A rendezvény helyszíne a Sapientia Hunyadi Mátyás terme (Tordai út 4. sz.), a kiállítás, a vetítések és a kerekasztal-beszélgetések minden érdeklődő számára nyitottak. Az alábbiakban közöljük a részletes programot.
17:30 Privát filmek az archívumok gyűjteményében
Látható Kolozsvár – fotó- és filmtörténeti kiállítás a Sapientia EMTE aulájának előterében. Orbán Lajos (1897–1972) a két világháború közötti Kolozsváron alkotott, fotográfiáit nemzetközi versenyeken díjazták. A Kováts P. Fiai fotószaküzlet képviselőjeként fotókurzusokat tartott; a Tessar Teke amatőr fényképésztársasághoz tartozott, és nagy valószínűséggel ő volt az első erdélyi polgár, aki amatőr filmfelvételeket készített Kolozsvárról 1928 és 1935 között.
Privát Kolozsvár. Orbán Lajos amatőr felvételei a két világháború közötti városról – 26’
Az Orbán Lajos kereskedő és amatőr fényképész mozgóképes munkáiból készült válogatás ritka kordokumentum, amely által a 20. század eleji Kolozsvár kel újra életre, egy polgár szubjektív szemszögéből. Szerkesztette: Blos-Jáni Melinda. A néma felvételek vetítését zongorán kíséri: Kónya Eszter.
A filmösszeállítás az Orbán és a Schäfer családok hagyatéka alapján készült. Az első amatőröknek szánt CINE KODAK filmfelvevőgép 1923-ban került a piacra. Egy bemutatópéldánya Kolozsvárra, a fotótechnikai felszereléseket forgalmazó Kováts P. Fiai boltba is eljutott. Ezt a felvevőgépet vette néha használatba Schäfer László, a bolt tulajdonosa és Orbán Lajos, a bolt beszerzője. Az első, datálható filmfelvétel 1928. július 8-án készült, az első erdélyi cserkésztábor alkalmával a Mikes család magyarcsesztvei birtokán. Orbán Lajos az 1930-as évek közepéig örökítette meg mozgóképen Kolozsvárt és környékét, a fotós társaságát, családját és felcseperedő gyerekeit. Filmjeiből megtudhatjuk többek közt, hogy kik lakták be Kolozsvár főterét, a Sétateret, és hogy milyen volt közlekedni a konflisok és az automobilok korában.
Privát filmek az archívumok gyűjteményében – kerekasztal-beszélgetés
Meghívottak: Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója, Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója és Blos-Jáni Melinda, az Erdélyi Audiovizuális Egyesület elnöke. A beszélgetés témája: az amatőr / privát film jelensége és jelentősége; a privát filmek archiválásának kihívásai; privát filmek és az archívumok; hogyan illeszkednek az amatőr filmek a magyar filmarchívum filmrestaurálási és digitalizálási programjába; a hétköznapok gyakorlata: hogyan jut el egy ilyen film a magyar filmarchívumba, mi lesz a sorsa, milyen szempontok alapján értékelik a hozzájuk kerülő privát filmeket; a Magyar Nemzeti Filmarchívum megújulása a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként.
19:00 Marosvécsi emlékek privát filmeken
Kemény János báró filmjei – r. Czigány Zoltán, 1992, 59’
Kemény János báróról (1903–1971) kevesen tudják, hogy lelkes amatőr fényképész volt. Amint azt a Kakukkfiókák (1972) című önéletrajzi regényében is megemlíti, tinédzserkorában, 1914-ben útravalóként kapta első Kodak-fényképezőgépét egy kosár elemózsiával együtt, majd marosvécsi vakációin Bornemisza Jánostól, egy természetjárótól tanulta el a fényképezést és a vadászatot. Az 1920-as évek második felében már amatőr filmfelvevőgépe is volt, de a 9.5 mm-es filmfelvételek ismeretlenek maradtak az 1990-as évekig, amikor Czigány Zoltán filmrendező kalandos módon rájuk bukkant, és a magyar írók privát felvételeiből készült, Házimozi című sorozat részeként dokumentumfilmet készített róla. „Ezt az anyagot Párizsban találtuk meg, mielőtt elvitte volna a kukásautó. Egy mozdulat, egy arc egy pillanatban, ami utólag mégis hatalmas időt fog át” – nyilatkozta egy interjúban a rendező.
Kemény báró és a mozgófénykép – kerekasztal-beszélgetés
Meghívottak: Szebeni Zsuzsa színháztörténész, kutató, Nagy Kemény Géza, Kemény János báró unokája, moderátor: Papp Attila Zsolt. Kemény János báró amatőr filmfelvételeinek felidézésével az erdélyi irodalom mecénására, az Erdélyi Helikon megszervezőjére és családjára emlékeznek a filmben és az élő szóban megkérdezettek.
