„Kisfaludi Strobl Zsigmondról lassan lekopik a bélyeg. Persze nem azért, mert átment volna a köztudatba, hogy a budapesti Szabadság-szobor nem egy újrafelhasznált Horthy István-emlékmű (a Gellért-hegyi szoboregyüttesből csak a Sárkányölő mellékalak volt meg már korábban is), hanem mert a rendszereken átívelő karrierekre azóta már annyi újabb példát láttunk. Lassan tehát beköszönt az az idő, amikor Strobl életrajza e nélkül a legendaelem nélkül is érdekes lesz” – olvasható a cikk bevezetőjében.
A Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített Felszabadulási emlékművet – polgári nevén a Szabadság-szobrot – 1947-ben avatták fel a Gellért-hegyen. A képen a Felszabadító szovjet katona mellékalakjának ledöntése látható 1956-ban. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula
Az érdeklődők a Heti Fortepan weboldalán tekinthetik meg a teljes összeállítást, amelynek szövegét Topor Tünde művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője írta, képeit pedig Virágvölgyi István válogatta.
(Borítóképen a ledöntött Felszabadító szovjet katona darabolása 1956-ban. Fotó: Fortepan / Klausz Ádám)
