Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a járványhelyzet ellenőrzése kicsúszott a kormány kezéből, és a napi négyezer új fertőzés közepette „kizárt” dolog választásokat rendezni, hiszen nem lehet legitim parlamentet választani, ha az emberek nem mennek szavazni.
Jogi szempontból a PSD arra alapozza halasztási szándékát, hogy a Hivatalos közlönyben csütörtökön jelent meg az az alkotmánybírósági döntés a 27 oldalas indoklással együtt, miszerint nem sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amelynek értelmében nem a kormány, hanem a parlament határozná meg a parlamenti választások időpontját. Ezt a jogszabálytervezetet még júliusban fogadta el a parlament baloldali többsége, hogy elvegye a jobbközép kisebbségi kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát, de a jobboldali államfő alkotmányossági óvása és a bírói testület többszöri halasztása miatt a törvény még mindig nem lépett hatályba.
Mivel az alkotmánybíróság nem döntött idejében az óvásról, a kormány a hatályos régi törvény alapján december 6-ra kiírta a parlamenti választásokat. Megkezdődött tehát a választási folyamat, megalakult a központi választási bizottság, lejárt a választási szövetségek bejegyzésének, valamint a jelöltállítás határideje a függetlenek, illetve a külföldi választókerületben indított pártlisták számára.
Egy ideig úgy tűnt, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, most azonban, hogy az alkotmánybíróság a parlamentnek adott igazat a kormánnyal folytatott jogvitában, a PSD ismét a választások elhalasztását szorgalmazza.
Az alkotmány szerint a parlament megbízatása négy évre szól, amelynek lejártától számított legkésőbb három hónapon belül ki kell írni a választásokat, hacsak nem áll elő a parlament mandátumát hivatalból meghosszabbító helyzet, például újabb rendkívüli állapot. Mivel a jelenlegi törvényhozók 2016. december 21-én tették le a hivatali esküt, 2021. március 14. az utolsó olyan vasárnap, amikor meg lehet választani az új képviselőket és szenátorokat az alkotmányos előírás megsértése nélkül.
Az alkotmánybíróság csütörtökön hatályba lépett határozata szerint a parlament sem hosszabbíthatja meg saját megbízatását jövő év márciusán túl, de jogában áll a járványhelyzet miatt úgy dönteni, hogy a választásokat nem a négyéves mandátumon belül, azaz december 6-án, hanem a határidő után rendezik meg az alkotmány által megengedett plusz három hónapon belül. A választások legfeljebb három hónapos elhalasztásáról csak a parlament dönthet.
Most az államfőnek tíz napja van arra, hogy kihirdesse az alkotmányossági szűrőn több hónapos késéssel túljutott, a már megkezdett választási menetrendet felborító törvénytervezetet, de az is jogában áll, hogy egy alkalommal visszaküldje megfontolásra a parlamentnek. A parlamenti többség azonban kikényszerítheti még a választások elhalasztását: ha a megfontolásra visszaküldött törvényt egy-két nap alatt újból megerősíti, azt az államfőnek újabb tíz napon belül, tehát november 5-6-ig ki kell hirdetnie.
Fotó: Ilusztráció
