A gálán a Fám Erika-díjat Kacsó Edith bukaresti újságíró vehette át. A Filmtett a Fám Erika-díjjal azokat a kollégáit kívánja reflektorfénybe állítani, akinek színvonalas és kitartó munkája évek óta kíséri a portál történetét. A díjkiosztón az elismerést Buzogány Klára szerkesztőtől Kacsó Edith bukaresti újságíró vehette át. Kacsó Edith 2000 óta a Filmtett folyóirat külső munkatársa, a legelső szerzők egyike. Az elmúlt 25 évben kritikákat és körképeket írt a mozik és a filmforgalmazás helyzetéről, emellett alkotói portrékat és fesztiválbeszámolókat készített. Munkásságát illetően a Filmtett weboldalán így fogalmaznak: „Kincset érnek és magyar nyelven sokszor egyedülállóak a román filmalkotókkal készített interjúi: beszélgetett a pályakezdő Cristian Mungiuval és Cătălin Mitulescuval, a Romániába hazatérni készülő Radu Gabreával, a filmarchívum sokak által kritizált igazgatónőjével, Anca Mitrannal, a Dallas Pashamende forgatászáró buliján megnáthásodott Vivi Drăgan Vasile operatőrrel és Velvet Moraru producerrel. Legutóbb a sokoldalú Lucian Georgescut és a VHS-korszak hangalámondás-királynőjét, Irina-Margareta Nistort kereste fel”.
Méltatásában Buzogány Klára elmondta, bár Edittel nem együtt nőttek fel, nem koptatták együtt a padokat az egyetemen vagy a nyári fesztiválokon, nem élnek ugyanabban a városban, a Filmtett munkatársai tudják, bármikor számíthatnak rá. „Azt is tudjuk, hogyha igent mond egy felkérésünkre, az a szöveg az egyeztetett határidőre biztosan színvonalasan elkészül, hogy aztán újra kiposztolhassuk a Facebookra, hogy valószínűleg ez az idei év egyik legjobb Filmtettes interjúja” – fogalmazott Buzogány Klára.
A Filmgaloppon versenyző hat alkotás sorsáról háromtagú zsűri határozott, amelynek tagjai Maksay Ágnes, Ritter György és Gelencsér Gábor voltak. Azonban ezeket az alkotásokat nemcsak a zsűri, hanem a közönség is értékelhette. Az online szavazáson a Filmtettfeszt közönségének szimpátiáját Incze Csaba nyerte el Énlaki hétköznapok című, 74 perces alkotásával, amely több mint 1400 szavazatot kapott. A film azt járja körül, hogyan telnek az énlakiak hétköznapjai, idősek, fiatalok, elöljárók, mezőgazdászok egyaránt megszólalnak benne.
A Filmgalopp-zsűri különdíját Sándor Zsuzsa A nap legjobb pillanata című animációs dokumentumfilmje nyerte el „az érzelmek képi megjelenítésért és azok többletjelentéseinek interpretációjáért a dokumentumfilm valósághoz fűződő viszonya és az animációs műfaj kreatív összekapcsolásáért, sokszínűségéért, nyelvi leleménye miatt”. Sándor Zsuzsa filmje a mindennapok apró, de értékes pillanatait helyezi fókuszba, megállásra ösztönöz, hogy észrevegyük, ami valóban összeköt minket – emberként, előítéletek nélkül.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által felajánlott különdíjat szintén animációs film, a Buzási Gyopár Bernády Amerikába megy című alkotása kapta, amely a tudatos médiahasználat szemszögét nézve a humoros vizuális ötleteiért, az ismeretterjesztő történelmi téma, a szórakoztató, leleményes animációs feldolgozásáért érdemelt elismerést. Az alkotás az 1911-ben történt földgáz-felfedezés kapcsán Marosvásárhely ambiciózus polgármesterének, Bernády Györgynek a történetét és az amerikai ihletésű innovációra való törekvését mutatja be.
Tizenharmadik alkalommal talált gazdára a Sárga Csikó díj, amelyet idén Dimény Áron színművész vehetett át. Az életműdíjat – amely nevét az első erdélyi magyar játékfilmről, Janovics Jenő, Sárga csikó (1914) című alkotásáról kapta – 2012-ben alapította a Filmtett Egyesület.
A Filmtettfeszt zárógáláján átadott elismerés egyben tisztelgés is az erdélyi magyar filmkultúra kiemelkedő alakjainak tehetsége, elhivatottsága és közösségformáló ereje előtt.
A díjazottat Szőcs Petra filmrendező méltatta, aki úgy fogalmazott, Dimény Áron a különböző szerepeiben és alakításaiban megtestesíti azt, ahogy oda kellene fordulnunk egymáshoz – őszinte érdeklődéssel, emberséggel és figyelemmel. És hogy a keserűségben is megvan az odafordulás lehetősége. Aki látta Dimény Áront filmekben és színpadon, látta Citrom Bandiként, Basil Hallwardként, Trofimovként, Firszként vagy Doktor Ellesley-ként, az tudja, hogy ezek az alakítások mintha részben ezt a figyelmet értelmeznék és mintha ennek az igazságát mutatnák föl.
A díjátadó után a Filmtett Egyesület huszonöt évét összefoglaló, Erdélyből filmszeretettel című, Kalamár Gáspár Gábor által rendezett dokumentumfilmet vetítették, amely felidézi a kezdeti, fanzine-jellegű garázsprojekt indulását, amely mára Erdély egyik legfontosabb filmes portáljává nőtte ki magát. Az alkotásban megszólalnak az alapítók, Zágoni Balázs, Sipos Géza, Margitházi Beja és Jakabffy Samu, emellett a jelenlegi csapat tagjai, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Buzogány Klára, Zakariás Ágota és Papp Attila Zsolt is mesélnek. A film bemutatja, hogyan született meg a lapból a Filmtettfeszt, az alkotótábor és a filmforgalmazás, valamint azt, hogy milyen szerepet tölt be mindez a magyar és az erdélyi filmes életben. Ez a személyes és közösségi történet egyszerre szól a film iránti szenvedélyről, a közösség erejéről és a kitartó építkezésről. Az alapítók elmondják, talán azért sikerült éveken keresztül vinni a Filmtettet, mert tudták, hogy amit együtt alkotnak, az valami nagyobbnak, fontos dolognak a része. Zágoni Balázs az egyik archív felvételen úgy fogalmaz, reméli, a Filmtettel maradandót alkothatnak majd, és nem olyan projekt lesz, amelyet eltesznek majd a fiókba. És lám, évekkel később, a Győzelem moziban a huszonötödik születésnapot ünneplő Filmtettfeszten ültünk.
