Hit, kultúra, közösség – 20 éves az Agnus Rádió

Hit, kultúra, közösség – 20 éves az Agnus Rádió
Az egyház évezredek óta kommunikál, az eszköz pedig ehhez mindig is az élőbeszéd volt, aminek a templomi szószék volt az igazi közvetítő helye. Ennek konkurenciájaként megjelent a sajtó – mutatott rá Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Hozzátette: az Agnus Rádió Kolozsvár, de egész Erdélyben is úttörő jelleggel bír egyetlen magyar református közösségi rádióként. Az egyszerre diakóniaként és misszióként működő rádió 20. születésnapja alkalmából szervezett, szeptember 24-ére időzített esemény apropójaként Kató Béla püspök, Adorjáni László lelkipásztor, rádióalapító, Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány igazgatója, illetve Szegedi Csaba ügyvezető igazgató sajtótájékoztatón részletezték a református rádió történelmét, céljait, fontosságát. Az ünneplés mellett jótékonykodnak is: a születésnapra kapott ajándékokkal a kárpátaljai Pulzus rádió működését támogatják.

LUKÁCS ORSOLYA IZABELLA

Születésnapját ünnepli a kolozsvári székhelyű Agnus Rádió. Ennek alkalmából egész napos rendezvényre hívja a hallgatókat, érdeklődőket, ünnepelni vágyókat a szerkesztőség az Eötvös/Constanta utca 1–3. szám alá, szeptember 24-én, vasárnap. A születésnap kapcsán megszervezett sajtótájékoztatón előbb Kató Béla püspök húzott párhuzamot az erdélyi reformátusság, az egyház és a sajtó között. Ahogyan az egyházfő is rámutatott, az Agnus Rádió értéke valójában abban rejlik, hogy terjedhet az ige, könnyedén beférkőzhet olyan otthonokba is, ahol akadályt jelent a templomba való eljutás. A napi nyolc órában élőben és a 24 órában interneten hallgatható egyházi és kulturális tematikájú műsortenger által ki-ki a maga hajlékában, autójában vagy igazából bárhol a világon a templom falai között érezheti magát.

„Nem volt egyszerű a rádió beindítása, mert nem a központi vezetés hozott döntést, hanem különböző lelkipásztorok és gyülekezetek reformötlete volt. A református egyházban demokrácia van, így minden gyülekezet külön egységet képvisel és önálló, ez viszont azt is jelenti, hogy nem mindenkit érdekel az, amit mi elkezdünk” – emelte ki Kató Béla, hozzátéve, hogy az alapító csapat vívta meg a kezdő időszak csatáit közel nyolc éven keresztül, majd a technika fejlődése, az egyre inkább gyarapodó támogatótábor, a stúdió költözése könnyítette meg a munkafolyamatot.

„A rádió már van annyira idős, hogy fiatalítsa magát. A húszas is nagyon szép szám, de igazából ez jóval több” – adta át a szót az ügyvezető igazgató Adorjáni László lelkipásztornak, a rádió alapítójának, felkérve, vetítse elénk az Agnus történelmét, az elmúlt évtizedeket. „Olyanok vagyunk, mint az idősödő hölgyek, akik tagadják a korukat, ugyanis a húsz év igazából harminckettő” – replikázott Szegedi Csaba gondolatára a rádió alapítója, kiemelve, hogy a rádió gyökerei még a rendszerváltás időszakára nyúlnak vissza, amikor is hosszadalmas előkészületeket követően 1990. január 28-án felcsendült az első műsor. Mérföldkőként vésődött be a kolozsvári rádiók történelemkönyvébe ez a momentum, lévén, hogy az Agnus teljesen új műfajjal startolt el. Adorjáni visszaemlékezett a kezdetekre, amikor az alapító csapatba tartozó lelkészekkel és egyháztagokkal együtt ő is ott ült Sipos Gábor egyháztörténész otthonában, ötletelt, majd a szintén akkoriban újrainduló Kolozsvári Rádió ajtaján kopogtatva műsoridőt kért és kapott. Személyes történetként hozzáfűzte, hogy neki – aki akkor végezte a teológiát, amikor lecsökkentették a hallgatók számát az egyetemen az államhatalom egyház- és bibliaellenes nézetei végett – olyan volt a rádió létrejötte, mint a börtönből szabadulás, és számára akkor éleződött ki a valódi jelentése a frázisnak, miszerint a háztetőről is lehet prédikálni. Elmondta, az eleinte harminc-negyven perces műsorok több napos munkát igényeltek, és valójában akkor gyorsult fel a munkafolyamat, amikor Zürichből jelentős támogatást kaptak és a kézzel összebarkácsolt eszközöket lecserélhették modernebb, kifejezetten rádiózásra alkalmas eszközökre.

A (részben) saját frekvencia megpályázása is hosszadalmas folyamat volt, de végül az Országos Audiovizuális Tanács nagylelkűségének köszönhetően a mai napig, bár megosztott frekvencián, de szólhat a rádió. Az Agnus – amely emberarcú bárányt jelent és a hitet mint olyat az Isten-központúság elvével karöltve teszi pontra – a 88.3 megahertzes frekvencián kapott helyet a Remény hangja (Vocea Speranței) és az Evangélium hangja (Vocea Evangheliei) rádiók mellett, és napjainkig ilyen formában szól hajnali három órától reggel nyolc óráig, majd 12 órától 15 óráig. 

Szenkovics Dezső három attribútumot sorolt az Agnushoz, mégpedig a hitet, a kultúrát és a közösséget. A rádió médiaalapítványának igazgatója elmondta, a környéken páratlannak minősített műsorpolitika, a tükrözött értékek és elvek kiváló eszközként szolgálnak az igeterjesztésre, az igehallgatók számának növelésére. Hozzátette, mindez kulturális mintaként jelenik meg, ami példázza a hagyományos európai értékeket és visszatükrözi azoknak gyökereit, amelyek évezredes múltból nőtték ki magukat, ugyanakkor közösségformálás szempontjából is kiemelkedő a szerepe.

Szegedi Csaba a rádió születésnapi programjának ismertetésével zárta a sajtótájékoztatót, amely maz Agnus közösségi oldalain is egtalálható, illetve elmondta, az egész napos program amellett, hogy lelki felfrissülést kölcsönöz, jótékony céllal is szolgál. „A kárpátaljai Pulzus rádióra testvérrádióként tekintünk, ők is tagjai a Kárpát-medencei Református Rádiós Tanácsnak, és már az indulásukkor nagyon sok mintát vettek át az Agnus rádiótól. Nagyon jó a kapcsolatunk mind a szerkesztőség tagjaival, mind a vezetőséggel, ezért első kézből láttuk, milyen rossz helyzetbe kerültek. Rögtön a koronavírus-válság után kitört a háború, és Ukrajnában érvényben van egy őket elég nehéz helyzetbe hozó nyelvtörvény is, aminek meg kell felelniük. Senkitől sem kapnak támogatást, csak a reklámbevételekből tartják fenn magukat, ezért úgy döntöttünk, hogy valamilyen módon szeretnénk a munkájukat támogatni. Mivel az Agnus Rádió sem áll úgy anyagilag, hogy nyugodt szívvel tudjon másik rádiót támogatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a születésnapi ajándékokat nekik fogjuk felajánlani” – részletezte a Szabadságnak a rendezvény karitatív jellegét Szegedi Csaba.

Borítókép: Kiss Gábor

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Magyar nyelvű szentmisét mutatott be és fiatalokat bérmált szombaton Bukarestben, a Minden Kegyelmek Édesanyjának nevét viselő Barátok templomában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
Közhír