Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke a sajtótájékoztatón egy nemrég végzett elemzést ismertetve néhány markáns adatot vázolt az erdélyi közoktatás helyzetéről. Az Országos Statisztikai Intézet által összesített beiskolázási számokat Erdély 15 megyéjére, alap- és középfokú oktatási szintekre bontva elemezték a 2012–2022-es időszakra vonatkozóan. Mint megállapították, Erdély 15 megyéjében összességében tíz százalékkal csökkent a közoktatásban tanulók száma, 1,05 millióról 940 ezerre. A magyar nyelven tanulók száma 12 százalékkal apadt, 167 ezerről 147 ezerre.
Az alapfokú képzésben a teljes diáklétszám 4 százalékkal, a magyar tanulók létszáma pedig 9 százalékkal csökkent. A középfokú oktatás szintjén jóval rosszabb a helyzet: úgy a teljes diákság, mint a magyar nyelven tanulók körében 19 százalékkal esett vissza a létszám. A román többségű népességhez viszonyítva jóval nagyobb arányban apadt a magyar nyelven tanulók száma, hangsúlyozta Nagy Zoltán Levente.
A megyék szintjén az egyetlen pozitív példa Temes megye, ahol az alapfokú oktatásban, tehát a 6-14 évesek körében most magasabb a magyarul tanulók száma, mint 2012-ben volt; ez kevesebb, mint száz gyereket jelent, de akkor is kedvező fejlemény. A legjelentősebb, 41 százalékos létszámapadás Hunyad megyében volt, ezt követi Fehér és Beszterce megye 34 százalékkal, Szeben megye 32 százalékkal. A középfokú oktatásban jóval hangsúlyosabb a csökkenés; ebben már benne van az iskolaelhagyás, a tannyelvváltás is – magyarázta az Iskola Alapítvány elnöke. Szeben megyében már 2020-ban megszűnt a magyar anyanyelvű középfokú oktatás, ezt követi Máramaros megye 48 százalékos, Arad megye 40, és Szilágy 35 százalékos létszámcsökkenéssel. „Ilyen körülmények között, üdvözlendő bármilyen támogatás, program, ami a magyar nyelven való tanulást segíti” – emelte ki Nagy Zoltán Levente.
A Rákóczi Szövetség elnöke (képünkön) bízik abban, hogy a program olyan sikeres lesz, mint a Felvidéken - MTI/Kiss Gábor
A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség megalapítása óta kiemelt céljának tartja, hogy a külhoni magyar családok magyar iskolaválasztásához a maga civil eszközeivel hozzájáruljon – emelte ki Csáky Csongor, a szervezet elnöke. Elmondta: a Rákóczi Szövetség 2021 tavaszán elindított egy – a Felvidékre, Erdélyre és Kárpátaljára kiterjedő – kutatást, amelynek keretében azt vizsgálták, hol lenne érdemes az iskolabusz eszközével a magyar iskolaválasztás segítéséhez hozzájárulni. Mint megállapították, számos olyan település van a szórványvidékeken, ahol a szülők – saját hibájukon kívül – nem tudják a gyermeküket az esetleg több tíz kilométerre levő magyar iskolába eljuttatni.
A Rákóczi Szövetség az iskolabusz-hálózat kiépítésére vonatkozó javaslatával megkereste a magyar miniszterelnökséget, amely támogatólag viszonyult a tervhez; ennek folytán 2022 szeptemberében a Felvidéken kísérleti jelleggel 15, a szórványban, és a nyelvhatáron működő iskolát 16 iskolabusszal láthattak el. Az eredmény nagyon biztató volt: az iskolabusszal rendelkező iskolákba beíratott gyermekek száma 30 százalékkal növekedett. A sikerélmény, és a hálózat üzemeltetésében szerzett tapasztalatok nyomán a Rákóczi Szövetség úgy vélte, a mintát Erdélyre is alkalmazni lehetne.
Csáky Csongor köszönetet mondott az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak, Nagy Zoltán Leventének, hogy teljes mértékben az ügy mellé álltak. Az idén szeptembertől kezdődő tanévben 11 erdélyi megyében (Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hunyad, Kolozs, Máramaros, Maros, Szeben, Temes), 34 általános iskolának 36 kilenc fős iskolabuszt ajánlanak fel. Több mint száz (31 szórványbeli) településről félezer diákot szállíthatnak ezekkel az iskolabuszokkal, amelyeknek teljes üzemeltetéséről is gondoskodnak.
Panyi Miklós, a magyar miniszterelnökség stratégiai államtitkára rámutatott: az egész Európára jellemző demográfiai fogyás a Kárpát-medencei magyarságot különösen érinti; a csökkenő gyereklétszám miatt a határon túli magyarság számára nehézséget okoz a magyar anyanyelvű oktatási intézmények fenntartása, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés, és ezekre a kihívásokra a magyar kormánynak reagálnia kell. „Az iskolabuszok hálózata olyan eszköz lehet, amely segítheti a magyar anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést”, emelte ki. A magyar kormány támogatta az iskolabuszok beszerzését, támogatja üzemeltetésüket is, illetve nyitott a program fejlesztésére, bővítésére is – nyomatékosította a politikus.
A stratégiai államtitkár bejelentette továbbá: a kormány bruttó százezer forintra emeli a 2023–2024-es tanévben, a Szülőföldön magyarul program keretében elérhető oktatási-nevelési támogatást, ami reményeik szerint hozzájárulhat a magyar anyanyelven tanuló diákok számának növeléséhez. Emlékeztetett: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már 2022 őszén, a Magyar Állandó Értekezleten bejelentette, hogy a 2023–2024-es tanévbe iratkozó, magyar nyelven tanuló diákok számára a támogatás a többszörösére emelkedik.
Mint ismeretes, a közoktatás különböző szintjein, magyar nyelven tanuló diákok eddig 22 500 forint értékű támogatást kaptak. A magyar kormány döntése értelmében, a kárpátaljai magyar közösség volt az első a Kárpát-medencei kisebbségek között, amelynek már idén januárban eljuttatták a megemelt támogatási összeget. Panyi Miklós elmondta, hasonló nagyságrendű összegre számíthatnak az erdélyi magyar családok magyar óvodákban, iskolákban tanuló gyermekei, illetve a felsőoktatási intézményben alap vagy magiszteri tanulmányaikat egészben vagy részben magyar nyelven folytató hallgatók is. Közlése szerint, a támogatás összege az egész Kárpát-medencében egységes lesz, csak a különböző adózási szinteken lehetnek eltérések.
Boírtókép: Rákóczi Szövetség Facebook-oldal
