenek okkult láthatatlan erők, és semmiképpen sem létezik hazánkban egy párhuzamos állam" - szögezte le Johannis.Arra az újságírói felvetésre, hogy talán a korrupcióval megvádolt tisztségviselőket is megilleti az ártatlanság vélelme, az államfő kifejtette: ez minden bírósági eljárás alá vont állampolgárra érvényes, csakhogy az ember bizalmát igénylő politikusokkal szemben alapkövetelmény a feddhetetlenség."Az állam vezetésében nincs mit keresnie olyan politikusnak, akit korrupcióval, sikkasztással, hazugsággal, vagy bűnpártolással vádolnak, amíg nem tisztázza magát. Ha ártatlannak bizonyult, visszatérhet a politikába és azt mondhatja: igazságtalanul vádolták meg, és jött, hogy megváltsa az országot" - ironizált az elnök.Klaus Johannist arról is megkérdezték: szándékában áll-e még kiírni azt a népszavazást, amelyet az év eleji tüntetések idején kezdeményezett a korrupcióelleni harc folytatásáról. Az elnök azt mondta: minden alkotmányos eszközt latba fog vetni annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás megőrizze függetlenségét.Az államfőhöz közel álló jobbközép ellenzék azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a tervezett módosításokkal politikai felügyelete alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó a korrupt politikusok elszámoltatását. A PSD-ALDE koalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert számos, a működését szabályozó előírás alkotmányellenesnek bizonyult, az ügyészek túlhatalma pedig visszaéléseket tett lehetővé.
