Interferenciák – Helmut Stürmer, a színházi installáció és a Vlad Mugur-díj

Interferenciák – Helmut Stürmer, a színházi installáció és a Vlad Mugur-díj
Régóta ott motoszkált Helmut Stürmer díszlettervező fejében, hogy valamilyen formában továbbfűzné Demetru Demetrescu-Buzău – Urmuz – A Fuchsiadák című művét, amúgy is jó ideje lenyűgözte az avantgárd író, költő munkássága. A Temesvári Német Színházban megvalósított előadás esetében eredetileg egy kisebb operát szeretett volna létrehozni, amely idővel singspiellé, azaz daljátékká alakult, ehhez pedig avantgárd zene helyett inkább egy érzelmesebb, a képzőművészet és a színház közötti kapcsolatot is felerősítő aláfestésre gondolt.

Vasile Șirli zeneszerző segített rátalálni erre a nyelvezetre, a színpadi installáció aztán Silviu Purcărete rendező asszisztenciájával nyerte el végleges formáját, akivel számos alkalommal dolgoztak már együtt. Szerdán délben mesélt erről a TIFF Házban, a produkciót egy nappal korábban a román színház nagytermében láthatta a fesztivál közönsége.

Helmut Stürmer egy müncheni könyvtárban ismerkedett meg közelebbről Urmuz szövegeivel: német nyelven olvasta a műveket, Oskar Pastior fordításában, s amint az utólag, az eredeti változat kézbevétele után bebizonyosodott számára, az erdélyi szász költő ugyanolyan minőségi módon tolmácsolta őket, mint amilyen nagyszerűen meg voltak írva. Egy szinopszis, majd egy librettó megírása után, amikor úgy érezte, már csak egy rendezőre lenne szükség, egy turné alkalmával Karlsruhében beszélt a projektről Lucian Vărşăndannak, a Temesvári Német Színház igazgatójának, aki az intézmény támogatásáról biztosította. A barátai közül egyedül Silviu Purcărete érdeklődött az általa elképzelt színházi installáció iránt, kikötötte viszont, hogy nem rendezőként, hanem az asszisztenseként venne részt a kivitelezésben.

Bárhogy is definiálja az illető a hozzájárulását, kellett egy biztos ember, aki egészen másként áll a dolgokhoz, mint Stürmer. Elmondása szerint ő inkább álmodozik az előadásról, az érzékenysége miatt, valamint a rendezőkkel együttjáró egoizmus hiányában veszélyben érezte volna önmagát és a produkciót is.

Nem is Urmuzhoz próbált kapcsolódni, hanem az előadásban is megjelenő, az eseményeket figyelő és azokra reagáló Helmut Stürmerhez méltó zenét akart komponálni Vasile Șirli, a színpadi kifejezésmód kiegészítésére törekedett, semmint annak ellenpontozására.

Ünnepélyes mozzanattal zárult az előadás apropóján szervezett közönségtalálkozó: Tompa Gábor méltatása után Stief Magda színművész adta át Helmut Stürmernek a Vlad Mugur-díjat, amellyel olyan művészek munkáját ismeri el a Kolozsvári Állami Magyar Színház, akik nem tagjai a társulatnak, de jelentősen hozzájárultak az intézmény művészeti céljainak megvalósításához. A díjazottnak kiemelten a 2014/2015-ös évadban bemutatott Az öreg hölgy látogatása (rendező: Tompa Gábor) című előadás díszletéért ítélték oda az elismerést, ugyanakkor ezáltal köszönték meg a színházzal való további együttműködéseit.

Helmut Stürmer, aki egyébként a díjjal járó porcelán műtárgyat is készítette, először 1973-ban dolgozott a kolozsvári magyar színházban a díj névadójával (Cseresznyéskert), majd a rendszerváltás után három alkalommal is, a Cseresznyéskert, A Lourcine utcai gyilkosság és az Így van (ha így tetszik) című produkciók esetében. Mint mondta, pályája során Vlad Mugur volt számára a legfontosabb rendező, nagyon sokat köszönhet neki.

A neves díszlettervező mellett Szabó Rékát is kitüntették; a fiatal színházkutató rekonstruálta Vlad Mugur németországi Cseresznyéskertjének rendezői példányát, és a doktori disszertációját ennek nyomán írja. Lelkesedését és a befektetett munkát George Banu egyik kötetével honorálták.

(Borítókép: Stief Magda átadja Helmut Stürmernek a díjat. Középen Vasile Șirli. Fotó: Biró István)