A feketekereskedelem ellen küzdő civil szervezet, az ACTIV megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede (74 százaléka) gondolja úgy, hogy a drágulások miatt az embereket csábítani fogják az alacsonyabb feketepiaci árak. Ugyanakkor tízből három válaszadó – többségük alacsony végzettségű, fiatal férfi – nyíltan elismeri, hogy késztetést érez feketepiaci termékek beszerzésére.
A feketepiac iránt érdeklődők főként élelmiszereket (57 százalék), ruházatot és lábbelit (31), kozmetikumokat és higiéniai termékeket (12), elektronikai cikkeket (11) és cigarettát (10) vásárolnának.
A romániaiak a fa- (85 százalék), a dohány- (81), az alkohol- (76), a ruházati és a lábbeli ipart (75), az élelmiszer- (58), a gyógyszer- (47), az autó- (47) és a kozmetikai ipart (43) tartják azoknak a gazdasági ágazatoknak, amelyeknek idén várhatóan a legnagyobb gondokat okoz a feketekereskedelem.
A megkérdezettek szerint a dohány-, a fa-, az élelmiszer- és az autóipar területén a kormány a fő felelős a csempészettel, termékhamisítással vagy a feketekereskedelemmel kapcsolatos problémákért. A kozmetikai és a gyógyszeripar, valamint a ruházati/cipőkereskedelem esetében a gyártókat, a futárszolgálatok és az alkoholipar esetében pedig a fogyasztókat okolják a romániaiak ezekért a jelenségekért.
A felmérésből kiderül az is, hogy a romániaiak Kínát, Törökországot, Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot tartják a hamisított termékek és csempészáruk fő forrásának. A megkérdezettek közel fele szerint az ukrajnai háború is jelentősen hozzájárult a feketekereskedelem növekedéséhez.
Az Európai Unió (EU) országaiban élő csaknem 20 millió gyermek volt kitéve tavaly a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának; az uniós tagországok közül Romániában volt a legmagasabb az arányuk – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.