ÖSSZEFOGLALÓ
Az Agerpres hírügynökség szerint Iohannis rámutatott: a keleti szárny megerősítése jelenti Románia és egész Európa védelmének egyetlen garanciáját. Elmondása szerint a NATO- és az EU-csúcson egyaránt bebizonyosodott, hogy a nyugati szövetségesek egységesek maradtak az Ukrajna elleni orosz katonai támadás után.
Ugyanakkor kifejtette: egyetlen jel sem utal arra, hogy Oroszországnak Ukrajnán kívül más célpontjai is lennének. Hangsúlyozta: közvetlen katonai veszély ugyan nem fenyegeti Romániát, de szükség van a NATO keleti szárnyának megerősítésére. Ezért szerinte örvendetes, hogy a NATO harccsoportokat készül telepíteni Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Iohannis emlékeztetett: korábban folyamatosan szorgalmazta, hogy állandósuljon a NATO katonai jelenléte a Fekete-tenger térségében. Az országba érkező NATO-harccsoport erősíti Románia védelmét, de az államfő szerint a folyamatnak itt nem szabad leállnia.
Az EU-csúcs első napján részt vett Joe Biden amerikai elnök is, a napirenden pedig az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és az ukrajnaiaknak nyújtott támogatás szerepelt.
„Az egység a legnagyobb erőnk ebben a küzdelemben, s ezt minden alkalommal hangsúlyoznunk kell” – jelentette ki.
Iohannis elmondta: Románia továbbra is befogadja az ukrajnai menekülteket, és a Suceava melletti logisztikai központon keresztül humanitárius segélyeket küld az otthon maradottaknak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Moldovai Köztársaság is támogatásra szorul. (A kormány pénteki ülésén határozatot fogadott el arról, hogy Románia 100 millió euró vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt Moldovának.)
Az EU-csúcs második, pénteki napjának napirendjén az energiaválsággal kapcsolatos kérdések szerepeltek. Hozzátette: Románia a gázellátása egy részét hamarosan Bulgárián keresztül is biztosítani lehet.
„Mindegyik tagállamnak módozatokat kell találnia a kiszolgáltatott fogyasztók megvédésére” – fogalmazott Klaus Iohannis.
Mint mondta, jelenleg nincs realitása annak, hogy az Oroszország elleni uniós szankciókat kiterjesszék a földgáz importjára is.
„Az eddigi szankciók bevezetésekor azt az elvet követtük, hogy a büntetőintézkedések Oroszországnak ártsanak, ne nekünk. Nem alkalmazhatunk olyan szankciókat, amelyek végső soron Oroszországnál jobban sújtják az uniós tagállamokat” – magyarázta Iohannis.
Emlékeztetett arra, hogy a tagállamok némelyikének a gáz- és az üzemanyag-ellátása szinte teljes egészében Oroszországtól függ.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az EU-ban egy hete döntés született az orosz gázimport fokozatos csökkentéséről. Ez a folyamat szerinte akár évekig is eltarthat.
„Ám eltökéltek vagyunk abban, hogy megtegyük ezt a lépést, mint ahogy határozott szándékunk a zöldenergiára való fokozatos átállás is” – mondta Iohannis.
Beszámolója szerint az államfő az amerikai elnökkel is tárgyalt az energiakérdésről. Joe Biden arról biztosította, hogy az Egyesült Államok növelni fogja a földgáz- és a kőolaj-kitermelését, így hozzá tud járulni Európa energiaellátásához, amíg a kontinensen megvalósul a zöld átállás.
Elmondta: a Joe Bidennel folytatott rövid egyeztetésein nem került szóba az amerikai elnök esetleges romániai látogatása.
„Arról tárgyaltunk, nagyon röviden, hogy miként támogatjuk mi Ukrajnát. Kétszer is beszélgettünk, s együtt felidéztük, hogy miként támogatta Joe Biden annak idején Románia NATO-csatlakozását” – számolt be Iohannis.
CIUCA: A NATO CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSÉN HOZOTT DÖNTÉSEK SZAVATOLJÁK ROMÁNIA BIZTONSÁGÁT
A NATO csütörtöki csúcsértekezletén hozott döntések szavatolják a román állampolgárok biztonságát – jelentette ki a pénteki kormányülés elején Nicolae Ciucă, aki maga is részt vett a NATO-tagállamok vezetőinek brüsszeli találkozóján. A miniszterelnök beszámolója szerint a katonai szövetség új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Romániába, Bulgáriába, Magyarországra és Szlovákiába. Emlékeztetett arra, hogy Románia már jó ideje szorgalmazza a keleti szárny déli részének a megerősítését, és a NATO most megteszi ezt a lépést. Ciucă elmondta, a csúcsértekezleten napirenden volt a NATO stratégiai koncepciójának újragondolása, amiről majd júniusban, Madridban lesz végleges döntés, s tárgyaltak a tagállamok védelmének megszilárdításáról is. „Összességében elmondható, hogy olyan döntések születtek, amelyeket elvárnak a román állampolgárok a biztonságuk védelmében” – jelentette ki a kormányfő.
GEOANA: NINCSENEK JELEK, HOGY OROSZORSZÁG BIOLÓGIAI ÉS VEGYI FEGYVEREKET VETNE BE
Nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország egy NATO-tagállam megtámadására vagy biológiai és vegyi fegyverek ukrajnai bevetésére készülne – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Mircea Geoană. Emlékeztetett ugyanakkor arra, Moszkva a Szíriában már alkalmazott retorikát használva alaptalanul azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy biológiai fegyverek előállítására alkalmas laboratóriumot működtet Ukrajnában. A NATO főtitkárhelyettese elmondta, Oroszország már csak azért sem jelent fenyegetést a nyugati szövetségesek számára, mert katonai ereje jelentősen legyengült az ukrajnai hadjáratban. Hozzátette: a NATO mindenesetre figyel arra, hogy ne történjenek a helyzet eszkalálódásához vezető incidensek. Megjegyezte: „teljesen világos, hogy Oroszország az ürügyek kitalálására specializálódott”. Másfelől Geoană szerint a brüsszeli csütörtöki csúcsértekezletén elfogadott döntéseivel a NATO figyelmeztetni kívánta Oroszországot arra, hogy milyen kockázatokkal járna számára egy esetleges katonai konfliktus a szövetségesekkel.
Kép: www.presidency.ro (Klaus Iohannis és Joe Biden a NATO csúcsértekezleten)
