Az Europa FM kereskedelmi rádió által megrendelt, május 2. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás adatsora szerint a megkérdezettek alig 3,8 százaléka voksolna az RMDSZ-re. A bejutási küszöb 5 százalékos.
Az IMAS korábbi két - márciusi és áprilisi - felmérése még 5 százalék feletti eredményt jósolt a magyar szövetségnek. Az RMDSZ-t más közvélemény-kutatások is a bejutási küszöb alatt mérik, amióta Klaus Iohannis államfő népszavazást is kiírt május 26-ára igazságügyi témákban. A referendum meghirdetése mintegy tíz százalékkal emelte a részvételi hajlandóságot a román választók körében.
Az IMAS most közzétett adatai a jobboldali ellenzék jelentős előretörését vetítik előre az EP-választáson. Az Európai Néppárthoz tartozó, Nemzeti Liberális Pártra (PNL) a megkérdezettek 28,5 százaléka adná voksát, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) 21,1 százalékra esett vissza. A harmadik helyen a Dacian Ciolos volt kormányfő által létrehozott, ellenzéki USR-PLUS pártszövetség áll, amely három százalékpontot javítva a voksok 19,6 százalékára számíthat.
Az ALDE-ra a megkérdezettek 9,8 százaléka voksolna. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,9 százalékkal. Az IMAS felmérése szerint immár a Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) is átlépheti a bejutási küszöböt, és 6,2 százalékos eredményre számíthat.
A PSD visszaesését azzal magyarázzák az elemzők, hogy a második korrupciós ügyében vád alá helyezett pártelnök személye miatt az utóbbi két évben sok választó elfordult a PSD-től.
A telefonos módszerrel készült, több mint ezer választópolgár megkérdezésével készült felmérés elvileg 3,1 százalékos hibahatárral tükrözi Románia felnőtt lakosságának politikai opcióit.
A felmérést ismertető, ellenzéki hangvételű kereskedelmi rádió nem közölt adatokat a részvételi hajlandóságról. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet múlt héten ismertetett felmérése azonban kimutatta, hogy a referendum kiírása óta jelentősen megnőtt - a korábbi 30 százalék alatti értékről 40 százalék közelébe emelkedett - azon választók aránya, akik biztosra ígérik, hogy leadják szavazatukat az EP-választáson.
Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson, amikor a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát, a románsággal nagyjából azonos részvétellel az RMDSZ a voksok 6,3 százalékát szerezte meg, és két EP-képviselői helyhez jutott a Romániának járó 32-ből. A következő EP-ben Romániának 33 helye lesz.
